Ophthalmodefektologia

Előszó

Az ophthalmodefektologai alapjaival foglalkozó jelen munkámban a gyógypedagógia előremutató és időtálló hagyományaiból indultam ki. A nagyszerű hagyatékból külön ki kell emelnem azt a természettudományos objektivitásra törekvést, mely a magyar gyógyítónevelésnek számottevő helyet biztosít ma is az európai népek szakmai közösségében. Ez képezi alapját egységes szemléletünknek, mely a gyógypedagógiai önálló tudománnyá serdülésének egyben első állomása is.
Egy tudományág kialakulásának alapvető feltétele az, hogy legyen körülírt tevékenységi köre és sajátos metodikája. A gyógyítónevelés tevékenységi köre a defekt gyermekek pedagógiai gyógyításra és nevelésére terjed ki, módszerei pedig körülírják a sajátos célokhoz vezetők utakat, lehetőségeket. Minthogy a gyógypedagógia többfajta defekt gyermekkel foglalkozik, a fogyatékosságok különféle típusainak ellátása végett olyan szakmai ágakra oszlik, amelyeket egy központi koncepció foglal egységbe. Az egységes szemlélet egyben általános, tehát minden szakmai ágra kiterjedő tanárképzést is jelent.
Az egységes gyógypedagógiának az ophthalmodefektologia olyan ágazata, mely a gyermeki és ifjúkori látási fogyatékosságok kérdéseivel foglalkozik. Jelen ismereteink szerint munkám az első olyan próbálkozás, mely a szakmai águnkban nélkülözhetetlen orvosi és pedagógiai nézőpontokat minőségileg új, sajátos szintézisbe az ophthalmodefektologia alapkoncepciójába igyekszik összevonni. Ezért új utakon kellett megközelítenem, és a tudomány mai színvonalának megfelelően kiegészítenem a szakmai ág történelmileg kialakult célkitűzéseit. Így hárult rám, mondanivalóm jobb megértése végett, néha az a feladat is, hogy alapvető általános fogalmak tisztázására is kitérjek. Igyekeztem kimutatni, hogy a látási fogyatékosok tanában a defektológia alapvető általános tételei a módszertani divergencia mellett is érvényesek, azoktól elválaszthatatlanok.
Könyvemet tehát haszonnal forgathatják a gyógypedagógusok, a látási fogyatékos gyermekek rehabilitációjában különlegesen érdekelt szemorvosok, az áttelepítésben közreműködő idegorvosok és pedagógusok egyaránt.
Az ophthalmodefektologia a látási fogyatékos gyermekek és serdülők gyógyítónevelését, aktív és alkalmazott pedagógiai és pszichoterápiás eljárásait, a defektivitás folytán előállott társadalmi helyzetből kiindulva tervezi meg. A defektivitás olyan marasztaló biológiai tényt jelent, amelynek determináló, tehát a lehetőségeket meghatározott módon csökkentő hatása mindig társadalmi vetületben jelentkezik. Ezért az ophthalmodefektologia egyoldalú biológiai vagy társadalomtudományoi definíciója idealista nézetet jelent.
A látási fogyatékos gyermekek gyógyítónevelésének tana természettudományos, tehát biológiai alapvetésre épített olyan sajátos pedagógia, mely a defektivitás leküzdésének elsődleges feladatai mellett általános művelő feladatokat is ellát. Minthogy szakmai ágazatunkban az általánosan művelő pedagógiai, tehát társadalmi igények lényegükben megegyeznek az alsó fokú oktatásban előírtakkal, e mű csak a speciális gyógyítónevelési kérdések tárgyalását tartalmazza. A gyógyítóneveléstan a pedagógiai tudományok integráns része, így tehát az egészséges gyermekek fejlődési és nevelési sajátosságainak ismereteit nem nélkülözheti még akkor sem, ha azok területén sok vonatkozásban másképpen hatnak is.
Munkámban az irodalmi adatok felhasználása mellett elsősorban kutatásaimra, megfigyeléseimre, észleléseimre és kísérletesen nyert adataimra támaszkodom. A kiválogatás tanában felhasznált szemészi és pedagógiai adatokat intézetünk hivatalos dokumentációjából merítettem. Az anyag előkészítésében hathatós segítségemre volt helyettesem, Simon Lajos, akinek ezúton is köszönetet mondok fáradozásaiért. Vissza