Előszó
E módszertani gyűjteményben szemléltető anyagot kívánunk biztosítani az orvostanhallgatóknak annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a konkrét szociológiai felvételekhez és érzékeljék a szociológia gyakorlati hasznosíthatóságát az egészségügyben.
A gyűjtemény anyagát ténylegesen lebonyolított szociológiai felvételekből vettük, olyan vizsgálatokból, amelyek az egészségügyi szociológia különböző nagy területeit reprezentálják (az orvosi réteg helye a társadalmi struktúrában, a nővérek az egészségügyi szervezetben, a betegség etiológiája, életmód és egészség, az interjú technikája). Az egyes fejezetekben bemutatott megismerési módszerek és technikák végső soron a szociológiai felvételre vonatkoznak, vagyis az adatgyűjtés eszközei.
Ahhoz, hogy a szociológiai felvétel sikeres legyen, pontosan meg kell határozni azt, amire a felvétel irányul, vagyis a felvétel tárgyát és a sajátos szociológiai megközelítés módszereit. Ezt a felvétel előkészitése során valósítják meg. A felvétel előkészitése megköveteli a vizsgálat típusának tisztázását (más-más követelmények merülnek fel a problémafeltáró, a leíró, és a magyarázó, vagyis mélyebb összefüggéseket feltáró vizsgálatnál), a társadalmi-egészségügyi jelenség kutatási témává való átalakítását, a kutatás hipotéziseinek megfogalmazását, amelyek tulajdonképpen vezetik a kutató munkáját, majd empirikus vizsgálatra alkalmas operatív fogalmak és mutatók kialakítását, amelyek alkalmasak a társadalmi jelenségek mérésére.
Ezek a vizsgálat elméleti előkészítését jelentik. Nem kevésbé fontos a felvétel gyakorlati előkészitése. Ez megkívánja, hogy a kutató megismerje az adott témában korábban lebonyolított fontosabb (hazai és nemzetközi) vizsgálatokat, a témára vonatkozóan összegyüjtse a feltalálható előzetes adatokat (statisztikák, dokumentumok, stb.), eldöntse, hogy milyen felvételi módszereket fog alkalmazni (amely jórészt a téma sajátszerűségeinek függvénye), a statisztika szabályainak betartásával meghatározza a vizsgálandó alapsokaságot és a mintasokaságot, vagyis mintát válasszon. Ennek alapvető követelménye, hogy szerkezetében visszaadja a vizsgált szélesebb társadalmi valóságot, s végül a kidolgozott felvételi eszközök birtokában próbafelmérést hajtson végre. Ennek funkciója az, hogy megóvja a kutatót a nyilvánvaló módszertani tévedésektől.
Ami a szociológiai felvételi módszereket illeti, történetileg ugy alakult, hogy a nyugati polgári szociológiában először főleg a szubjektív módszerekre helyezték a súlyt (kikérdezés), és elsősorban az individuum vizsgálatára, továbbá a vizsgálat időpontjában adott jelenségekre koncentráltak. Belátva ennek elégtelenségét, az utóbbi időben kezdik előtérbe állítani az objektív módszereket (megfigyelés), s igy az interjú módszer relatíve visszaszorul, az elszigetelt individuum helyett a társadalmi kapcsolatok (rendszerek) funkcionális stb. elemzését szorgalmazzák.
Vissza 
