1.035.111

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

"Másodlagos kockázati tényezők" etiológiai szerepe

Ajánlott egyetemi jegyzet

Szerző

Kiadó: Semmelweis Orvostudományi Egyetem
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 179 oldal
Sorozatcím: Szociológia
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 17 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1. A kutatás célkitűzései
A halandóság századfordulón kibontakozott csökkenésének magyarázatára az orvosi szociológiában két modell alakult ki. Az egyik a szociális modell, amely a fertőző... Tovább

Előszó

1. A kutatás célkitűzései
A halandóság századfordulón kibontakozott csökkenésének magyarázatára az orvosi szociológiában két modell alakult ki. Az egyik a szociális modell, amely a fertőző betegségekre visszavezethető halálozás esésére, ennek következtében az általános halandóság mérséklődésére vonatkozik. E szerint a fertőző betegségekre visszavezethető halálozás csökkenésének fő oka a veszélyeztetett népességcsoportok szociális életkörülményeinek javulása, a szegénység visszaszorítása. Főleg az éhezés és alultápláltság megszűnése, a természetes ellenállóképességet (rezisztenciát) erősítő táplálkozás, a lakásviszonyok és higiénia javulása, a kulturális szint (iskolázottság) emelkedése vezetett a halandóság csökkenéséhez. A fertőző betegségekre visszavezethető halálozás esése a szociális változások talaján megelőzte az immunizációt, az antibiotikumok és a kemoterápia alkalmazását. Már a bakteriológiai forradalom idején is vitatták az orvosi versus szociális beavatkozás hatékonyságát. Majd az egészségszociológia előretörésével századunk hetvenes éveiben - korábbi történeti periódusokra vonatkozóan - a szociális modell érvényességét statisztikailag is igazolták Anglia, Wales, Írország, Svédország és Magyarország adatai alapján (McKeown, 1976.). A kapitalista jóléti (fogyasztói) társadalmak kialakulásával a szociális modell érvényességi köre az alacsonyabb jövedelmű népességcsoportokra korlátozódott.
A másik modell életstílus (lifestyle) modellnek nevezhető, amelynek érvénye a XX. század második felében bontakozik ki. A megbetegedési szerkezetben fokozatosan uralkodóvá váltak az idült degeneratív betegségek, amelyek többnyire - nem eléggé ismert - soktényezős kóroktani háttérrel (multikauzális etiológia) rendelkeznek. Ebben az életstílus és a mögöttük álló életmód folyamatok jelentős szerepet játszanak. Az új betegségszerkezet hátterében az ipari társadalom kialakulásának folyamata áll, amely számos - egészségre ártalmas - következményével századunk 40-es éveitől megemelte a haladósági mutatókat. Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 1
1. A kutatás célkitűzései 1
2. A kutatásban alkalmazott módszerek 8
I. A HALÁLOZÁS NEMI KÜLÖNBSÉGEI 11
1. A halálozási mutatók az egyes életszakaszokban: szociológiai
elemzés 11
2. A felnőttkorú népesség halandóságának romlását magyarázó
halálokok 18
3. A várható átlagos élettartam férfiaknál és nőknél 23
4. Következtetések 25
n. A MEGBETEGEDÉS NEMI KÜLÖNBSÉGEI 28
1. A morbiditási vizsgálatok eredményei: szociológiai elemzés . . 28
2. A "kórházi morbiditás-vizsgálat" eredményei: szociológiai
elemzés 36
3. Az egészségi állapot lakossági értékelése 40
4. A megelőzés szociológiai szempontjai az egyén
élettörténetében 45
5. Következtetések 57
III. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT MAGATARTÁSI
MAGYARÁZATA 62
1. A női és a férfi azonosság-tudat jellemzői az egészség
szempontjából 63
2. A szociális alkalmazkodás nemi különbségei 65
3. Érték-szociológiai megközelítés 71
4. Az egészség-magatartás és betegség-viselkedés nemi
sajátosságai 73
5. Következtetések 77
IV. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOCIÁLIS MAGYARÁZATA . 79
1. A foglalkozási réteghelyzet egészségügyi szerepe 79
2. Az "intenzív társadalmi mobilitás" és a "státusz-inkonzisztencia"
mint kockázati tényező 95
3. A munkaterhelés halmozódásának egészségügyi kockázata . 101
4. A családbomlás és az egészség 113
5. A lakás és a lakókörnyezet kóros vonásai 118
6. Következtetések 130
BEFEJEZÉS 133
Szempontok a szociális etiológia kidolgozásához 133
1. A szociális kockázati tényezők működésének
pathomechanizmusa 133
2. Modell-kisérlet: az orvosok munkaterhelése,
egészségmagatartása és megbetegedése 137
3. A szociális kockázati tényezők megelőzésének,
befolyásolásának lehetőségei 155
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM 158
A SZERZŐ TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ PUBLIKÁCIÓI 172
TÁRGYMUTATÓ 175

Dr. Molnár László

Dr. Molnár László műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Molnár László könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv