A gyülekezési jog gyakorlásával összefüggésben elkövetett jogsértések Magyarországon

Fülszöveg

A gyülekezési jog az alkotmányos alapjogok, ezek közül is a kollektív, politikai szabadságjogok közé tartozik. A békés gyülekezéshez fűződő alapjog észszerű korlátok melletti érvényesülése fontos mércéje az adott országban és adott időszakban érvényesülő demokráciának. Totális diktatúra esetén gyülekezési szabadságról egyáltalán nem beszélhetünk, az állampolgárok politikai nézeteiknek, különösen a hatalomnak való ellenszegülésüknek nem adhatnak hangot, a rendszer és a politikai vezetők bírálata súlyos büntetést von maga után. A XIX-XX. századi parlamentáris demokráciákban, amelyeket a különböző cenzusok révén korlátozott választójog jellemzett, a gyülekezési szabadságot is korlátozták; gyülekezési törvények híján a végrehajtó hatalom, illetve a rendőrhatóságok döntésén múlott, hogy mely esetekben engedélyezték az egyes utcai demonstrációk,-tüntetések megtartását. A 20. század közepétől a nyugat-európai országok többségében alkotmányos és törvényi szinten rögzítették a békés... Tovább

Fülszöveg

A gyülekezési jog az alkotmányos alapjogok, ezek közül is a kollektív, politikai szabadságjogok közé tartozik. A békés gyülekezéshez fűződő alapjog észszerű korlátok melletti érvényesülése fontos mércéje az adott országban és adott időszakban érvényesülő demokráciának. Totális diktatúra esetén gyülekezési szabadságról egyáltalán nem beszélhetünk, az állampolgárok politikai nézeteiknek, különösen a hatalomnak való ellenszegülésüknek nem adhatnak hangot, a rendszer és a politikai vezetők bírálata súlyos büntetést von maga után. A XIX-XX. századi parlamentáris demokráciákban, amelyeket a különböző cenzusok révén korlátozott választójog jellemzett, a gyülekezési szabadságot is korlátozták; gyülekezési törvények híján a végrehajtó hatalom, illetve a rendőrhatóságok döntésén múlott, hogy mely esetekben engedélyezték az egyes utcai demonstrációk,-tüntetések megtartását. A 20. század közepétől a nyugat-európai országok többségében alkotmányos és törvényi szinten rögzítették a békés gyülekezés gyakorlásához fűződő szabadságjog kereteit. A volt szocialista országokban az 1989-1990-es közjogi-politikai rendszerváltozás keretei közt alkották meg azon jogszabályokat, amelyek lehetővé tették a gyülekezésijog politikai korlátoktól mentes gyakorlását.
Magyar-Zsolnay Attila 1974. november 27-én született Budapesten, Magyar Attila néven. Édesanyja családja iránti tiszteletből 2017-ben vette fel a Zsolnay nevet. Diplomáját az ELTE Bölcsészkarán, történelemtanári szakon szerezte. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán 2000-ben szerzett diplomát„summa cum laude" minősítéssel. Diplomamunkájának címe, mely utóbb megjelent, Magyar választójog és parlamenti választások 1945-töl 1985-ig. PhD-diplomáját a Károli Gáspár Református Egyetemen szerezte 2016-ban. Doktori disszertációja képezi jelen könyv alapját. 2005-től 2010-ig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán szociológia és politológia szakosoknak tartott alkotmányjogi, jogi alapismereti kurzust. 2017-től a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán megbízott előadóként oktat alkotmányjogot, alkotmányjog és közigazgatási jog záróvizsgán elnököl. Recenzói jelentek meg a Jogtörténeti Közlönyben. Jelenleg a Magyar Nemzetben, korábban a Magyar Hírlapban és Magyar Időkben jelentek meg jogi-alkotmányjogi témákat érintő politikai publikációi, 2004-tól 2012-ig ügyvédként tevékenykedett. 2006. ősztől 2009-ig a Nemzeti Jogvédő Alapítvány együttműködő ügyvédjeként védte, és polgári kártérítési perekben képviselte a megalapozatlanul büntető- és szabálysértési eljárás alá vont tüntetőket és rendőri visszaélések más sértettjeit. Közreműködött a NJA utólagos normakontrollt kérő alkotmánybírósági beadványainak elkészítésében. Állandó meghívottja volt a Gulyás Gergely vezette 2006-os visszaéléseket vizsgáló parlamenti albizottságnak. 2012-2013-ban a Fővárosi Törvényszék felszámolási csoportján volt bírósági titkár, jelenleg a közigazgatásban dolgozik, jogi szakterületen. Nős, egy kislány édesapja. Vissza