| Előszó | 5 |
| Bevezetés | 7 |
| Alapelvek | 7 |
| A kísérletek stratégiájának célkitűzései | 12 |
| A kísérletek tervezése | 13 |
| A megfigyelések szükséges számának eldöntése | 18 |
| Sorozatos vizsgálatok | 19 |
| Mintavételi és próbamódszerek vizsgálatai | 19 |
| Véletlenszerűsített csoportok és "latin négyzetek" | 20 |
| Tényezős (faktoros) elrendezések | 21 |
| Konszekutív módszerek a kísérletek megszervezésében | 22 |
| Egyszerű összehasonlító kísérletek | 24 |
| A módszerek célja | 24 |
| A szervezés elvei | 24 |
| A kísérletek leírása: gumi kopásállósága | 24 |
| A szignifikanciavizsgálat alkalmazásának megokolása, gondolatmenete | 26 |
| Véletlenszerűsítés | 28 |
| A kísérleti csoport fogalma | 29 |
| A kísérleti hiba becslésének kiválasztása | 30 |
| Az önmagában zárt kísérlet előnyei és hátrányai | 32 |
| Az átlageltérés megbízhatósága | 33 |
| Szignifikanciavizsgálatok | 34 |
| Az összehasonlító kísérletek két típusa | 34 |
| Átlagok összehasonlítása | 35 |
| Arányok vagy százalékarányok összehasonlítása | 35 |
| Variációk összehasonlítása | 36 |
| Léptékprobléma | 37 |
| Ellenőrzési módszer robbanóanyagok gyújtótölteteihez | 37 |
| Konszekutív szignifikanciavizsgálatok | 39 |
| Sorozatos megfigyelések | 39 |
| Konszekutív vizsgálat | 41 |
| A középértékben mutatkozó eltérés vizsgálata a mérvadó eltérés ismeretében | 42 |
| Egyirányú alternatív hipotézis, a közép- és a standard érték összehasonlítása | 42 |
| Eredmények kifejezésésnek alternatív módszerei | 45 |
| A vizsgálat alkalmazásának következményei | 46 |
| Páros összehasonlítások | 49 |
| Kétirányú alternatív hipotézis | 55 |
| Középérték eltérésének vizsgálata | 58 |
| Barnard konszekutív t vizsgálata | 59 |
| A hányadalakulás különbségének vizsgálata | 62 |
| Példa: A technológiai folyamat | 63 |
| Vizsgálat gyakoriságban mutatkozó különbségre | 67 |
| Példa: Műszál fonalkísérlet | 69 |
| Varianciaeltérés vizsgálata | 70 |
| Példa: Műgyantarétegek szilárdsági vizsgálata korróziós védőbevonatként | 72 |
| Mintavételi és vizsgálati módszerek | 75 |
| Hibaforrások | 75 |
| A kísérlet feltételei | 76 |
| Megismételt analízisek | 78 |
| A kémiai analízis hibái | 80 |
| Példa: Szerves vegyianyag mintavétele és vizsgálata | 84 |
| Varianciaelemzés áttekintése | 86 |
| Szignifikanciavizsgálat | 87 |
| Példa: Műszeres vizsgálat a kréta sűrűségének meghatározására | 88 |
| Példa: színezék vizsgálata | 93 |
| Kísérleti hibák | 95 |
| Laboratóriumok összehasonlítása | 95 |
| Példa: Műtrágya mintavétele és analízise | 98 |
| Következtetések | 104 |
| Véletlenszerűsített csoportok és latin négyzetek | 106 |
| Véletlenszerűsített csoportok | 106 |
| A blokk terjedelme | 108 |
| Kölcsönhatások | 109 |
| Időtrendek hatása | 109 |
| Üzemi méretű kísérleti példa | 111 |
| Komplex példa: A biztonsági gyújtózsinór analízise 8 blokkban | 112 |
| Töltetsűrűség és égéssebesség | 114 |
| Nedvesség hatása | 116 |
| A technológia befolyása a lőpor égésre | 117 |
| A hőmérséklet szerepe | 191 |
| Bitumenek hatása az égésre | 121 |
| Égéssebesség változása a tárolási időtrend függvényében | 124 |
| Légnyomás és égéssebesség korreláció és trendértéke | 127 |
| A töltetsűrűség | 128 |
| Következtetések | 129 |
| Latin négyzetes kísérletek | 131 |
| A latin négyzetes kísérletek feltételei | 133 |
| Véletlenszerűsítés | 135 |
| Példa: Textilszövetek kopásállósági vizsgálata | 136 |
| Példa: Rovarirtópor készítése | 138 |
| Ortogonális négyzetes kísérletek | 141 |
| Példa: Rézcsövek lágyítása | 143 |
| A 3x3 latin négyzet | 146 |
| Példa: Szintetikus fonal fizikai tulajdonságainak variációi | 149 |
| Latinkockák | 151 |
| Nem teljes véletlenszerűsített blokk szervezése | 153 |
| Alapelvek | 153 |
| Példa: Gumiabroncsok futópróbája | 155 |
| Kiegyensúlyozott, nem teljes blokk-kísérletek analízise | 158 |
| Hibavariancia és kezelési hatások szignifikanciája | 159 |
| Két kezelés összehasonlítása | 160 |
| A gumiabroncs analízise | 160 |
| Hibavariancia | 162 |
| Blokkok hatásának összehasonlítása | 163 |
| Rácsnégyzetek | 165 |
| Kvázi latin négyzetek | 169 |
| Faktoros kísérletek alapelvei | 172 |
| Szervezési alapelvek | 172 |
| A faktor értelmezése | 174 |
| A faktor szintjei | 175 |
| Kezelés | 176 |
| Eredmény | 176 |
| A tényező hatása | 176 |
| Főhatás és egymásra hatás | 177 |
| A faktoros módszer előnyei | 178 |
| Főhatások és kölcsönhatások | 181 |
| A főhatás | 182 |
| B főhatás | 182 |
| A faktoros felállítás posztulátuma | 183 |
| Normál eloszlás feltételezése | 185 |
| Kísérleti elrendezések kétszínű faktorokkal | 186 |
| Jelölés | 186 |
| Példa: Nitrálási eljárás vizsgálata | 187 |
| Ortogonalitás | 192 |
| Véletlenszerűsítés | 195 |
| Példa: Izonitrozo-acetil-amin-származékból izatil-származék előállítása | 196 |
| Analízis | 197 |
| Értelmezés | 199 |
| Komplex példa: Műszálas iniciátor technológia aktoros kísérletek | 202 |
| A műszálas iniciátor égésfolyamata | 208 |
| A fúrólyuk-kompresszió hatása | 211 |
| A víznyomás hatása | 212 |
| Az abrázió szerepe | 213 |
| Impregnálási jellemzők | 214 |
| A hőmérséklet befolyása | 214 |
| A tárolási időtrend | 215 |
| Kvalitatív és kvantitatív faktorok a kísérletezésben | 218 |
| Tényezők összefüggései | 218 |
| Példa: Háromfaktoros PVC kísérlet | 220 |
| A főhatások és kétfaktoros kölcsönhatások | 221 |
| Értelmezés | 224 |
| Példa: Alumíniumötvözetek korróziós vizsgálata | 225 |
| Hibaforrások vizsgálata | 227 |
| Kiértékelése | 230 |
| Az elrendezésről | 233 |
| A kvalitatív faktorok analízisének további mozzanatai | 234 |
| Kvantitatív faktorok | 235 |
| Példa: Penicillin kísérletek | 237 |
| Analízis | 240 |
| Kiértékelés | 243 |
| Háromszintű faktorok | 247 |
| Analízis | 248 |
| Komplex példa: Ciklotrimetilén-trinitr-amin detonátor faktoros kísérlet | 251 |
| A ciklotrimetilén-tinitr-amin jellemzői | 252 |
| Sztatikus feltöltődés | 253 |
| Hexogén flegmatizálása | 254 |
| Robbanózsinór előállítási kísérletek | 255 |
| Az iniciálhatóság korreláció és trendértéke | 258 |
| A polimerek faktorhatása | 258 |
| A robbanózsinór műszeres analitikai vizsgálata | 259 |
| Magasabb fokú elrendezések | 260 |
| Kísérletezés heterogén feltételekkel | 262 |
| Heterogenitás | 262 |
| Elegyítés | 263 |
| Varianciaanalízis | 268 |
| Kísérletek ammónium-nitráttal | 269 |
| Összefoglalás | 271 |
| Analízis | 273 |
| A kísérlet értékelése | 275 |
| Az elegyítés elveinek alkalmazása | 276 |
| Parciális elegyítés | 278 |
| Ciklotetrametilén-tetramin detonátor kísérletek | 285 |
| Töltetmennyiség és detonáció sebesség | 286 |
| A hőmérséklet és nyomás faktorhatása | 287 |
| Szakaszos faktoros kísérletek | 292 |
| Általános összefüggések | 292 |
| Súlymérési probléma | 300 |
| Nyolc észleléses kísérlet kétszintű faktorokkal | 302 |
| A szakaszos faktoros szervezés és az elegyítés összefüggései | 307 |
| Példa: Négy faktor, nyolc észlelésben | 308 |
| Gyógyszeripari kísérlet | 312 |
| Penicillin kísérletek | 315 |
| Az eredmények analízise | 318 |
| Szakaszos faktoros szervezés alkalmazása | 319 |
| Kísérleti hiba | 321 |
| Perforációs detonátor faktoros kísérlet | 322 |
| A perforációs detonátor összetétele | 322 |
| A detonátor töltet és iniciálási faktor összefüggése | 324 |
| Szakaszos faktoros szervezés konszekutív módon | 324 |
| Az optimális feltételek meghatározása | 327 |
| Az optimális közelítés stratégiája | 327 |
| Optimális közelítés sorozatos irreverzibilis kémiai folyamatok példáján bemutatva | 328 |
| Faktor és eredményszint | 348 |
| Az eredményfüggvény | 349 |
| Az eredményszint ábrázolása | 349 |
| Módszerek eredménymaximum megállapítására | 352 |
| Korlátolt kísérleti résztartományok | 354 |
| A legmeredekebb emelkedés módszere | 354 |
| Kvázistacionárius kísérleti tartomány | 355 |
| Példa a legmeredekebb emelkedésre a katalitikus szulfonálás területéről | 359 |
| Szulfonálási előkísérlet | 359 |
| A faktorhatás korrekciója | 364 |
| Szulfonálási főkísérlet | 364 |
| A mérés léptékek megválasztása | 368 |
| Az optimális explozív feltételek kísérleti meghatározása | 369 |
| A kísérleti berendezés léptékének megválasztása | 375 |
| A gázmennyiség mérése | 378 |
| Az optimális robbanási határok megállapítása | 380 |
| A legkedvezőbb robbanási tartomány előfűtött gázzal | 386 |
| Oxigén adalék hatása az optimális explozió kialakulására | 388 |
| Platina katalizátor szerepe a robbanási jellemzők módosulására | 404 |
| Vízgőz hatása a robbanási tartomány deformációjára | 405 |
| Nitrogénadalék hatása az explozív intervallumra | 412 |
| Az ammónia - levegő elegy optimális exploziója acetilén jelenlétében | 414 |
| Összefoglalás | 415 |
| Összefoglalás | 427 |
| Gyakrabban alkalmazott fogalmak magyarázata | 431 |
| Irodalom | 453 |
| Tárgymutató | 461 |
Folytatás Microsoft-tal