A polgári közgazdaságtan története az 1870-es évektől napjainkig

Szerző

'Dr. Mátyás Antal: A polgári közgazdaságtan története az 1870-es évektől napjainkig ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1979
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	621 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:	963-220-724-6
Megjegyzés:	Számos fekete-fehér ábrával illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A MODERN POLGÁRI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAINAK LERAKÁSA
Az 1870-es években létrejött szubjektív közgazdaságtan általános jellemzése	17
Az érték szubjektív értelmezése	22
Jevons kísérlete az egyensúlyi cserearány meghatározására a határhaszon segítségével	25
Marshall a keresleti függvényt a határhaszonra kívánja építeni	28
Gossen II. törvénye	33
A költségtörvény a határhaszon-elmélet képviselőinek ábrázolásában	36
A határhaszon-elmélet bírálata	43
A Walras-Cassel-féle általános egyensúlyi elmélet	53
A walrasi koncepció	53
A casseli koncepció	62
A határtermelékenységi elmélet	66
Általános jellemzés. A kérdés tudománytörténeti megközelítése	66
Hozadéki függvény parciális tényezőváltoztatás mellett	73
A hozadéki szférák elhatárolása	76
A skálahozadék	80
Hozadéki függvény parciális tényezőváltoztatás mellett, véges számú termelési eljárás, és eljárásonként merev tőke - munka arány esetén	84
A határtermelékenységi elmélet mint jövedelemelosztási elmélet	86
A határtermelékenységi elmélet bírálata	90
Böhm-Bawerk és Samuelson kísérlete arra, hogy mércét találjanak	109
A Böhm-Bawerk-féle termelési átlagperiódus	109
A Samuelson-féle tényezőár-határ	115
AZ ÁRALAKULÁS EGYENSÚLYI ELMÉLETÉNEK TOVÁBBFEJLŐDÉSE
A szubjektív értékelmélet átalakulása a racionális választás logikájává	123
Kísérlet a keresleti görbe megszerkesztésére a közömbösségi görbék rendszere révén	128
Edgeworth Pareto hozzájárulása	128
Hicks hozzájárulása az elmélet továbbfejlődéséhez	133
A közömbösségi görbék rendszerének bírálata	144
A kinyilvánított preferencia eljárása	147
Kísérlet a kínálati görbe levezetésére a maximális profit elérésére törekvő vállalkozó magatartása nyomán	153
Bevezető	153
Az isoquant-görbék rendszere	153
A költségfüggvény	176
Az egyensúly feltétele a kínálat oldalán tiszta verseny esetén, vállalati szinten	192
Az általános egyensúlyi elmélet modern változatának körvonalai és bírálata	199
Az általános egyensúlyi elmélet modern változatának körvonalai és bírálata	207
A tiszta verseny hatékonysági kritériumai	218
A PIACI FORMÁK MODERN POLGÁRI ELMÉLETÉNEK KIALAKULÁSA
Bevezetés	235
Ármeghatározás monopólium esetén	238
Az összpénzbevételi függvény, a határbevétel	238
Egyensúly monopólium esetén. A Cournot-féle pont	242
A monopólium és a tiszta verseny közötti néhány különbség	243
A monopszónia	247
A monopolista árrétegeződés	248
A monopolista verseny elmélete Chamberlinnél	249
Bevezető	249
Az áregyensúly feltétele	250
A termékegyensúly feltétele	253
Az egyensúly felétele az eladási költségekkel folytatott manipuláció esetén	254
A piaci egyensúly problémái duopólium esetén	256
Monopolelemek jelenlétekor nem érvényesek a tiszta verseny hatékonysági kritériumai	267
A piaci formák osztályozása Triffinnél	269
A monopólium polgári értelmezésének bírálata	270
AZ IDŐTÉNYEZŐ FIGYELEMBEVÉTELE A KÖZGAZDASÁGI VIZSGÁLÓDÁSBAN
Általános jellemzés	279
A késedelmes felzárkózás problémáinak vizsgálata a pókhálótétellel	285
Periódus-elemzés a svéd közgazdáknál. A várakozások szerepe	293
Az ármechanizmus működésének újabb ábrázolása a megbomlott egyensúly feltételezése mellett	299
NÉHÁNY ÖKONOMETRIAI KUTATÁS
Általános jellemzés	303
Ragnar Frisch kísérlete a pénz határhasznának megragadására	306
Kísérletek makroökonómiai termelési függvény ökonometriai levezetésére	308
A Cobb-Douglas-féle termelési függvény	308
Kísérletek a helyettesítés rugalmasságának ökonometriai kiszámítására. A CES függvény	317
A TÖRTÉNELEM ÉS A LOGIKA EGYESÍTÉSÉNEK PROBLÉMÁJA A POLGÁRI KÖZGAZDASÁGTANBAN
Bevezetés	321
A német történelmi iskola álláspontja	322
A társadalomjogi iskola álláspontja	324
Eucken kísérlete, hogy a "nagy antinómiát" a gazdasági jelenségek történelmi és logikai megközelítése között feloldja	327
AZ ÁRSZÍNVONAL MEGHATÁROZÁSA. KÍSÉRLETEK A PÉNZ BEILLESZTÉSÉRE AZ EGYENSÚLYI ELMÉLETBE
Bevezető	331
Az árszínvonal meghatározása Irving Fishernél	332
A pénztári egyensúly elmélete	335
Az elmélet kifejtése	335
Az elmélet bírálata	341
Wicksell magyarázata az árszínvonal alakulására	343
Miként igyekszik Wicksell a pénz-és árelméletet integrálni, a pénz- és a reálszféra között a kapcsolatot megtalálni. A monetáris egyensúly feltételei	343
A monetáris egyensúly megbomlása felborítja az újratermelés egyensúlyát	347
Bírálat	352
A KEYNESI FORDULAT A POLGÁRI KÖZGAZDASÁGTANBAN
Bevezetés	357
A foglalkoztatás keynesi elméletének körvonalai	362
Az összkereslet Keynesi elmélete	367
A fogyasztási kereslet	367
A nemzeti jövedelem, illetve a foglalkoztatás egyensúlyi szintjének a meghatározása	382
A keynesi megoldás számbeli példa, illetve a koordináta-rendszer révén való illusztrálása	382
A megtakarítás, beruházás viszonyának a neoklasszikusokétól eltérő ábrázolása	383
A megtakarítási és beruházási szándék egyensúlyának megvalósulása a multiplikátor-hatáson keresztül	389
Egyensúlyi feltétele-e az újratermelésnek a megtakarítás-beruházás egyensúlya?	393
A multiplikátor-hatás reális magva	400
Keynes pénz- és kamatelmélete	407
A pénzkereslet postkeynesi mikroelmélete	423
Miként kívánta Hicks és Hansen a kamatlábat és a nemzeti jövedelmet az IS és LM görbék segítségével szimultán meghatározni	427
A munkapiac ábrázolása Keynesnél	435
Összefoglaló értékelés	442
Miként igyekezett Kaldor a határtermelékenységi elmélettel szemben, a keynesi elméleti alapokon jövedelemelosztási elméletet létrehozni	445
A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ELMÉLETEI A POLGÁRI KÖZGAZDASÁGTANBAN
Bevezetés	455
A keynesi elméleti alapokon felépülő növekedési modellek	457
Általános jellmzés	457
Az akcelátorhatás	459
Domar növekedési elmélete	466
Harrod növekedési elmélete	471
Hicks konjunktúra-elmélete	483
A neoklasszikus növekedési elmélet	498
Általános jellemzés. A növekedés ütemét befolyásoló tényezők	498
Solow kísérlete, hogy az egy főre eső termelés növekedési ütemét két komponensre vezesse vissza, és statisztikai úton aggregát termelési függvényt szerkesszen	503
Az aranykori növekedés	527
Az optimális beruházási hányad, a felhalmozás aranyszabálya	512
Megtestesült technikai haladás és évjáratmodell	519
Az indukált technikai haladás elmélete, az egyensúlyi növekedés alternatív neoklasszikus teóriája	523
A technikai haladás ütemének endogén változókénti kezelése	535
Bíráló megjegyzések a neoklasszikus növekedési elmélettel kapcsolatban	542
Kaldor növekedési elmélete	551
Az elmélet kifejtése	551
Kritikai megjegyzések Kaldor növekedési modelljével kapcsolatban	560
AZ INFLÁCIÓ PROBLÉMÁINAK ELMÉLETI TÜKRÖZŐDÉSE A MAI POLGÁRI KÖZGAZDASÁGTANBAN
Monetáris ellenforradalom a polgári közgazdaságtanban. Friedman monetarizmusa	565
Bevezetés	565
A mennyiségi pénzelmélet, mint a pénzkereslet elmélete	568
A Friedman-féle pénz multiplikátor	572
Miként alakul át a vagyonmérleget ért kezdeti hatás Friedmannél a jövedelem és a költekezés nagyságát befolyásoló hatássá	574
Bírálat	579
Az infláció problémái a mai polgári közgazdaságtanban a Phillips-görbe aspektusából	586
A Phillips-görbe doktrina	586
A természetes ráta hipotézise	591
A költséginfláció	594
Bírálat	598
Névmutató	605
Tárgymutató	611