1.034.801

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Fizika II.

A középiskolák felsőbb osztályai számára/A VIII. osztály számára

Szerző

Kiadó: Szent-István-Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 273 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés: A Stephaneum Nyomda R. T. nyomása. 22 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Második kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A hőtanban a mai feltevések szerint mind a súlyos testrészecskék, molekulák, mind pedig a súlytalannak tekinthető és mindent betöltő éther-részecskék mozgásával foglalkozunk. A hőtant feloszthatjuk... Tovább

Előszó

A hőtanban a mai feltevések szerint mind a súlyos testrészecskék, molekulák, mind pedig a súlytalannak tekinthető és mindent betöltő éther-részecskék mozgásával foglalkozunk. A hőtant feloszthatjuk a hő keletkezéséhez szükséges feltételek szerint a következőképen: 1) Hőforrások. A hő meghatározói: hőfok; hőmennyiség. A hő hatásai: térfogatváltozás; halmazállapotváltozás. 2) A hő közvetítése: Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás. 3) A hőt felfogó emberi-szerv: az egész testet elborító idegszálak - Hőtani gépek.
A hő keletkezése. Hőforrások. A hő az az érzet, amely akkor keletkezik lelkünkben, midőn oly külső inger érkezik hozzánk, melyet a testünk minden részén lévő hő-érző idegszálak közvetítésével veszünk észre. Ily érzet minden testtel való érintkezés alkalmával keletkezik lelkünkben, csakhogy némelyekre azt mondjuk: ez meleg, másokra: ez hideg. Ezen meghatározások csak viszonylagosak, mert hiszen egy melegnek mondott test egy melegebb érintése után hidegnek, és egy hidegnek mondott test egy még hidegebb test érintése után melegnek fog föltűnni. Ebből azt is látjuk, hogy a hidegnek érzete is hőérzet.
A fizikában azonban hőnek mondhatjuk azt az okot is, mely bennünk a hőérzetet kelti; és mivel minden test kelt bennünk hőérzetet, azért minden testben van kisebb-nagyobb fokú hő. Vissza

Tartalom

C) Hőtan.
90. §. A hő keletkezése. Hőforrások 3
91. §. A hő meghatározói: 1) Hőfok 6
92. §. A hő meghatározói: 2) Hőmennyiség 10
93. §. A hő hatásai : I. Térfogatváltozás. 1) A szilárd testek
hőokozta kiterjedése 13
94. §. A hő hatásai: I. Térfogatváltozás. 2) A folyadékok hőokozta kiterjedése 16
95. §. A hő hatásai: I. Térfogatváltozás. 3) A légneműek hőokozta kiterjedése 19
96. §. A hő hatásai: II. Halmazállapotváltozás. 1) Olvadás, fagyás 23
97. §. A hő hatásai: II. Halmazállapotváltozás. 2) Forrás, cseppfolyósodás 26
98. §. A hő hatásai: II. Halmazállapotváltozás. 3) Párolgás, lecsapódás 29
99. §. A hő hatásai: II. Halmazállapotváltozás. A légneműek halmazállapotváltozása és kritikus állapota 30
100. §. A hő hatásai: II. Halmazállapotváltozás. A vízgőz és halmazállapot változása a Föld légkörében 34
101. §. A hő terjedése: 1) A hővezetés 38
102. §. A hő terjedése: 2) A hőáramlás 41
103. §. A hő terjedése: 3) A hősugárzás 44
104. §. A hőt felfogó emberi szerv 48
105. §. A mechanikai hőelmélet és alaptörvényei 48
106. §. Hőtani gépek: I. Gőzgépek. II. Gázgépek 54
D) Mágnesség és elektromosság.
I. Mágnesség.
107. §. Mágneses alaptünemények: 1) Vonzás és taszítás 63
108. §. Mágneses alap tünemények: 2) Mágneses megosztás 65
109. §. A mágnesség elmélete 67
110. §. A mágneses erő mérése 69
111. §. A Föld hatása a mágnestűre 74
112. §. A földmágnesség intenzitásának meghatározása 77
II. Elektromosság.
a) Elektrosztatika.
113. §. Elektromos alaptünemények: 1) Terjedés, taszítás 80
114. §. Elektromos alaptünemények: 2) Taszítás, vonzás, különnemű elektromosságok 82
115. §. Elektromos alaptünemények: 3) Elektromos megosztás 84
116. §. Az elektromos erő mérése 88
117. §. A nyugalomban lévő, azaz sztatikai elektromosság törvényei 92
118. §. Az elektromosságot összegyűjtő sztatikai eszközök: sűrítők
(kondenzátorok) 96
119. §. Elektromosságot fejlesztő készülékek 99
b) Elektrodinamika.
120. §. Az elektromos áram keletkezése 104
121. §. Az elektromos áram törvényei 107
122. §. Elektromos áramot fejlesztő készülékek. I. Elektromos
elemek, a) Galvánelemek 111
123. §. Elektromos áramot fejlesztő készülékek. I. Elektromos
elemek, b) Hőelemek 117
124. §. Elektromos áramot fejlesztő készülékek. II. Dinamógépek 118
c) Az elektromos kiegyenlítődés hatásai.
125. §. Bevezető: Különböző elektromos kisülések 119
1) A konduktív kisülés hatásai.
a) Az elektromos áram (konduktív kisülés) hatása a jóvezetőben.
126. §. Az elektromos áram 1) hőhatása 120
127. §. Az elektromos áram 2) fény hatása 123
128. §. Az elektromos áram 3) kémiai (vegyi) hatása 125
129. §. Az elektromos áram 3) kémiai (vegyi) hatása. Az elektromosságot összegyűjtő dinamikai eszközök: az akkumulátorok 129
130. §. Az elektromos áram 4) élettani hatása 132
g) Az elektromos áram (konduktív kisülés) hatása a jóvezető környezetében.
131. §. Az elektromos áram 1) mágneses hatása a jóvezető környezetében 132
132. §. Az elektromos áram 2) elektromos hatása a jóvezető környezetében 135
133. §. Az elektromos áram mágneses és elektromos hatásán alapuló gyakorlati alkalmazások: Elektromágnes 138
134. §. Az elektromos áram mágneses és elektromos hatásán alapuló gyakorlati alkalmazások: Mérőeszközök. Az elektromos áramintenzitás és potenciál mérésére 144.
135. §. Az elektromos áram mágneses és elektromos hatásán alapuló gyakorlati alkalmazások: Mérőeszközök. Az elektromos ellenállás és munka mérése 149
Az elektromos áram (konduktív kisülés) hatása a jóvezető környezetében abban az esetben, midőn magában az elektromos áramban is változás áll elő.
Indukció.
136. §. Az elektromos áram változásának elektromos és mágneses
hatása: 1) Indukció 152
137. §. Az elektromos áram változásának elektromos és mágneses
hatása: 2) Az önindukciói 3) Foucault-féle áramok. 4) Váltakozó áramok 156
138. §. Az indukció gyakorlati alkalmazásai: I. Áramfejlesztőgépek. 1) Egyenáramú gépek, a) Mágnes-elektromos gépek 161
139. §. Az indukció- gyakorlati alkalmazásai: I. Áramfejlesztőgépek. 1) Egyenáramú gépek, b) Dinamók 166
140. §. Az indukció gyakorlati alkalmazásai: I. Áramfejlesztőgépek. 2) Váltakozó áramú gépeké 168
141. §. Az indukció gyakorlati alkalmazásai: II. Áramátalakító gépek 175
142. §. Az indukció gyakorlati alkalmazásai: III. A telefon 182
2) A diszruptív kisülés hatásai
143. §. A diszruptív kisülések 1) mesterséges előállítása és hatásai 185
144. §. A diszruptív kisülések keltette elektromos hullámok 187
145. §. Az elektromos hullámok gyakorlati alkalmazásai 191
146. §. A diszruptív kisülések 2) természetes bekövetkezése légkörünkben. Villámhárítók 195.
3) A konvektív kisülés hatásai.
147. §. A konvektív kisülések, azaz az elektromos sugárzás
1) mesterséges előállítása 198
148. §. 2) A természetes konvektív kisülések, azaz az elektromos sugárzás a természetben. Rádioaktivitás 203
BEFEJEZŐ 207
A CSILLAGÁSZAT ELEMEI.
1. fejezet. Tájékozódás az égen.
1. §. Bevezetés. Horizont. A Föld alakja 212
2. §. Az égbolt mozgása. A Föld I. mozgása; t. i. napi forgása a tengelye körül 214
3. §. A csillagok osztályozása 217
2. fejezet. A bolygók rendszere.
4. §. Világrendszerek. A mi Naprendszerünk 219
5. §. Naprendszerünk középpontja: A Nap. A Nap látszólagos évi mozgása az ekliptikán. A Föld II. mozgása, ti i. évi keringése a Nap körül 222
6. §. A Föld bolygója: A Hold 228
7. §. A Föld 230
8. §. Helymeghatározás 230
9. §. Időmeghatározás. Naptár 234
10. §. A többi bolygó 237
3. fejezet. Az állócsillagok.
11. §. Az állócsillagok távolsága, fizikai szerkezete és mozgása 240
12. §. Csillaghalmazok. Ködfoltok. Kettős csillagok 242
4. fejezet. Egyéb égi tünemények.
13. §. Üstökösök. Hullócsillagok 242
14. §. Az állatköri fény 244
5. fejezet. A világmindenség kialakulása.
15. §. Egységes elmélet a világmindenség kialakulásáról 244
FÜGGELÉK
I. Táblázatok.
1 a) Fizikai mennyiségek dimenziói. (Folyt.) 246
1 b) Fizikai mennyiségek gyakorlati egységei 246
10. Hőállandók 247
1l. Telitett vízgőzök feszítőereje 247
12. Kritikus állandók 248
13. Az égés melege 248
14. Dielektromos állandók 248
15. Elektromos ellenállás 18° C-nál 248
16. Elektrokémiai egyenértékek 248
II. Példák.
Hőtan (248-261. példák) 249
A mágnesség és elektromosság (262-812. példák) 252
A csillagászat elemei (1-16. példák) 256
III. Tárgymutató.
A hőtanhoz, mágnességhez és elektromossághoz 257
A csillagászat elemeihez 261
IV. Történelmi áttekintés.
Általános mechanika 263
Szilárd testek mechanikája 263
Folyékony testek mechanikája 264
Légnemű testek mechanikája 264
Hangtan 265
Fénytan 265
Hőtan 266
Mágnesség és elektromosság 267
Csillagászat 269

Dr. Mattyasóvszky Kasszián

Dr. Mattyasóvszky Kasszián műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Mattyasóvszky Kasszián könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv