Szociológiai ismeretek I-II.

Tartalom

I. KÖTET
Bevezető 7
Első fejezet 9
A marxista szociológia tárgya, rendszere, helye a társadalomtudományok között 9
I. A szociológia tárgyának főbb történeti összefüggései 9
1. A polgári szociológia és a marxista szociológia jellege a 19. században 9
2. A polgári szociológia és a marxista szociológia fejlődése a 20. században 11
3. A marxista szociológia fellendülése a 60-as években 14
II. A marxista szociológia mint tudomány fő sajátosságai 16
1. A marxista szociológia alapkérdései 18
2. A marxista szociológia sajátosságai tudományrendszertani szempontból 23
3. A marxista szociológia módszertani sajátosságai 26
Második fejezet 33
A társadalmi csoport 33
I. A csoportokról általában 33
1. A társadalmi csoport meghatározása és a csoportok különböző formái 1. 33
2. A csoportok társadalmi funkciói. A csoporthelyzet ismeretének jelentősége 35
II. A makrocsoportok 36
1. A makrocsoportok sajátosságai és szerepük a társadalmi struktúrában 36
2. A csoportstruktúra szociológiai megközelítésének jellemző vonásai 41
3. A szocialista társadalom rétegződése 42
III. A mikrocsoportok 46
1. A kiscsoportok sajátosságai és társadalmi funkciói 46
2. A kiscsoportok marxista és polgári felfogásának különbsége. A kiscsoportok helye a társadalomban 48
3. A kiscsoportok különböző fajtái és belső struktúrájuk. Az egyén helye a kiscsoportban 49
IV. Az egyén szocializációja 54
1. A szocializációs folyamat lényege és szakaszai 54
2. A szocializálódás folyamatának társadalmi tényezői 55
Harmadik fejezet 51
A helyi társadalmi környezet 61
I. A társadalom és a "helyi" viszonyok 61
1. A helyi társadalmi környezet fogalma 62
2. A társadalom és a "helyi" viszonya 63
II. Az iparosodás és urbanizáció hatása a települési formák változására 64
1. Iparosodás és urbanizáció 64
2. A modern városfejlődés tendenciái 67
3. A falu változásai 69
4. A tanya és perspektívái 70
III. A településszociológia kialakulása 72
IV. A helyi társadalmi környezet szociológiai elemzése 73
1. A település társadalmi rétegződésének vizsgálata 73
2. Település és társadalmi mobilitás 75
3. A települések intézményeinek, szervezeteinek szociológiai vizsgálata 75
4. Település és életmód 76
5. Lakóhelyi elvárások, lakáshelyzet, lakással, településsel való elégedettség, lakásváltoztatási szándék 79
6. A település közösségformáló ereje 79
7. Település és kommunikáció 81
8. Település és helyi politika 81
Negyedik fejezet 85
A társadalmi mobilitás 85
I. A mobilitásról általában 85
1. A társadalmi mobilitás meghatározása és a mobilitás különböző formái 85
2. A mobilitás és a társadalmi struktúra kapcsolata 86
II. Rétegmobilitás 87
1. Az átrétegződés mint a mobilitás sajátos formája és befolyásoló tényezői 87
2. Szocialista társadalmunk átrétegződésének jellemző Vonásai 89
3. A rétegmobilitás főbb szociológiai problémái 92
III. Területi mobilitás 94
1. A területi mobilitás fő formái és irányai 94
2. A területi mobilitás társadalmi hatása és szociológiai problémái 95
IV. Szakmai mobilitás 97
1. A szakmai mobilitás tartalma 97
2. Társadalmunk szakmai mobilitásának várható tendenciái 98
Ötödik fejezet 101
A szervezetek szociológiája 101
I. A szervezet társadalmi meghatározottsága. A szervezet fogalma 101
II. A szervezetek belső funkcionális viszonyai 105
1. A szervezeti hierarchia 105
2. A szervezeti demokrácia néhány szociológiai kérdése 110
3. Információs és döntési folyamatok a szervezetekben 112
4. Nem formalizált jelenségek a szervezetekben 117
5. A szervezet és az egyén 120
6. A bürokratikus szervezet, bürokrácia, bürokratizmus, marxista szociológiai értelmezése 122
III. A szervezetek fő típusai 127

II. KÖTET
Hatodik fejezet 7
A munka szociológiája 7
I. A gazdaságszociológia kialakulása és fő területei 7
II. A szociális és emberi kapcsolatok hatása a munka termelékenységének alakulására 10
1. A termelékenységre ható tényezők 10
2. Az individuumhoz kapcsolódó főbb emberi tényezők 13
3. Az üzemi emberi kapcsolatok hatása 14
III. A munka motivációival kapcsolatos szociológiai kutatások 15
1. Szükségletek, ösztönzés, motiváció 15
2. Elvárások és elégedettség 18
IV. Az üzemi integráció és üzemi demokrácia szociológiai kérdései 21
1. Az üzemi integráció 21
2. A munkahelyváltoztatás szociológiai vizsgálata 24
3. Az üzemi demokrácia néhány szociológiai kérdése 30
Hetedik fejezet 35
Az életmód 35
I. Az életmódot meghatározó egyéni és társadalmi tényezők 36
II. Az életmód kialakításának folyamata 41
Az életmód és az életforma fogalma 41
III. Az életmód tartalma és jellemző vonásai 45
1. A tevékenységstruktúra időarányai 45
2. A tevékenységek hierarchiája, intenzitása és ritmusa 47
IV. Életforma és életmódtípusok 51
Nyolcadik fejezet 59
A társadalmi kommunikáció és a mindennapi tudat 59
I. A társadalmi kommunikáció 59
II. A tudat szociológiai elemzése és a mindennapi tudat 63
III. A mindennapi tudat elemei 68
IV. A közvélemény 71
V. A mindennapi tudat és befolyásolás vizsgálatának módszertani sajátosságai 74
Kilencedik fejezet 81
A társadalmi-politikai magatartás és aktivitás 81
I. A politikai magatartás általános kérdései 81
1. A magatartás szociológiai vizsgálatának filozófiai megalapozottsága 81
2. A politikai magatartás meghatározása 83
II. A politikai magatartás összetevői és ezek szociológiai megközelítése 84
1. A politikai magatartás elemei és. szerepük a magatartás egészében 85
2. A politikai magatartás elemeinek szociológiai megközelítése 90
III. A jelenlegi politikai magatartástípusok 94
1. A politikai aktivitás fokozatai 94
2. A politikai vélemények színvonala 95
3. Motivációs típusok 96
4. A politikai magatartás típusai 97
IV. A politikai magatartást befolyásoló tényezők 98
1. A konkrét történelmi helyzet 99
2. Az adott társadalom funkcionálásának makrotényezői 99
3. A konkrét mikrokörnyezeti tényezők 100
Tizedik fejezet 105
A szociológiai kutatás módszerei és technikája 105
I. A módszertan kapcsolata az elmélettel 105
1. A szociológiai vizsgálatok céljai és alapelvei 106
2. A vizsgálatok főbb típusai 107
a) a probléma megfogalmazó vagy felderítő jellegű vizsgálatok 107
b) a leíró jellegű vizsgálatok 108
c) a magyarázó jellegű vizsgálatok 108
3. A szociológiai vizsgálatok fő szakaszai 109
II. A szociológiai vizsgálatok technikája és módszertani lépései 112
1. Az indikátorok kiválasztása 112
2. A mutatók kidolgozása 113
3. Az adatgyűjtés megtervezése 114
4. A mintavétel problémái a szociológiában 115
III. Az adatgyűjtés módjai 117
1. A dokumentumok elemzése 118
2. A megfigyelés módszere 119
3. A kísérlet 120
4. Az interjú mint a szociológia és a közvéleménykutatás leggyakrabban alkalmazott módszere 121
5. A kérdezés elmélete és szabályai a kérdőívszerkesztés problémái 124
IV. A kérdőívszerkesztés problémái 126
1. A kérdőív makro- és mikrotervezése 126
2. A mérés problémái a szociológiában 130
3. A próbafelvétel és a kérdőív végleges megszerkesztése 133
V. Az adatfeldolgozás és értékelés problémái 134
1. A kódolási utasítás elkészítése és a kódolás problémái 134
2. A kódolás, a kódolók kijelölése, felkészítésük és ellenőrzésük 136
3. Táblák készítése 137
3/1 Az alapsorok készítése 137
3/2 A táblatervek készítése 138
4. Az eredmények számszerű értékelése, a matematikai statisztika alkalmazása a szociológiában, grafikus ábrázolások 142
4/1 Néhány alapfogalom tisztázása 142
4/2 A kétdimenziós gyakorisági eloszlások, a kontingencia táblák 145
4/3 A változók közötti kapcsolat vizsgálata 147
5. A táblázatok szociológiai értelmezése, a kapott adatoknak a kiinduló hipotézisek és dimenziók szerinti feldolgozása 151
6. Az általános és különös kutatása az értékelés során 152

Témakörök