| Előszó | 9 |
| Az állat és környezete | 11 |
| Az alkat (konstitúció) | 14 |
| Az alkalmazkodás, akklimatizálódás és a honosodás | 17 |
| A települési viszonyok állathigiénei jelentősége | 21 |
| Falutelepülés | 21 |
| Tanyai teleülések | 26 |
| Szocialista jellegű mezőgazdasági települések | 28 |
| A meteorológiai tényezők állathigiénei jelentősége | 33 |
| Az időjárás, az éghajlat, a makro- és mikroklíma | 33 |
| A légkör és az időjárás | 35 |
| A légnyomás | 35 |
| A levegő hőmérséklete | 36 |
| A szél | 40 |
| A levegő nedvességtartalma és a csapadékok | 41 |
| A zivatar, a jégeső és a villámlás | 43 |
| Az időjárási frontok és az időjárásváltozás hatása a szervezetre | 44 |
| A napfény és egyéb sugárzások | 47 |
| A napfény és az égsugárzás | 47 |
| A napsugárzás élettani hatása | 49 |
| A kozmikus sugárzás | 52 |
| A radioaktív izotópok hatása az állati szervezetre | 52 |
| Az állatok hőszabályozása és annak zavarai | 54 |
| Az állatszállások mikroklímája | 60 |
| Az állatszállások hőmérséklete | 61 |
| Az állatszállások páratartalma | 64 |
| A hőmérséklet, a páratartalom és a levegőmozgás mérése | 66 |
| A levegő összetétele és szennyeződései | 71 |
| A széndioxid | 71 |
| A szénmonoxid | 74 |
| Az ammónia | 75 |
| A kénhidrogén | 76 |
| A levegőben levő por és egyéb lebegő szilárd részek | 77 |
| Ipartelepek szennyezett levegőjének hatása az állatokra | 79 |
| Magyarország éghajlata | 79 |
| A talaj | 81 |
| A talaj keletkezése, összetétele és szerkezete | 81 |
| A talaj fizikai tulajdonságai | 83 |
| A talaj kötöttsége | 84 |
| A talaj adszorbeálóképessége | 84 |
| A talaj likacsossága (porózitása) | 84 |
| A talaj vízgazdálkodása | 85 |
| A talaj hő- és fénygazdálkodása | 87 |
| A talaj levegőgazdálkodása | 88 |
| A talaj radioaktív sugárzása | 89 |
| A talaj fertőzöttsége és öntisztulása | 90 |
| Az egyes talajféleségek és a talajfekvés állathigiénés jelentősége | 94 |
| A vízellátás higiénéje | 96 |
| Az állattenyésztés vízszükséglete és vízellátása | 96 |
| A víz, mint a fertőző és parazitás betegségek terjesztője | 98 |
| A víz öntisztulása | 100 |
| Az állattenyésztő üzem vízellátása | 101 |
| A csapadékvíz | 102 |
| A felszíni vizek | 102 |
| A térszínalatti víz | 105 |
| A forrásvíz és a források foglalása | 107 |
| A kutak | 109 |
| A központi vízellátás | 119 |
| A víznyerő helyek megvédése szennyeződésektől és fertőződésektől | 122 |
| Az ivóvíz tisztítása és kezelése | 124 |
| A derítés és a szűrés | 124 |
| A víz agresszív voltának megszüntetése | 128 |
| A víz vas- és mangántalanítása | 129 |
| A víz lágyítása | 130 |
| A víz csírátlanítása | 130 |
| Az ivóvíz vizsgálata és a próbavétel | 131 |
| Az ivóvíz fizikai vizsgálata | 137 |
| A víz hőmérséklete | 137 |
| A víz színe | 138 |
| A víz zavarossága | 138 |
| A víz szaga | 139 |
| A víz íze | 140 |
| Az ivóvíz kémiai vizsgálata | 141 |
| Oxigénfogyasztás (káliumpermanganát fogyasztás) | 141 |
| A klórid-ion meghatározása | 142 |
| A nitrát- és a nitrit-ion meghatározása | 143 |
| Az amónium-ion meghatározása | 146 |
| A bepárlási maradék meghatározása | 147 |
| A lúgosság, összes keménység, karbonát-keménység és maradvány-keménység meghatározása | 148 |
| A szulfát-ion meghatározása | 151 |
| A szulfid-ion meghatározása | 152 |
| A vas-ion meghatározása | 152 |
| A mangán-ion meghatározása | 154 |
| Az ivóvíz minősítése a kémiai és fizikai vizsgálatok alapján | 155 |
| Az ivóvíz bakteriológiai vizsgálata | 158 |
| A víz biológiai vizsgálata | 162 |
| A takarmányozás higiénéje | 164 |
| A takarmányok összetétele és az állatok táplálóanyag-szükséglete | 164 |
| A mennyiségileg elégtelen takarmányozás következményei. Az éhezés | 166 |
| A hiányos fehérje- és aminosavellátás következményei | 169 |
| Fehérjetartalékok a gazdaságokban | 172 |
| Az elégtelen takarmányozás hatása a tejtermelésre | 173 |
| A háziállatok vitaminszükségletének biztosítása | 174 |
| A legfontosabb vitaminok és hiányjelenségeik | 175 |
| A háziállatok ásványi anyag szükséglete | 183 |
| A konyhasó-szükséglet biztosítása | 185 |
| A mész- és foszforsav-szükséglet biztosítása | 186 |
| A nyomelemekkel való ellátás biztosítása | 189 |
| A takarmány zsírtartalmának jelentősége | 192 |
| Az etetés és az itatás higiénéje | 193 |
| Az éhség és az étvágy | 193 |
| Az etetés higiénéje | 195 |
| Az itatás higiénéje | 199 |
| A legelő és a rét higiénéje | 201 |
| A legelő és a rét, mint takarmányt nyújtó terület. Növényzet | 202 |
| A legelő, mint élettér | 206 |
| A hibás és romlott takarmányok | 210 |
| Szálastakarmányok | 210 |
| Szemestakarmányok | 214 |
| Gyökér- és gumósnövények | 218 |
| Savanyított takarmányok | 219 |
| Az ipari takarmányok | 221 |
| Moslék | 225 |
| Idegen anyagok a takarmányban | 226 |
| Mérgezések háziállatok között | 227 |
| Mérgező növények | 230 |
| Mérgezések növényvédőszerekkel és a mezőgazdaságban használatos egyéb anyagokkal | 236 |
| Gáz- és füstmérgezések | 240 |
| Kátrányok és kátránytermékek okozta mérgezések | 240 |
| Az állattenyésztési épületek higiénéje | 242 |
| Az istálló szerepe az állattenyésztésben | 242 |
| A természetszerű állattartás | 244 |
| Az építőanyagok általános tulajdonságai | 249 |
| Az építőanyagok hővezetőképessége | 249 |
| Az építőanyagok hőtárolóképessége | 252 |
| Az építőanyagok vízfelvevő-, vízfelszívó- és páraáteresztőképessége | 253 |
| Az építőanyagok szilárdsága, tartóssága és tűzbiztonsága | 254 |
| Az építőanyagok légáteresztőképessége | 255 |
| Az építőanyagok | 256 |
| Természetes építőanyagok | 257 |
| Mesterséges építőanyagok | 259 |
| A talaj szerepe az állattenyésztési épületek létesítésénél | 264 |
| Az alapfal | 266 |
| A lábazatfal, felmenő falak | 266 |
| A falak befolyása az istálló mikroklímájára | 270 |
| A padozat | 276 |
| Az istálló csatornázása | 279 |
| A mennyezet (födém) | 284 |
| A tetőzet | 287 |
| Az ajtók és az ablakok | 292 |
| Az istálló megvilágítása | 295 |
| Természetes megvilágítás | 295 |
| Mesterséges megvilágítás | 299 |
| Az istálló hőforgalma | 300 |
| Az istálló hőmérséklete | 300 |
| Az istálló hőforgalmának kiszámítása | 302 |
| Az istálló nedvességforgalma | 308 |
| Az istálló szellőztetése | 312 |
| A természetes szellőztetés | 314 |
| A mesterséges szellőztetés | 322 |
| Az istálló nyári szellőztetése és hővédelme | 324 |
| Az istálló karbantartása | 326 |
| A szarvasmarhatenyésztés higiénéje | 330 |
| A szarvasmarhatenyésztés épületei | 330 |
| A tehénistállók | 330 |
| Az elletőistálló | 339 |
| A nyitott istállók | 340 |
| A borjak elhelyezése | 344 |
| A borjúnevelés higiénéje | 346 |
| A tejtermelés higiénéje | 350 |
| A szarvasmarha igázásának higiénéje | 353 |
| A sertéstenyésztés higiénéje | 355 |
| A sertéstenyésztés épületei | 355 |
| A sertésfiaztatók | 355 |
| A kocaszállás | 359 |
| A süldőszállás | 361 |
| A kanszállás | 361 |
| Egyéb sertéstenyésztési épületek | 362 |
| A sertéshízlaló telepek | 362 |
| A telepek berendezése | 362 |
| A hízlalótelep állategészségügyi ellátása | 367 |
| A szaporítás és a nevelés higiénéje | 368 |
| A malacoztatás és a malacnevelés | 368 |
| Fiaztatás és malacnevelés szabad állásokon | 371 |
| A juhászat higiénéje | 378 |
| A juhászat épületei | 378 |
| Az elletés és a báránynevelés higiénéje | 383 |
| A juhok legeltetésének higiénéje | 384 |
| A gyapjútermelés higiénéje | 386 |
| A juhok nyírása | 387 |
| A juhok fejésének higiénéje | 389 |
| A lótenyésztés higiénéje | 392 |
| A lótenyésztés és a lótartás épületei | 392 |
| A tenyészállatok istállói | 392 |
| Az igáslovak istállói | 396 |
| A lovak betanítása. Bánásmód a lovakkal | 398 |
| A lovak kólikás betegségeinek megelőzése | 401 |
| A baromfitenyésztés higiénéje | 406 |
| A baromfitenyésztés és -tartás épületei | 406 |
| A baromfiólak | 407 |
| A baromfinevelők | 410 |
| A baromfi etetése, itatása és tartása | 413 |
| Az állatok testápolása | 417 |
| A bőr és a szaruképletek ápolása | 417 |
| A nyírás | 422 |
| A lepokrócozás | 423 |
| A bőrápolás jelentősége a bőripar szempontjából | 424 |
| Az állatok szállítása | 427 |
| Az állatok szállítása vasúton, hajón vagy gépkocsival | 428 |
| A szarvasmarhák szállítása | 431 |
| A lovak szállítása | 431 |
| A kistestű állatok szállítása | 432 |
| Az állatrakodó | 433 |
| Az állatok lábon hajtása | 434 |
| A legfontosabb fertőző és parazitás betegségek megelőzése és elfojtása | 436 |
| Védekezés a háziállatok fertőző betegségei ellen | 436 |
| A fertőző betegségek jelentősége | 436 |
| A fertőződés módja | 438 |
| A fertőző betegségek behurcolásának és terjedésének megakadályozása | 444 |
| A gümőkór leküzdése | 452 |
| A brucellózis leküzdése | 455 |
| Az immunizálás szerepe a fertőző betegségek leküzdésében | 463 |
| A fertőtlenítés módszerei | 467 |
| Fertőtlenítés a gyakorlatban | 477 |
| Védekezés a háziállatok parazitás betegségei ellen | 482 |
| A parazitás betegségek jelentősége | 482 |
| A parazitás betegségek leküzdése | 487 |
| Védekezés az állatszállásokon és egyéb épületekben tartózkodó élősködő állatok ellen | 505 |
| Védekezés a patkányok és az egerek ellen | 505 |
| A patkányok és az egerek kártétele | 505 |
| A patkányok és az egerek irtása | 506 |
| Védekezés a legyek ellen | 511 |
| A legyek kártétele | 511 |
| A légyirtás | 512 |
| Az állati hullák ártalmatlanná tétele | 515 |
| Teendők az állat elhullása esetén, a hullák szállítása | 516 |
| Az állati hullák felhasználása | 519 |
| Dögterek és állati hullaemésztő vermek (dögkutak) létesítése | 519 |
| A hulla sorsa a talajban | 525 |
| Gyepmesteri (állategészségügyi) telepek | 526 |
| Az állati hullák elégetése | 527 |
| Az állati hullák ipari feldolgozása | 528 |
| Termofizikális hullafeldolgozás | 529 |
| Termokémiai hullafeldolgozás | 532 |
| Hullafeldolgozó üzemek telepítése | 533 |
| A hullafeldolgozó üzem berendezése | 534 |
| Az állattenyésztés dolgozóinak egészségvédelme | 537 |
| Balesetek megelőzése az állatokkal bánás közben | 537 |
| Betegségek átragadása állatról emberre | 539 |
| Segédkezés boncolásnál | 541 |
| Védekezés az emésztőcsatorna útján történő fertőzések ellen | 542 |
| Tárgymutató | 545 |
