1.034.828

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Környezetünk és védelme 1-2.

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány-DATE Mezőgazdasági Víz- és Környezetgazdálkodási Főiskolai Kar
Kiadás helye: Miskolc-Szarvas
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 627 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1. EMBER, TÁJ

1.1. Természet, ember

A ma embere egyre fejlettebb módszerekkel vallatja Földünket. Kíváncsi planétánk és saját múltjára. Bizonyítékokat keres a nagy kérdésre, mikor... Tovább

Előszó

1. EMBER, TÁJ

1.1. Természet, ember

A ma embere egyre fejlettebb módszerekkel vallatja Földünket. Kíváncsi planétánk és saját múltjára. Bizonyítékokat keres a nagy kérdésre, mikor keletkezett a Föld, mióta vannak rajta növények, állatok és arra. mikor született ő maga, mit csinált ifjúkorában.
A Föld történetének kutatói szerint legalább hárommillió évvel ezelőtt már létezett az előember. Hárommillió év a Föld, a növény- és állatvilág alakulástörténetében azonban szinte csak egy röpke pillanat.
Feltehető, hogy az előember, úgy négyszázezer évvel ezelőtt mindössze egymillió társával élt bolygónkon, ember, azaz Homo sapiens csupán nyolcvanezer évvel ezelőtt lett. Élelmét gyűjtögetéssel, vadászattal szerezte és ehhez fejenként átlagosan négy négyzetkilométernyi területre volt szüksége.
Néhány állatfajta megszelídítése után, a nomád legeltetés során, talán nyolcezer évvel ezelőtt, következett be az élelmi szerbiztosítás forradalma a földművelés. Kezdetben ez feltehetően a mai kertészeti termesztésre hasonlított. A gyümölcsöt termő növényeket sorokba ültették, a könnyebb kezelést, művelést szolgálóan. Ágyások alakultak, ezek együttesét a dézsmáló állatok ellen bekerítették. Létrejött a kert. Később a gabonafélék szántásos termesztésekor, a párhuzamos barázdák rendjéből, szabályos idomok keletkeztek. A Föld-felszínen megjelentek a természetben, pontosabban a bioszférában nem létezett geometrikus alakzatok. Vissza

Tartalom

Első kötet

1. EMBER, TÁJ 7
1.1. Természet, ember 7
1.2. A fejlődés szakaszai, noo-szféra 8
1.3. A " termékeny félhold", öntözés 9
1.4. Test-, léghőmérséklet-szabályozás 11
1.5. A rómaiak természeti környezete 12
1.6. Az európai középkor sajátosságai 14
1.7. Természeti elemek az ipari forradalom, a kapitalizmus korszakában 15
1.8. A "növénytakaró" szerepe a tájban 19
1.8.1. Energiaháztartás 19
1.8.2. A harmat jelentősége 22
1.8.3. Az erdők, a vízfelületek klímatényező szerepe 24
1.8.4. A nagyvárosok ökológiai problémái 26
1.9. Táj építészet, vidékfejlesztés 32
1.10.Termálturizmus 39
1.11. Tájvédelem 41
1.12. Az egyedi tájértékek típusai 46
1.13. A termesztés során keletkezett egyedi tájértékek 47
2. A KÖRNYEZET ÉRTELMEZÉSE 53
2.1. A környezetvédelem fogalma 53
2.2. Környezetszennyezés 57
2.3. Környezetvédelmi tevékenység 58
3. KÖRNYEZETI KÉMIA 63
3.1. Kémiai fejlődéstörténet 63
3.1.1. A kémiai elemek kialakulása 64
3.1.2. A kémiai elemek differenciálódása, a földi környezet kialakulása 69
3.1.3. A szervetlen vegyületek fejlődéstörténete. 73
3.1.4. A szerves és bioorganikus vegyületek kialakulása 79
3.2. A kémiai elemek környezetkémiája 81
3.2.1. A kémiai elemek szerepe és mozgása a természetben 81
3.2.2. Az elemek biogeokémiai körfolyamatai 84
3.2.3. Elemek geokémiai körfolyamatai 104
3.2.4. Mikroelemek körfolyamatai 113
3.2.5. Környezetszennyező szerves vegyületek 121
3.3. A környezetszennyezés kémiai folyamatai 127
3.3.1. Szennyezőanyagok fizikai-kémiai jellemzői 128
3.3.2. Kémiai reakciók a környezetszennyezésben 138
4. KÖRNYEZETI BIOKÉMIA 159
4.1. A sejt biokémiájának alapjai I59
4.2. Mikrobiológiai folyamatok I77
4.3. Környezeti toxikológia I99
4.3.1. Toxikológiai alapfogalmak 200
4.3.2. Toxikológiai kémia 204
4.3.3. Mérgező anyagok és csoportosításuk 213
5. A KÖRNYEZETVÉDELMI STRATÉGIA FOGALMA 223
5.1. Az emberi környezetet meghatározó alapelvek 224
5.1.2. Környezetpolitika 228
5.1.3. A környezetközpontú vállalatirányítás 229
5.1.4. A vállalati stratégiai tervezés folyamata 230
5.1.5. Kockázatelemzés 231
5.2. A Környezetvédelmi stratégia meghatározó tényezői 236
5.2.1. Magyarország EU tagságának környezetvédelmi feltételei 237
5.2.2. A környezetvédelem jogi szabályozása 240
5.2.3. Környezetvédelmi hatósági jogkörök 249
5.2.4. Nemzetközi szabályozás 254
5.2.5. Gazdasági szabályozás 256
5.3. A környezetvédelmi stratégia gazdasági vonatkozásai 256
5.3.1. Az Európai Közösség Környezetvédelmi Programjának célágazatai 256
5.3.2. Kiemelt környezetfejlesztési feladatok 266
5.4. Nemzetközi környezetvédelmi egyezmények 280
5.4.1. A környezeti elemek védelmével foglalkozó egyezmények 280
5.4.2. A természeti környezet védelmével foglalkozó egyezmények 288
5.4.3. Egyezmények a környezet állapotát befolyásoló tevékenységekről 289

Második kötet
9. A TERMÉSZETVÉDELEM FOGALMA ÉS FELÉPÍTÉSE 185
9.1. Alapfogalmak és rövid történeti áttekintés 185
9.1.2. Természetvédelmi kategóriák 188
9.1.3. Védett területek kijelölése 193
9.1.4. Védett és fokozottan védett területek 195
9.1.5. A biológiai sokféleség 198
9.2. A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai 202
9.2.1. Nemzetközi természetvédelmi szervezetek 202
9.2.2. Nemzetközi jogi védelem 204
9.3. A természetvédelem megvalósítása 206
9.3.1. A védelem elvei 206
9.3.2. Európai ökológiai hálózat - EECONET 208
9.3.3. Hazai veszélyeztetett élőhely-típusok 210
9.3.4. Védett területek fenntartása - természetvédelmi kezelés 211
9.3.5. Élőhelyek/ökoszisztémák helyreállítása 226
9.3.6. Ritka/veszélyeztetett fajok védelme 228
9.3.7. Élettelen tényezők védelme 230
9.3.8. Természetvédelmi kezelési tervek 231
9.3.9. A zónakijelölés rendszere és kritériumai 240
9.4. A természetvédelem és más ágazatok kapcsolata 243
9.4.1. Ágazati természetvédelem 244
9.4.2. Tájvédelem 252
9.4.3. Természetvédelmi oktatás, ismeretterjesztés és kutatás 256
9.4.4. Idegenforgalom és turizmus 263
10. MI IS AZ A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT? 269
10.1. Mi mit jelent, azaz a felhasznált fogalmak 271
10.2. Miért van egyáltalán szükség a környezeti hatásvizsgálatra? 277
10.3. Hatásvizsgálati gyakorlatunk 279
10.3.1. Milyen tevékenységek esetén kell hatásvizsgálatot készíteni? 282
10.3.2. A hatásvizsgálati eljárás folyamata 285
10.4. A résztvevők és feladatok 289
10.4.1. A tevékenység kezdeményezői 289
10.4.2. Döntéshozó hatóság 291
10.4.3. A környezeti hatástanulmány készítői 293
10.4.4. Az érintettek és képviselőik 294
10.5. A hatástanulmányok elméleti tartalomjegyzéke 295
10.5.1. Az előzetes hatástanulmány felépítése, maximális esetben 295
10.5.2. A részletes hatástanulmány felépítése, maximális esetben 297
10.5.3. Amire formailag oda kell figyelni 300
10.6. A hatásvizsgálati módszer alaplogikája 300
10.6.1. A hatótényezők meghatározása 300
10.6.2. A hatásfolyamatok feltérképezése 305
10.6.3. Hatásterület-becslés 308
10.6.4. A környezetállapot leírása 314
10.6.5. Az állapotváltozások becslése 319
10.6.6. A változások értékelése 322
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv