Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!

962.628

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

Hemodialízis

Szerző

Kiadó: "A vesebetegek ellátásának fejlesztéséért" alapítvány
Kiadás helye: Pécs
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 360 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN: 963-00-4570-2
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal és ábrákkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A dialízis kezelés elve az elmúlt évtizedek alatt döntően nem változott. Időközben a veseelégtelenség kialakulásának és a szövődmények létrejöttének számos kérdése tisztázódott. A kezelést alapvetően befolyásoló teóriák közül a középnagy molekulatömegű hipotézis, a komplement aktiválás, a biokompatibilitás és az urea kinetika említhető. A 90-es évektől a minőségi kezelés kérdése került előtérbe.
Hasonló témájú könyv 15 éve jelent meg a magyar szakirodalomban. Azoknak a munkáját kívánjuk segíteni, akik a heveny és idült veseelégtelen betegek kezelésében vesznek részt és a kezelési mód újabb elméleti, valamint gyakorlati kérdései után érdeklődnek.

Tartalom

Tartalomjegyzék 5
Előszó 19
Rövidítések, magyarázatok 21
1. A hemodialízis elméleti ismereteinek és technikájának fejlődése
Dr. Karátson András: 23
2. A dialízis kezelés elméleti alapjai
Dr. Karátson András: 28
2.1. A dialízis kezelés fiziko - kémiája 28
2.1.1. Diffúzió 28
2.1.2. Ozmózis 30
2.1.3. Filtráció 31
2.2. A kezelések alapformái 32
2.2.1. Hemodialízis 32
2.2.2. Hemofiltráció 33
2.2.3. Hemodiafiltráció 34
2.2.4. Peritoneális dialízis 34
2.3. Az anyagtranszport mechanizmusa 34
3. Dialízis membrán és a dializátor
Dr. Vienken Jörg: 37
3.1. Történeti háttér és technikai fejlődés 37
3.2. Dialízis, mint experimentális kezelés: kollodium 38
3.3. Dialízis, mint standard terápia: celofán és cuprofán 38
3.4. Dialízis, mint rutin kezelési eljárás: szubsztituált (változtatott) cellulóz és
szintetikus membránok 40
3.5. Filtrációs elvek és a membrán fiziko-kémiai tulajdonságai 41
3.5.1. A membrán clearance elvei 41
3.5.2. Konvektív clearance 42
3.6. Dializátor tulajdonságok és a kezelés körülményei 43
3.7. Dialízis membránok: polimerek és tulajdonságaik 45
4. Biokompatibilitás
Dr. Vienken Jörg: 52
4.1. Véralvadás 54
4.2. A komplement aktiváció 55
4.3. A kinin rendszer 56
4.4. ß2 - mikroglobulin eltávolítás és amyloidosis 59
4.5. Következtetések 59
5. A dializátorok kiválasztásának szempontjai
Dr. Karátson András: 65
5.1. A dializátorok típusai 65
5.1.1. Orsó dializátor 65
5.1.2. Lap dializátor 65
5.1.3. Kapillaris dializátor 67
5.2. A dializátorok jellemzői 67
5.2.1. Ultrafiltrációs koefficiens 67
5.2.2. Anyagtranszport 68
5.2.2.1. Clearance 68
5.2.2.2. Dialisance 69
5.2.2.3. Tömegátviteli koefficiens 69
5.2.3. A dializátor felszíne 69
5.2.4. Töltési volumen 70
5.2.5. A dializátor sterilizálása 70
5.3. A low és high flux dializátor 70
5.4. A dializátorok újrafelhasználása 72
6. A vízkezelés
Salaczné Morelli Klára: 75
6.1. Vízminőségi követelmények 75
6.1.1. Kémiai követelmények 75
6.1.2. Bakteriológiai követelmények 77
6.1.3. Biológiai követelmények 78
6.2. Az ionmentes víz előállítása 78
6.2.1. Előkezelés 78
6.2.1.1. Szűrők 78
6.2.1.2. Lágyító 79
6.2.1.3. Aktív szén szűrő 79
6.2.2. Főkezelés 80
6.2.2.1. Fordított ozmózis elvén működő berendezés 80
6.2.2.2. Sótalanítás 81
6.2.3. Utókezelés 81
6.2.3.1. UV-kezelés 81
6.2.3.2. Ultraszűrés 81
6.3. A vízkezelő rendszer tervezése 83
6.3.1. Előkezelés 83
6.3.2. Főkezelés 83
6.3.3. Utókezelés 84
6.3.4. Csőhálózat 84
6.4. A vízkezelő rendszer fenntartása és a vízhigiénés intézkedések 85
6.4.1. Fertőtlenítés 85
6.4.2. Biofilm képződés és roncsolás 86
6.5. A vízkezelő rendszer minőségének ellenőrzése 86
7. A dializáló folyadék
Dr. Karátson András: 88
7.1. A dializáló folyadék összetétele 88
7.1.1. Nátrium 88
7.1.2. Kálium 90
7.1.3. Kalcium 90
7.1.4. Magnézium 91
7.1.5. Acetát 91
7.1.6. Bikarbonát dialízis 92
7.1.7. Glükóz 92
7.2. A különböző anyagok megengedhető koncentrációja a dializáló
folyadékban 93
7.2.1. Oldhatatlan részecskék 93
7.2.2. Oldott szerves anyagok 93
7.2.3. Oldott szervetlen anyagok 95
7.2.4. Nyomelemek 95
7.2.5. Baktériumok és pirogén anyagok 96
7.3. A dializáló folyadék elkészítése 97
7.4. Az egyénre szabott dializáló folyadéktól a folyamatos visszajelzésig
(biofeedback) 97
7.5. A dializáló folyadék gáztalanítása 97
7.6. Az előkezelt víz és a dializáló folyadék mikrobiológiai tisztaságának
jelentősége 98
7.7. A mikrobiológiai kontamináció klinikai következményei 98
7.7.1. Pirogén reakció 98
7.7.2. Immunhiányos állapot 99
7.7.3. Amyloidosis 99
7.8. A víz és a dializáló folyadék kémiai és mikrobiológiai szennyeződésének
megelőzése 99
8. A hemodialízis készülékek működése, vezérlése és monitorizálása
Ifkó Iván - Tatai János: 102
8.1. Véroldali rész 102
8.1.1. A vérpumpa működése 103
8.1.1.1. Görgős vérpumpa 103
8.1.1.2. Lamellás vérpumpa 104
8.1.1.3. Membrános vérpumpa 105
8.1.2. A vértovábbító rendszer (vérpumpa) vezérlése 105
8.1.2.1. Folyamatos vértovábbító rendszer 105
8.1.2.2. Szakaszos vértovábbító rendszer 105
8.1.2.3. Nyomás vezérlés 106
8.1.2.4. Volumen vezérlés 107
8.1.3. A véroldali rész monitorizálása 107
8.1.3.1. Az artériás vérnyomás mérése 107
8.1.3.2. A vénás nyomás mérése 108
8.1.3.3. A vénás vér visszafolyásának ellenőrzése 108
8.2. A vízoldali rész 109
8.2.1. A dializáló oldatot keverő egység 109
8.2.1.1. Proporcionális pumpa 111
8.2.1.2. Perisztaltikus, vagy volumetrikus pumpa 111
8.2.1.3. On site oldatkeverés 112
8.2.2. A vízoldali rész monitorizálása 113
8.2.2.1. Hőmérséklet mérése 113
8.2.2.2. A vezetőképesség mérése 113
8.2.2.3. A dializáló oldat áramlási sebessége 116
8.2.2.4. A vérszökést jelző detektor működése 116
8.2.2.5. Az ultrafiltráció mértékének ellenőrzése 117
8.2.3. Fertőtlenítés a véroldalon 121
8.3. Új technikák, technológiák 121
8.3.1. On line hemodialízis 121
8.3.2. Programozott ultrafiltráció 122
8.3.3. A volumen mérése és ellenőrzése 122
8.3.4. Automatikus testhőmérséklet ellenőrzés 123
8.3.5. Fisztula recirkuláció mérés 124
8.3.6. On line clearance monitor 124
9. Vérnyerési módszerek
Dr. Árkossy Ottó: 126
9.1. Ideiglenes vérnyerési helyek 126
9.2. Áthidaló vérnyerési hely 129
9.3. Tartós vérnyerési hely 130
9.3.1. Tartós vérnyerési helyek felosztása 132
9.3.2. A tartós vérnyerési hely kialakításának időpontja 133
9.3.3. A szintetikus graftok és tartós kanülök 133
9.4. Kanülválasztási stratégia 134
9.4.1. Átmeneti dialízisigényű betegek 134
9.4.2. Tartós dialízisre szoruló betegek 134
9.5. A kanülálás helyének kiválasztása 135
9.6. A kanülálás kivitelezése 136
9.6.1. A vena jugularis interna katéterezése 136
9.6.2. A vena subclavia katéterezése 136
9.6.3. A vena femoralis katéterezése 137
9.7. Szövődmények 137
9.7.1. A kanülbehelyezés korai és késői szövődményei 137
9.7.2. Fisztulák szövődményei 138
9.7.3. Szintetikus graftok szövődményei 138
9.7.4. A vérnyerési hely minősítése 138
9.7.4.1. A recirkuláció mérése 139
9.8. Speciális módszerek 139
10. A hemodialízis menete
Dr. Árkossy Ottó: 142
10.1. A krónikus hemodialízis menete 142
10.1.1. Ultrafiltráció tervezése I42
10.1.2. Vérnyerési hely észlelése 143
10.1.3. A beteg észlelése kezelés közben 143
10.1.4. A kezelés befejezése I43
10.2. Akut kezelés 144
11. Alvadás és alvadásgátlás
Dr. Makó János: 146
11.1. Szisztémás heparinizálás 147
11.1.1. Folyamatos heparinizálás 147
11.1.2. Szakaszos heparinizálás 147
11.2. Regionális, extracorporalis heparinizálás 148
11.3. Minimális dózisú heparinizálás 148
11.4. Heparin mentes dialízis 148
11.5. Citrátos alvadásgátlás 149
11.6. Prosztacyclines alvadásgátlás 149
11.7. Kis molekulatömegű (LMW) heparinok 149
11.7.1. Az LMW heparinok előnyei 150
11.8. Heparinaséval bevont biokompatibilis anyagú membrán és szerelék 151
12. A hemodialízis hevenyen kialakuló szövődményei
Dr. Kakuk György: 153
12.1. Hipotenzió 154
12.1.1. A hipotenzió okai és kezelés 154
12.1.1.1. A volumen csökkenése nagyfokú, gyors ultrafiltráció miatt 154
12.1.1.2. Csökkent perifériás vasoconstrictió 156
12.1.1.3. Kardiális tényezők 157
12.1.1.4. A hipotenzió egyéb okai 158
12.1.1.5. A dializáló membrán és a hipotenzió kapcsolata 158
12.2. Izomgörcsök 159
12.3. Hányinger, hányás 160
12.4. Fejfájás 160
12.5. Mellkasi és deréktáji fájdalmak 161
12.6. Pruritus 161
12.7. Hidegrázás, láz 161
12.8. Egyéb, súlyos akut szövődmények 162
12.8.1. Diszekvilibrum szindróma 162
12.8.2. A dializátor által okozott szövődmények 162
12.8.2.1. Az „A" típusú (anafilaktoid) reakció 163
12.8.2.2. A „B" típusú reakció 163
12.8.3. Aritmiák 164
12.8.4. Pericardiális tamponád 164
12.8.5. Intracardiális vérzés 164
12.8.6. Hemolízis 165
12.8.7. Légembólia 165
12.8.8. Hipoxémia dialízis kezelés alatt 166
13. Ultrafiitráció, hemofiltráció és hemodiafiltráció
Dr. Vaslaki Lajos: 168
13.1. Folyadék és anyagtranszport 168
13. i. 1. Az ultrafiltrátum és a transzmembrán nyomás 168
13.1.2. Hidraulikus permeábilitás 168
13.1.3. Konvektív transzport 169
13.1.4. Teljes konvektív transzport 169
13.1.5. Fehérje polarizáció 170
13.1.6. Membrán pórusok 170
13.2. Hemofiltráció 171
13.3. Hemodiafiltráció 172
13.3.1. On-line hemodiafiltráció 172
13.3.1.1. A kezelés feltételei 173
13.3.1.2. A kezelés előnyei 175
14. Hemoperfúzió
Dr. Kakuk György: 177
14.1. A hemoperfúzió klinikai indikációi 177
14.2. A hemoperfúzió fiziko-kémiai alapjai és technikai feltételei 181
14.3. A hemoperfúzió gyakorlati kivitelezése 183
14.3.1. A hemoperfúziós kapszula és a perfúziós rendszer előkészítése 183
14.3.2. Teendők a hemoperfúzió folyamán 186
15. Plazmaferezis
Dr. Ladányi Erzsébet: 188
15.1. Definíció 188
15.2. A kezelés indikációja 188
15.2.1. A plazmaferezis leggyakoribb indikációi 189
15.2.2. Sürgős plazmaferezis kezelés 189
15.3. A kezelés alapelvei 191
15.3.1. Plazmaferezis + immunszupresszív terápia 191
15.3.2. Farmakokinetika 191
15.3.2.1. Plazmatérfogat 191
15.3.2.2. A betegséghez tartozó faktorok fél-életideje és térfogat eloszlása 191
15.3.2.3. Rebound 192
15.4. A kezelés kivitelezése 192
15.4.1. Gépi plazmaferezis kezelés 192
15.4.1.1. Gépi ferezis, intermittáló áramlással 192
15.4.1.2. Gépi ferezis, folyamatos áramlással 193
15.4.2. Membrán plazmaferezis 193
15.5. A kezelés technikai feltételei 195
15.5.1. Érösszeköttetés 196
15.5.2. Antikoagulálás 196
15.5.2.1. Heparin 196
15.5.2.2. Acid-citrál-dextróz (ACD) 196
15.5.3. Folyadék pótlás 197
15.6. A kezelés kivitelezése 197
15.6.1. Gépi ferezis 197
15.6.2. Membrán plazmaferezis 197
15.7. A plazmaferezis kezelés lépései 198
15.8. Szövődmények 199
15.8.1. A pótlófolyadékkal kapcsolatos szövődmények 199
15.8.2. Plazmafehérjék csökkenése 199
15.8.3. Gépi, vagy technikai szövődmények 199
15.9. A plazmaferezis hatása a gyógyszeres kezelésre 200
16. A heveny veseelégtelenség kialakulása és kezelése
Dr. Karátson András:
16.1. Gyakoriság és kórjóslat 201
16.2. Kóroki tényezők 201
16.2.1. Prerenalis veseelégtelenség 202
16.2.2. Renalis veseelégtelenség 203
16.2.3. Posztrenalis veseelégtelenség 205
16.3. Kórlefolyás 205
16.3.1. Bevezető fázis 205
16.3.2. Oligo-anuriás fázis 205
16.3.3. Polyuriás fázis 205
16.3.4. Regeneráció fázisa 206
16.4. Diagnosztika 206
16.4.1. A vesekárosodás funkcionális és organikus szaka 206
16.4.2. Differenciál diagnosztika 207
16.5. Kezelés 208
16.5.1. A dialízis javallata 209
16.5.2. Intermittáló hemodialízis 211
16.5.2.1. Érösszeköttetés 211
16.5.2.2. Dializáló oldat 211
16.5.2.3. A dializátor típusa 211
16.5.2.4. Alvadásgátlás 212
16.5.3. Folyamatos detoxikáció 212
16.5.3.1. Folyamatos ekvilibrációs peritonealis dialízis (CEPD)213
16.5.3.2. Lassú folyamatos ultrafiltráció (SCUF) 214
16.5.3.3. Folyamatos arteriovenosus hemofiltráció (CAVH) 215
16.5.3.4. Folyamatos venovenosus hemofiltráció (CVVH) 217
16.5.3.5. Folyamatos arteriovenosus hemodialízis (CAVHD) 217
16.5.3.6. Folyamatos venovenosus hemodialízis (CWHD) 218
16.5.3.7. Érösszeköttetés 218
16.5.3.8. Alvadásgátlás 219
16.5.3.9. A folyamatos módszerek technikai feltételei 219
16.5.3.10. Hatásfok 220
16.5.4. Hosszabbított időtartamú, naponta végzett dialízis 220
16.5.5. A dialízis kezelés célja és az ellenőrzés módja 221
17. A krónikus veseelégtelenség kialakulása és dialízis kezelése
Dr. Kakuk György: 224
17.1. Etiopatogenezis 224
17.2. A krónikus veseelégtelenség klinikuma 227
17.2.1. A krónikus veseelégtelenség és az urémia klinikai tünetei 227
17.2.2. Az urémiás beteg panaszai és szervrendszeri tünetei 229
17.2.2.1. Gastrointestinalis panaszok 229
17.2.2.2. Hipertónia, acidózis, hyperkalaemia, hiperhidráció 229
17.2.2.3. Pulmonalis szövődmények 229
17.2.2.4. Neurológiai szövődmények 229
17.2.2.5. Hematológiai szövődmények 230
17.2.2.6. Leukopénia, limfopénia 230
17.2.2.7. Endokrin szövődmények 230
17.2.2.8. Mozgásszervi szövődmények 230
17.2.2.9. Bőrgyógyászati szövődmények 231
17.2.2.10. Szemtünetek 231
17.2.3. A krónikus veseelégtelenség stádiumainak funkcionális diagnosztikája 231
17.2.3.1.1. Stádium. Mérsékelt veseelégtelenség 231
17.2.3.2. II. Stádium. Kifejezett veseelégtelenség 233
17.2.3.3. III. Stádium. Súlyos veseelégtelenség 234
17.2.3.4. IV. Stádium. Terminális állapot 234
17.4. A krónikus veseelégtelenség terápiája 235
17.4.1. Diéta 237
17.4.1.1. Folyadékbevitel 237
17.4.1.2. Fehérjebevitel 238
17.4.1.3. Kalóriaszükséglet 238
17.4.2. Az ion és savbázis zavarok kezelése 238
17.4.2.1. Hyperkalaemia 238
17.4.2.2. Hypercalcaemia és hypophosphataemia 238
17.4.2.3. Hypermagnaesia 238
17.4.2.4. Acidózis 239
17.4.3. Az urémiás szervi szövődmények kezelése 239
17.4.3.1. Anémia 239
17.4.3.2. Gastrointestinalis szövődmények 239
17.4.3.3. Kardiális szövődmények 239
17.4.3.4. Infekciók 239
17.4.3.5. Pruritus 240
17.4.4. A beteg előkészítése a dialízis transzplantációs programba 240
17.4.5. Mikor kell elkezdeni a beteg rendszeres dialízis kezelését? 240
17.4.6. A diabetes nephropathiás betegek rendszeres dialízis kezelése 243
17.4.7. Idős betegek dialízis kezelése 244
18. A krónikus veseelégtelenség szövődményei és kezelése
Dr. Makó János: 247
18.1. Hemodializált betegek anémiája 247
18.1.1. Az anémia okai 247
18.1.2. Az anémia differenciál diagnosztikája 248
18.1.3. Az anémia kezelése 249
18.1.3.1. Vasterápia 249
18.1.3.2. Erythropoietin kezelés 250
18.2. Cardiovascularis szövődmények 255
18.2.1. Bal kamra hipertrófia 256
18.2.2. Ritmus zavarok 257
18.2.3. Ischaemiás szívbetegség 259
18.2.4. Intracandialis meszesedés 2í>2
18.2.5. Szívelégtelenség 263
18.2.6. Pericarditis 265
18.3. Renalis osteodystrophia 267
18.3.1. Patofiziológia 267
18.3.2. Diagnosztika 268
18.3.2.1. Laboratóriumi vizsgálatok 268
18.3.2.2. Radiológiai vizsgálatok 268
18.3.2.3. Izotóp vizsgálat 269
18.3.2.4. Osteodensitometria 269
18.3.2.5. Csont biopszia 269
18.3.3. A renalis osteodystrophia gyógyszeres kezelése 270
18.3.3.1. Foszfátkötő gyógyszerek 270
18.3.3.2. Esszenciális aminosavak 271
18.3.3.3. Calcitriol 271
18.3.3.4. Calcidiol (Alfa D3) 272
18.3.3.5. Calcitonin 272
18.4. Az endokrin szervek működési zavarai 273
18.4.1. Hypothyreosis 274
18.4.2. Hyperthyreosis 274
18.4.3. Secunder hyperparathyreosis 275
18.4.4. Erektilis diszfunkció 275
18.5. Hipertónia 276
18.6. Bőrelváltozások 279
18.6.1. A bőr színe 279
18.6.2. Bőrviszketés 279
18.6.3. Gangréna 280
18.6.4. Dialízis zúzmara 280
18.7. A gyomor bélrendszer elváltozásai 280
18.7.1. Eróziv gastritis 280
18.7.2. Gyomor- és nyombélfekély 281
18.7.3. Gastrointestinalis vérzés 281
18.7.4. Vékonybél ischaemia 281
18.7.5. Vastagbél elváltozások 282
18.7.6. Hasmenés 282
19. Az idült veseelégtelenségben szenvedő beteg adekvát kezelése
Dr. Karátson András: 253
19.1. Az adekvát kezelés elemei 283
19.2. Az adekvát dialízis 284
19.2.1. Klinikai adatok 284
19.2.2. Laboratóriumi paraméterek 285
19.2.3. Az urea kinetika 287
19.2.3.1. Az egymintás urea kinetika 287
19.2.3.2. A kétmintás urea kinetika 288
19.2.3.3. Urea redukciós ráta 288
19.2.3.4. Átlagos urea koncentráció 288
19.2.3.5. Protein katabolikus ráta 289
19.2.3.6. Az urea kinetika maradék veseműködés esetén 289
19.2.3.7. Az urea megoszlási tere 290
19.2.3.8. Az urea kinetika gyakorlati kivitelezése 290
19.2.3.9. Az urea kinetika és a beteg életkilátása 291
19.3. A hemodialízis hatásfokát növelő tényezők 292
19.3.1. Vérátáramlás 292
19.3.2. A dializáló oldat áramlása 293
19.3.3. A kezelési idő 293
19.3.4. A dializátor 293
19.4. A hemodialízis eredményességét csökkentő tényezők 293
20. Tápláltsági állapot és diéta
Dr. Ladányi Erzsébet: 227
20.1. Az alultápláltság okai 297
20.1.1. Elégtelen táplálkozás 297
20.1.1.1. Urémia és inadekvát dialízis kezelés 297
20.1.1.2. Depresszió 298
20.1.1.3. Gastroparesis és diarrhoea 298
20.1.1.4. ízérzés zavar 298
20.1.1.5. Gyógyszer mellékhatások 298
20.1.1.6. Rendszeres hemodialízis kezelés 298
20.1.1.7. Leptin 298
20.1.2. Interkurrens betegségek 299
20.1.3. Metabolikus és hormonális hatások 299
20.1.4. Kísérőbetegségek 299
20.1.5. A dialízis kezelés hatásai 300
20.2. A malnutritio jelei idült veseelégtelenségben 300
20.3. A tápláltsági állapot vizsgálati módszerei 301
20.3.1. Antropometriai vizsgálat 301
20.3.2. A szubjektív tápláltsági felmérés szempontjai és gyakorlati alkalmazása 302
20.4. Teendők alultápláltság esetén 302
20.5. Diétás javaslatok stabil állapotú dializált betegek részére 303
20.5.1. Az adekvát diéta feltételei 303
20.5.1.1. Fehérje 303
20.5.1.2. Kalória 304
20.5.1.3. Nátrium 304
20.5.1.4. Kálium 304
20.5.1.5. Foszfor 304
20.5.1.6. A folyadékfogyasztás 304
20.5.1.7. Vitaminpótlás 304
20.5.1.8. Esszenciális aminosav pótlás 305
20.5.1.9. Intradialitikus parenteralis táplálás 305
21. A vesebetegek pszichoszociális gondozása
Dr. Fazakas László: 307
21.1. Az első orvos-beteg találkozás 307
21.2. Felkészítés a dialízis- és transzplantációs programra 308
21.3. Felkészítés élővese átültetésre 309
21.4. A tartósan dialízis programban lévő beteg pszichoszociális támogatása 310
21.5. Felkészítés a cadavervese átültetésre 312
21.6. A pszichoszociális segítségnyújtás módjai 312
22. A rendszeres hemodialízisben részesülő betegek rehabilitációja
Dr. Makó János: 316
22.1. Szomatikus rehabilitáció 316
22.1.1. Kellő időben elkezdett kezelés 317
22.1.2. Adekvát dialízis kezelés 317
22.1.3. Az anémia korrekciója 317
22.1.4. A kellő tápláltsági állapot 318
22.1.5. Renalis osteodystrophia megelőzése és kezelése 318
22.1.6. A cardiovascularis szövődmények megelőzése és kezelése 318
22.2. A pszichoszociális rehabilitáció 319
23. A dialízis kezelés etikája
Dr. Makó János: 323
23.1. Felkészítés a dialízisre 323
23.1.1. Tájékoztatás a dialízis szükségességéről, eredményességéről, a beteg életmódjáról 323
23.1.2. Az optimális dialízis mód kiválasztása 324
23.2. A dialízis alatti időszak kérdései 324
23.2.1. Egyszer, vagy többször használjuk a dializátort? 324
23.2.2. A beteg fegyelmezetlensége 324
23.2.3. Véglegesen megszakítható-e a rendszeres dialízis? 325
23.3. Tájékoztatás a transzplantációról 327
23.3.1. A veseátültetés előnyei és hátrányai 328
23.3.2. Veseátültetés halottnak a veséjével 329
23.3.3. Veseátültetés élő ember szervezetéből 329
23.3.3.1. Ki adhat vesét? 329
23.3.3.2. Mit mondjunk a vesét adni szándékozónak? 329
24. A dializált betegek gyógyszeres kezelésének sajátosságai
Dr. Makó János: 331
24.1. Farmakokinetika 331
24.4.1. Felszívódás 331
24.1.2. First pass metabolizmus 331
24.1.3. A gyógyszerek megoszlási tere 332
24.1.4. Fehérjéhez kötődés 332
24.1.5. Metabolizmus 332
24.1.6. Gyógyszer kiválasztás 332
24.2. A gyógyszerek dializálhatósága 333
24.3. Gyógyszerek kölcsönhatása dialízis alatt 333
24.4. A gyógyszerek dózisa veseelégtelenségben 335
24.4.1. Vérnyomáscsökkentők 335
24.4.2. Szívre ható szerek 337
24.4.3. Vizelethajtók 338
24.4.4. Szisztémás antibakteriális szerek 338
24.4.5. Gyomor- és béltraktusra ható szerek 340
24.4.6. Perifériás értágítók 341
24.4.7. Antiepileptikumok 341
24.4.8. Fájdalomcsillapítók 341
24.4.9. Asthma bronchiale elleni szerek 342
24.4.10. Köptetők 342
24.4.11. Antihisztaminok 342
24.4.12. Köszvényellenes szerek 342
24.4.13. Lipidszintet csökkentő anyagok 343
24.4.14. Májvédők 343
24.4.15. Bélreható gyulladásgátlók 343
24.4.16. Citosztatikumok 343
24.4.17. Psycholeptikumok 343
25. Az intézeti, satellita és otthoni hemodialízis
Dr. Karátson András: 345
25.1. Az intézeti dialízis 346
25.2. Satellita dialízis 348
25.3. Otthoni hemodialízis 349
26. A fejlődés irányai
Dr. Karátson András: 357
26.1. A dialízist igénylők számának növekedése 351
26.2. A kezelés eredményességét befolyásoló tényezők 351
26.3. A kezelés elkezdésének az időpontja 352
26.4. A dialízis dózisa 352
26.5. A vízháztartás egyensúlya 352
26.6. A tápláltság, gyulladásos folyamatok és az atherosclerosis 352
26.7. A fejlődést befolyásoló egyéb tényezők 352
27. A téma összefoglaló irodalma 356
28. Képek a hemodialízis történetéből 357
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem