1.031.459

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szövetkezeti enciklopédia

Szerző
Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 370 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-230-423-3
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Általános szövetkezeti fogalmak (Dr. Nagy László)
Szövetkezeti szektor7
A szövetkezeti szektor mint a szocialista népgazdaság szerves része7
A szövetkezeti szektor társadalmi tartalma8
A szövetkezetek gazdasági és társadalmi céljai9
A szövetkezetek gazdasági célja9
A szövetkezetek társadalmi célja11
A szövetkezetek kettős természete13
A kettős természet összetett volta13
A vállalati és a társadalmi oldal egysége13
A szövetkezeti kollektíva sajátos vonásai14
Szocialista szövetkezeti elvek16
Fogalma16
Jellegük17
Kialakulása, fejlődése17
Rochdalei elvek18
Eredete18
Az SZNSZ által történt első megfogalmazás18
A második megfogalmazás18
Viszonyunk a rochdalei elvekhez19
A lenini szövetkezeti terv20
Lenin és a szövetkezetek20
A szövetkezeti terv lényege20
A szövetkezeti terv jelentősége21
Az önkéntesség és a nyitott tagság22
A fokozatosság23
Az elv eredete és hatóterülete23
A fokozatosság összetevői24
A tagsági közreműködés24
A vállalati tevékenység25
A vállalat fogalma25
A szövetkezet mint vállalat sajátos vonásai26
Másodlagos szövetkezeti vállalatok26
A szövetkezetek társadalmi tevékenysége26
A társadalmi tevékenység helye a szövetkezetben26
Megvalósításának fő területei27
Szövetkezeti demokrácia, önkormányzat és demokratikus önigazgatás28
Fogalma28
Forrásai28
A szövetkezeti demokrácia főbb összetevői29
A társadalmi, a szövetkezeti és a tagsági érdek kötelező összhangja30
A szocialista érdekstruktúra és a szövetkezet30
Az érdek mozgáspályája31
Az érdekösszhang és a szövetkezet31
A kölcsönös támogatás és együttműködés31
Lényege31
A kölcsönös támogatás formái32
Az állam és a szövetkezet aktív és pozitív kapcsolata33
Szövetkezetelmélet34
A kooperativizmus34
Semleges irányzat35
Struktúrális irányzatok35
Marxista - leninista szövetkezetelmélet35
Szövetkezeti jog, szövetkezeti törvények36
A szövetkezeti jog fogalma36
Szövetkezeti törvényhozás37
A szövetkezetek csoportosítása (Dr. Nagy László)
A csoportosítás jelentősége41
A tipizálás ismérvei43
A szövetkezeti típusok és azok lényegi vonásai44
A vizsgálat módszere44
A termelői típus lényegi vonásai45
Mezőgazdasági termelőszövetkezet45
Halászati termelőszövetkezet47
Szakszövetkezet47
Szakcsoport47
Ipari szövetkezet48
A lakásszövetkezet mint önálló típus49
A fogyasztási típusú szövetkezet jellemző vonásai50
Áfész51
Takarékszövetkezet52
Szövetkezeti ágazat53
Szövetkezeti forma54
A szövetkezet megalakulása, működése és vezetése (Dr. Molnár Imre)
Alapító tagok59
Az alapító tagság59
Felvételi korhatár59
Felvételi kötöttségek60
Az alakulás feltételei60
Koncepcionális feltételek60
Normatív feltételek62
Speciális feltételek62
Eltérő megoldások63
Alapszabály64
Az alapszabály rendeltetése64
Az alapszabály tartalma64
Megállapítása és jóváhagyása65
Belső szabályzatok66
Szabályozási mód66
Szabályzattípusok67
A szabályzatok megalkotása67
Törzskönyv68
A törzskönyv hatálya68
A törzskönyv tartalma69
A törzskönyv felhasználása69
Jogi személyiség69
Kritériumai 69
Szövetkezeti tartalma70
Jogképesség70
Képviselet71
Képviseleti könyv72
Tagsági vezetés72
A vezetés alapvonásai72
Vezetési funkciók74
Vezetési hatáskörök74
Választás, megbízás, felelősség76
A vezető szervek létrehozása76
A választás és a megbízás alanyi köre77
A vezetők felelőssége77
Közgyűlés78
A közgyűlés szerepe78
A közgyűlés hatásköre79
A közgyűlés működése80
Részközgyűlés81
A részközgyűlés indokoltsága81
A részközgyűlés működése81
A szavazatok összeszámlálása82
Munkahelyi tanácskozás82
Létesítése82
Feladata- és hatásköre83
Jogállása és működése84
Küldöttgyűlés84
A küldöttgyűlés hatásköre84
A küldöttek85
A küldöttgyűlés működése85
Vezetőség85
A vezetőség jogállása85
A vezetőség feladatai86
A szövetkezet elnöke87
Bizottságok88
A bizottságok rendszere88
Nevesített bizottságok88
Ellenőrzés90
Az ellenőrzés rendszere91
Állami ellenőrzés92
Belső ellenőrzés94
Ellenőrző (felügyelő) bizottság95
Az ellenőrző bizottság rendeltetése95
Az ellenőrző bizottság jogállása95
Az ellenőrző bizottság kapcsolatai96
A vizsgálatok realizálása96
Ellenőrző szolgáltatások96
Tisztségek97
A tisztségek köre97
A tisztségviselők jogállása98
A megbízatás megszűnése98
Tisztségek a szövetségben és társulásokban99
Vezetői munkakörök99
A vezetők köre99
Általános hatáskörű vezetők100
Felső szintű szakvezetők100
Szervezeti egységvezetők101
Beosztott szakvezetők101
Magasabb vezetői munkakörök101
Közös foglalkoztatás102
Tisztségek és vezetői munkakörök betöltése102
Kizáró okok102
Összeférhetetlenség103
Büntetlen előélet104
Képesítési feltételek104
Képviseleti tilalom104
Vezetői határozatok és utasítások105
Tartalmi és alaki kellékek105
A rendelkezések típusai106
A rendelkezések végrehajtása107
Kisebbségi jog107
A szocialista szövetkezeti tulajdon (Dr. Nagy László)
A szövetkezeti tulajdon szocialista jellege111
Egyenrangúság és társadalmi tartalom111
A szövetkezeti tulajdon tárgya112
A szövetkezeti tulajdon alanyai112
A szövetkezeti tulajdon két oldala113
A szövetkezeti tulajdon forrásai 113
A szövetkezeti tulajdon közvetett és közvetlen volta114
A szövetkezeti tulajdon lépcsőzetessége115
A szövetkezeti tulajdon oszthatatlansága116
A termelőszövetkezeti földtulajdon és földhasználat117
Vegyes tulajdoni állapot117
A földtulajdonjog tárgya és tartalma117
Szerzési jogcímek118
Megszűnése120
A termelőszövetkezeti tag földbeviteli kötelezettsége120
Termelőszövetkezeti földhasználat121
A lakásszövetkezeti földtulajdon és földhasználat121
A szövetkezeti tulajdon védelme122
A szövetkezetek vállalati gazdálkodása
A szövetkezet mint a szocialista vállalati forma egyik alapegysége (Dr. Nagy László)127
Viták a vállalati jellegről127
A vállalat fogalmáról128
A szövetkezeti vállalati gazdálkodás szabályozásának gazdasági eszközei (Dr. Csete László - Babai Mihály - Dr. Juhász Jánosné)130
A szövetkezeti vállalati gazdálkodás szabályozásának eszközrendszere130
Az ár131
Az állami támogatások rendszere131
A jövedelemelvonás132
A vállalat anyagi érdekeltségi rendszere132
A hitelpolitika133
A termékforgalmazás133
A szövetkezeti vállalati gazdálkodás néhány fő kategóriája134
Termelési érték134
Árbevétel135
Termelési költség135
Önköltség136
Vállalati eredmény136
Jövedelmezőség137
A ráfordítások hatékonysága137
Munkatermelékenység137
Racionális cselekvés137
A vállalati (gazdasági, üzemi) tevékenység köre és jellege138
Mezőgazdasági szövetkezetek138
Ipari szövetkezetek139
Általános fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek139
Takarékszövetkezetek141
Lakásszövetkezetek141
A vállalati tevékenység gyakorlása141
Külső tényezők141
Belső tényezők142
A tervszerű gazdálkodás és tervkészítés a szövetkezetekben143
Lényege143
A tervkészítés folyamata144
A szövetkezeti tervek fajtái145
A komplex vállalati tervek145
A munka- és az üzemszervezés operatív tervei146
A beruházási alapokmány146
A szövetkezeti alapképzés rendszere146
Általános szabályok146
A takarékszövetkezet147
Alapképzés a mezőgazdasági szövetkezetekben148
Lakásszövetkezetek alapképzése148
A szövetkezeti alapok149
Fogalma149
Álló- és forgóeszközök alapja149
Tartalékalap149
Fejlesztése alap150
Részesedési alap150
Jóléti és kultúrális alap151
Egyéb alapok152
Elkülönített alapok152
Közös alap152
Munkadíjazás és jövedelemrészesedés a szövetkezetekben152
A személyi jövedelem152
A munkadíjazás rendszere153
A mérlegbeszámoló155
A veszteséges gazdálkodás, szanálás156
Fogalma156
A veszteségrendezés szanálási eljárás keretében157
Számvitel és nyilvántartás158
Számvitel158
Nyilvántartás160
Üzem- és munkaszervezés a szövetkezetekben161
A szervezés161
Szervezési alapelvek161
Személyi feltételek162
Szervezéstudomány162
A háztáji és kisegítő gazdaságok (Csizmadiáné Dr. Székely Magda)
A háztáji és kisegítő gazdaságok a mezőgazdaság vállalati struktúrájában167
A kisgazdaságok száma, területe, főbb jellemzői168
A mezőgazdasági kistermelés szükségessége és népgazdasági jelentősége170
A háztáji gazdaság mérete, vagyontárgyai172
Szervezett kapcsolatok a szocialista szektor és a kistermelők között173
Fejlődési irány és lehetőségek174
A szövetkezetek gazdasági együttműködése (Csizmadiáné Dr. Székely Magda)
Az együttműködés gazdasági és társadalmi okai, lehetőségei179
Az együttműködés lehetősége179
Az integráció179
A szövetkezetek szerződéses kapcsolatai180
A szövetkezeti társulások célja és jellege183
A társulások formái185
A szövetkezeti társulások működése187
A fogyasztási szövetkezetek társulásai180
Az ipari szövetkezetek társulásai192
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek társulásai194
Iparszerű termelési rendszerek, agrár-ipari egyesülések és kombinátok196
Iparszerű termelési rendszer197
Agráripari egyesülés198
Kombinát199
A kooperáció hatása a szocialista társadalmi viszonyokra199
A szövetkezet társadalmi tartalma (Dr. Molnár Imre)
Szövetkezeti mozgalom205
A mozgalom jellege és bázisa205
A szövetkezetek gazdasági és társadalmi tartalma206
Szövetkezeti együttműködés207
A mozgalom perspektívája208
Társadalmi összetétel208
Rétegződés a szövetkezetekben208
A tagság rétegei209
Nemzedékváltás210
Egységes szövetkezeti parasztosztály211
Az osztállyá alakulás folyamata211
Egytípusú osztályok212
Munkás-paraszt szövetség213
Szövetkezeti munkásság213
Osztálygyökerek213
Meghatározó tényezők213
Osztályhelyzet214
Szövetkezeti kollektíva215
Kollektívatípusok215
A szövetkezeti kollektíva szervezete216
A kollektíva vezetése216
Szakszervezet a szövetkezetekben217
Tagsági érdekvédelem217
Társadalmi érdekkörök217
Az érdekvédelem rendszere218
Egyéni érdekvédelem218
Nevelés és művelődés219
Általános célok219
Formák és eszközök220
Képzés és továbbképzés221
A szakismeretek megszerzése221
A szakképzés formái222
Tanulmányi kedvezmények222
Szociális gondoskodás223
Szociális funkciók223
Szociális létesítmények223
Társadalombiztosítás223
Segélyezés224
Kultúrális bizottság224
Nőbizottság225
A nőbizottság jellege225
A nőbizottság feladatai226
Versenymozgalom226
A munkaverseny célja226
A munkaverseny formái227
Kitüntetések227
Sportmozgalom227
Mozgalmi kapcsolatok228
Mozgalmi szervek228
Kultúrális kapcsolatok228
Állami kapcsolatok229
A szövetkezeti tagsági viszony (Dr. Nagy László)
A szövetkezeti tagsági viszony233
Általános fogalma233
Termelőszövetkezeti tagsági viszony 233
Lakásszövetkezeti tagsági viszony234
Fogyasztási szövetkezeti tagsági viszony234
A tagsági viszony keletkezése234
Általános előfeltételek234
A felvételi eljárás235
Többszörös tagság235
Próbaidős tagság236
A szövetkezet tevékenységében való közreműködés236
A vagyoni közreműködés236
Vagyonbevitel239
A vagyonbevitel célja és jellege239
A jelenlegi szabályozás239
Részjegy242
A célrészjegy243
A tagsági kölcsön és formái243
Földjáradék244
Fogalma244
Mértéke244
A tagsági szervezeti közreműködés245
Fogalma245
Közvetett és közvetlen részvétel246
A tagsági megállapodás246
Bedolgozói tagsági viszony247
Családtagi munkaviszony247
Jelentősége247
Jogi szabályozottsága248
Munkavégzési és foglalkoztatási kötelezettség248
A jog és a kötelezettség egysége248
Sajátos szabályok a mezőgazdasági szövetkezetekben249
A háztájiban végzett munka beszámítása250
Foglalkoztatás szüneteltetése az ipari szövetkezetben250
Munkaidő250
A mezőgazdasági termelőszövetkezeti szabályozás250
Az ipari szövetkezeti szabályozás250
Fizetett szabadság251
Fogalma251
Fizetett szabadság a mezőgazdasági szövetkezetben251
Pihenőidő252
Gondoskodás a tagokról252
Munkavállalás engedélyezése253
Szövetkezeti alkalmazott254
Alkalmazottak a magyar szövetkezeti mozgalomban254
A jogi szabályozás254
A tagsági viszony megszűnése254
Általános szabályok254
Kilépés255
Törlés255
A szövetkezet jogutód nélküli megszűnése255
Halál 255
Elszámolás256
A szövetkezetek egyesülése, szétválása, átalakulása, megszűnése (Dr. Szép György)
A szövetkezet státusának (azonosságának) megváltozása259
A változások formáinak osztályozása259
A változások elvei260
Egyesülés260
Jelentősége260
Előkészítése261
Lebonyolítása261
A beolvadás262
A szétválás263
A kiválás264
Feltételei264
Lebonyolítása264
A szövetkezet átalakulása265
Fogalma265
Az átalakulás ágazati sajátosságai165
A szövetkezet megszűnése266
A szövetkezet megszüntetése267
A szövetkezet feloszlatása törvényességi okból268
A szanálás268
Nem mezőgazdasági szövetkezetek szanálása268
Mezőgazdasági szövetkezetek szanálása269
A felszámolás270
A felszámolás menete270
A szövetkezeti vagyon sorsa a felszámolás után271
A szövetkezetek érdekképviseleti szervezete (Dr. Vándor Péter)
Szövetkezeti összefoglalás275
Fogalma275
A központkényszer275
A szövetkezeti központok és szövetségek alapvető típusai275
Az érdekképviseleti szervek rendeltetése, feladata és szervezeti tagolódása276
Rendeltetése276
Feladata276
Szervezeti tagolódása277
A területi szövetség278
Fogalma278
Működése278
Szervezete279
Feladatköre280
Fenntartási költségei280
Aktusai280
A koordinációs bizottság280
Szakmai szövetség281
Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanács (OKISZ)282
Kialakulása282
Szervei283
Feladatai284
A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa (SZÖVOSZ)284
Kialakulása284
Szervei285
Feladatai286
Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa (TOT)287
Kialakulása287
Szervei287
Feladatai288
Szövetkezeti Kongresszus289
Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT)290
Szövetkezeti Kutató Intézet291
Szövetkezeti Tudományos Tanács291
Anyagi eszközök292
Szövetségi aktusok, ajánlások293
Egyeztetési kötelezettség294
Szövetkezeti oktatás és kutatás295
Szövetkezeti versenymozgalom szervezése, értékelése296
Szociális, kultúrális, sportintézmények296
Szövetkezeti kiadványok297
Kitüntetések adományozása298
Szövetségi vállalatok298
Kölcsönös Támogatási Alap299
A SZÖVOSZ-nál kezelt közös alapok299
Az OKISZ-nál kezelt alapok299
A TESZÖV-ök mellett működő alapok300
A szövetkezetek és a szocialista állam viszonya (Dr. Szép György)
A szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenység célja303
Az állam és a szövetkezetek viszonyának alapvető szabályai304
Az alkotmány rendelkezései304
A szövetkezeti törvény305
A szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenység kategorizálása305
Történeti előzmények305
Az egységes szövetkezeti törvény kategóriái306
A szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás fejlődése307
Az egységes szövetkezeti törvény308
A törvény lényege308
A törvény külső hatásai309
A szövetkezeti ágazatok szabályozottsága310
Közös vonások310
Ágazati sajátosságok311
Szövetkezeti belső szabályozás312
A belső szabályozás jogalapja312
A szövetségi aktusok és a bels szabályozás313
A belső szabályozás formái314
Gazdasági irányítás315
Fogalma316
A funkcionális szervek szerepe315
Az ágazati irányítás316
Fogalma316
Az ágazati irányítás eszközei317
Az ágazati szakmai felügyelet gyakorlása318
Az igazgatási tevékenység318
Osztályozás318
Tartalma319
A törvényességi felügyelet feladatköre320
Törvényességi felügyeletet gyakorló szerv eljárása321
Az eljárás szervei321
Módja322
Az eljárás szabályai322
A törvénysértés jogkövetkezményei323
A figyelmeztető jellegű intézkedések323
Az önkormányzati rendelkezéseket kiigazító felügyeleti intézkedések324
A szövetkezeti önkormányzatot érintő felügyeleti intézkedések325
Felelősség és jogviták a szövetkezetben (Dr. Szép György)
A felelősség szabályozása és rendszere329
A tag fegyelmi és anyagi felelősségének közös vonásai330
Lényegi különbségek a fegyelmi és az anyagi felelősség között331
A tag fegyelmi felelőssége332
A fegyelmi jogkört gyakorló szervek332
Fegyelmi eljárás333
Fegyelmi büntetések334
Fegyelmi felelősség a nem termelői típusú szövetkezetekben335
Az anyagi felelősség szövetkezeti szabályozása335
A tag kártérítési felelőssége35
Általános fogalma335
Sajátos vonásai336
Korlátozott felelősség336
A vezetők kártérítési felelőssége337
A vagyonkezelők felelőssége338
Fogyasztási szövetkezetek tagjainak kártérítési felelőssége338
Kártérítési eljárás339
A szövetkezet kártérítési felelőssége339
Fogalma339
Az eljárás340
Az alkalmazottak felelőssége340
Tagsági viták341
A szövetkezeti döntőbizottság hatásköre342
Termelői típusú szövetkezetek342
Fogyasztási típusú szövetkezetek343
Békéltető bizottság a lakásszövetkezetben343
Döntőbizottsági eljárás344
A magyar szövetkezeti mozgalom nemzetközi kapcsolatai (Dr. Karcsai Károly)
A szocialista szövetkezetek közötti kapcsolatok347
Jellege347
Formái247
Kialakulása348
Az ENSZ második fejlesztési évtizedének szövetkezetfejlesztési célkitűzései és az SZNSZ szövetkezetfejlesztési évtizede348
Lényege348
Stratégia és akcióprogram349
Részvételünk350
Szövetkezeteink és a harmadik világ szövetkezeteinek kapcsolatai351
Jellege351
Formái351
A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége (SZNSZ)352
Jellege és kialakulása352
Tevékenysége és szervezete352
Részvételünk353
Szervezetközi Szövetkezetfejlesztési Bizottság (COPAC)353
Jellege és kialakulása353
Feladatai354
Részvételünk354
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)354
Jellege és kialakulása354
Tevékenysége és szervezete354
Részvételünk355
Nemzetközi kapcsolatok a tőkésországok szövetkezeteivel356
Jellege356
Formái356
Kialakulása356
A magyar szövetkezeti mozgalom tudományos kapcsolatai356
Lényege356
Formái356
Nemzetközi Szövetkezeti Nap358
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv