| Bevezetés | |
| Min alapszik a jó latinsággal való írás nehézsége | 3 |
| Általában mik veendők szemügyre az értekezések megírásában? | 5 |
| Az összefűzés és átmenet különböző alapjai | 7 |
| Titus Livius | |
| Róma város fekvése és kiterjedése | 10 |
| A város első kezdetei. Romulus és Remus testvéreket, hogyan szánták halálra és miként menekültek meg | 11 |
| A királyságba visszahelyezett Numitor engedelmet ad unokáinak a város alapításásra | 12 |
| A szabin nők elrablása | 13 |
| Romulus Juppiter Statornak templomot ajánl föl | 14 |
| Egy-két említésre méltó dolog Targquinius Priscus és Servius Tullius életéből | 15 |
| A rómaiak mindenik királya tehetségéhez mérten érdemeket szerzett a római állam körül | 16 |
| Gabii városát csallel beveszik | 21 |
| A rómaiak és albanok közti egyenetlenkedés megszűnik a három-három férfiú versenyviadalával | 22 |
| Az első consulok | 23 |
| A Tarquiniusok ellen viselt római háborúk | 24 |
| Horatius Cocles | 25 |
| Cajus Mucius Scaevola | 26 |
| A népnek kivándorlása a szent hegyre | 27 |
| Meneniusnak a gyomorról vett beszéde | 29 |
| A néptribunatus fölállítja | 30 |
| Cajus Marcius Corjolanus | 31 |
| Lucius Quintius Cincinatus | 33 |
| Mennyiben nevezhető joggal M. Furius Camillus Róma második alapítójának | 34 |
| Midőn a latinok háborút indítottak, a rómaiak Camillust negedízben dictatorrá választották | 35 |
| Camillus a Vejibeliek ellen vezeti seregét és elfoglalja Vejit | 36 |
| A Cusiumbeliek követeket küldenek Rómába, hogy a gallusok ellen segélyt kérjenek | 37 |
| Az alliai csapás után a gallusok Rómába mennek | 38 |
| Hogyan lettek a ludak a Capitolium megmentői | 39 |
| Az éhinségtől gyötört rómaiak és gallusok között néhány napra fegyverszünet jött létre | 40 |
| Az Ardeabeliek Camillushoz mennek, hogy legyen segítségükre a gallusok ellen | 41 |
| A rómaiak késő éjjel Camillus vezetése alatt reátörnek az alvó gallusokra | 42 |
| Két említésre méltó dolog a gallus betörés alkalmából | 42 |
| T. Manlius Torquatus kegyetlensége | 43 |
| A Deciusok föláldozzák magukat a haáért | 44 |
| Cajus Fabricius | 45 |
| Marcus Attilius Regulus | 46 |
| Mily lelkiismeretességgel tartotta meg Hannbal atyjának tett esküjét, hogy örökös ellensége lesz a rómaiaknak? | 48 |
| Igazságosak voltak-e Hanniballal szemben a rómaiak? | 51 |
| Ragaszkodtak-e a katonák Hannibalhoz? | 52 |
| Hamilcar kieszközli, hogy sereggel Spanyolországba küldjék | 52 |
| Hanno beszéde, melyet karthagóiak tanácsában Hannibal ellen tartott | 53 |
| A rómaiak a spanyolokhoz és gallusokhoz küldött eredménytelen követsége | 54 |
| Milyen az Alpesek természete és külső megjelenése? | 55 |
| Hannibal buzdító beszéde katonáihoz a Ticinus melletti ütközet megkezdése előtt | 56 |
| A Ticinus és Trebia melletti ütközetek utáni események | 57 |
| Hannibal miképen ingerelte föl Flaminius haragját? | 58 |
| A trasimenusi csata | 59 |
| A rómaiak a trasimenusi tónál történt csata után dictatort választanak | 60 |
| Hannibal is tart Qu. FAbius Maximus ügyességétől és állhatatosságától | 62 |
| Minucius a katonaság lelkületét Qu. Fabius Maximus dictator ellen ingerli | 62 |
| Hogyan kötelezte le magának Pacuvius a senatorokat: | 63 |
| A Cannae melletti csata | 65 |
| Mit mondott Aemilius Paulus a lovát fölajánló Lentulusnak a cannaei ütközet vége felé | 67 |
| A rómaiak nagylelkűsége a cannaei éütközet után | 67 |
| Mily szigorúan büntették a rómaiak az esküszegőket: | 68 |
| Scipio nagylelkűségével megnyeri a maga részére a celtibereket | 69 |
| A noaiak a legvégső szükségben | 70 |
| Cn. Scipio megérkezik Spanyolországba | 71 |
| Cn. Scipio fölgyújtja Syphax táborát | 71 |
| Hasdrubal katonái Syphx fölgyújtott táborához szaladnak | 72 |
| Syphaxot elfogják és Masinissához hurczolják | 72 |
| Hannibalt a rómaiaknál saját polgártársai ócsárolják | 74 |
| Miért zúdította Hannibal maga ellen a verzéférfiak személyes gyűlöletét? | 75 |
| A római követek megérkeznek Karthagóba Hannibal kiszolgáltatásának követelése végett | 76 |
| Hannibal Antiochushoz, későbben Prusiashoz menekül | 77 |
| Hannibal életének végső napjai | 78 |
| Hannibal jellemrajza (Mommsen szerint) | 79 |
| A római senatus elhatározza Karthago elpusztítását | 80 |
| A rómaiak igazságtalansága a numentiakkal szemben | 81 |
| Cato Spanyolországba útaztakor kiköt Emporiae-ben | 82 |
| Tiberius Gracchus | 84 |
| Cajus Gracchus testvérének, Tiberiusnak nyomdokait követi | 85 |
| C. Sallustius Crispus | |
| C. Sallustius Crispus élete és művei | 86 |
| C. Sallustius Crispus helyes megítélése | 89 |
| Masinissa | 90 |
| Milyen volt Jugurthának első föllépése? | 91 |
| A Jogurha elleni háború | 92 |
| Hiempsalt megölik | 93 |
| Jugurtha Adherbal után leselkedik | 93 |
| Cajus Memmius | 94 |
| C. Mennius szembeszáll az úri rendhez tartozók gőgösségével | 94 |
| C. Marius | 96 |
| C. Marius a Jugurtha elleni háború intézésében követi Qu. Caecilius Metellust | 96 |
| Jugurtha a Mutul folyónál háborúra készül | 97 |
| A nemesség Sullának és nem Mariusnak tulajdonítja a Jugurhta elleni háború dicsőségét | 98 |
| Jugurha a legistentelenebb ember mindazok között, a kiket a föld hordoz | 99 |
| Miféle okokból nevezi Sallustius a Jugurtha elleni háborút nagynak? | 100 |
| C.. Julius Caesar | |
| C. Julius Caesar élete és íratai | 100 |
| Hogyan bizonyította magát C. Jul. Caesar már ifjúkorában bátor és derék embernek? | 107 |
| Hogyan viselte magát C. Julius Caesar a fogságban? | 108 |
| Mennyiben szerzett érdemeket C. Jul. Caesar a fogságban: | 108 |
| C. Julius Caesar Mommsen szerint | 109 |
| A gallusok ellen harczoló Caesar | 110 |
| Caesar arról értesül, hogy a germanok berontottak Galliába | 111 |
| Hogyan sikerült Caesarnak egész Gallia meghódítása: | 112 |
| Milyen hadserege volt Julius Caesarnak? | 113 |
| Mily nagy megvecsülésban volt C. Jul. Caesar katonái előtt? | 114 |
| A svebusok | 115 |
| Az usipetek és tencterek kiűzik lakhelyeikből a menapiusokat | 115 |
| Caesar azt hiszi, hogy neki kémlelés végett egy embert előre kell küldeni Britanniába | 116 |
| Caesar Britanniába útazása előtt magához hívatja a gallusok fejedelmeit | 117 |
| Mindnyájuk figyelme másfelé lévén lekötve Dumnorix megugrik | 118 |
| Vercingetorix beszéde seregéhez | 118 |
| A gallusok szokásai | 119 |
| Miféle szerzők ismertették a régi germanokat? | 120 |
| Caesar és Pompejus közt pharsalusnál életre-halálra foly a küzdelem | 121 |
| P. Cornelius Tacitus | |
| Tacitus élete és jellemrajza | 123 |
| Tacitusnak »Évkönyvek« vagy helyesebben »A dicső Augustus halálától« czímű könyve | 125 |
| Tacitus »Germania« és »Történetek« czímű művei | 127 |
| Tacitus »Beszélgetés és szónokokról« és a »Agricola életéről és jelleméről« czímű művei | 128 |
| Államalkotmányok Rómában | 130 |
| Miként sikerült Octavianusnak az egyeduradalmat megalkotni? | 132 |
| Augustus korában történt változás | 133 |
| Tiberius és a senatus | 135 |
| Postumus Agrippa meggyilkolása | 136 |
| Mit csinált Germanicus a 14. és 15. években a rómaiak és a germanok közti háborúban | 137 |
| Arminius és Marobodius egymásközt versengenek Germania főhatalma fölött | 139 |
| Germanicus legiót mikép szállotta meg a lázadás? | 140 |
| A rajnai legiók egyik katonája Germanicusnál panaszkodik a rossz bánásmód miatt, melyet a közkatonák állanak ki | 141 |
| A rajnai legiók föllázadnak | 142 |
| A gyötrelmek és fáradalmak, melyeket a római katonáknak kellett elviselniök | 144 |
| Miféle okok bírták reá Tiberiust, hogy Germanicust a 16-ig év végén Germaniából visszahívja? | 145 |
| A felségsértés törvénye | 147 |
| Miért keveredett Germanicus Tiberius előtt gyanúba? | 147 |
| Germanicus Egyiptomban | 148 |
| Germanicus utolsó szavai barátaihoz | 149 |
| Hogyan fogadták Pisót Rómában? | 151 |
| Tiberius Tacitus szerint | 152 |
| Minő véleménye volt Tacitusnak Tiberius felől? | 155 |
| Van okunk kételkedni Tacitus ítéletének igazságosságában a mennyiben t.i. ez Tiberius császárra vonatkozik | 156 |
| C. Domitius Nero jellemének megváltozása | 157 |
| A frizek követei nemes erkölcsűeknek mutatják magukat a Pompejus-féle színházban | 158 |
| Claudius | 159 |
| Domitanus római csázsár | 161 |
| Nerva római császár | 161 |
| Trajanus császár | 162 |
| Mily nagy megbecsülésben álltak éa régi germanok a rómaiknál? | 163 |
| A régi germanok erkölcseinek összehasonlítása a rómaiakével | 163 |
| Egy-két említésre méltó dolog az ó-kori germanok erkölcseiről | 165 |
| C.Plinius Caecilius Secundus | 166 |
| Értekezés,a melyben a római történelem és főkép Tacitus történetírónak az olvasása ajánltatik | 166 |
| Marcus Tullius Cicero | 170 |
| Cicerót számkivetéssel sújtják és kevéssel ezután hazájába visszhívják | 173 |
| M. Tullius Cicero halála | 174 |
| Róma városa többel tartozik az egy Cicerónak, mint bárkinek a hadvezérek közül | 175 |
| Cicero a dícséretre is szerfölött vágyakozott | 176 |
| Kérdés, helyesen gáncsolták-e sokan Cicero jellemét? | 177 |
| Melyik a legfőbb ok, melynek hatása alatt Cicero megváloztatta politikai fölfogását? | 179 |
| Mi volt az oka, hogy M. Tullius Cicero a triumvireknél kereste a támogatást? | 180 |
| Miféle okokból óhajtott Cicero hálaünnepélyt s diadalmenetet és fárasztotta M. CAtót mindenféle kéréssel? | 181 |
| Cicero meg is dícsérendő, hogy tekintet nélkül saját érdkeire, kötelsségérzetből ahhoz a párthoz szegődött, a melyről jól tudta, hogy vesztes fog lenni | 182 |
| Demosthenes és Cicero egymásközt való összehasonlítása | 183 |
| Miféle okokból szövetkezett Gn. Pompejus C. Caesarral és M. Crassusszal? | 188 |
| Pompejus és Caesar közti háború | 186 |
| Kérdés, Cicero gyűlölsége folytán keletkezett-e a háború Caesar és Pompejus között? | 188 |
| Micsoda nyugtalanság szállotta meg Cicerót a Caesar és Pompejus között kitört meghasonlás alkalmával? | 189 |
| Miért vállalkozott Cicero Pompejus ügyének védelmezésére? | 190 |
| L. Licinius Lucullus hadvezéri ügyességével nagy érdemeket szerzett | 197 |
| Minő érdemeket szerzett L. Licinius Lucullus politikai tudományával? | 197 |
| Licinius Lucullus ebédje | 198 |
| Archias költő | 199 |
| Mily helyesen hoz föl egyetmést Cicero az Archias érdekében tartott híres beszédjében? | 200 |
| Miféle véleménye volt Cicerónak az öregségről abban a könyecskében,melynek czíme "Az öregségről?" | 201 |
| Az öregség | 202 |
| A halál megvetése | 202 |
| A rómaiak és Catilina erkölcsei | 203 |
| Hogyan keletkezett és fojtatott el a Catilina-féle összesküvés? | 204 |
| Az összeesküdtek éjjeli összejövetel és tanácskozása | 206 |
| Catilina beszédben lelkesíti az összesküvés részeseit | 206 |
| Hogyan viselte magát a senatusban Catilina Kr. sz. e. 63-ban, nov. 7.-én | 206 |
| Cicero kiviszi, hogy Catilina Manliushoz megy | 208 |
| Cicero buzdítja az első beszédben Catilinát, hogy távozzék el a városból | 209 |
| Micsoda tervvel jött el Catilina a tanácsházba? | 209 |
| Miért volt Cicero ebben az összeesküvésben nagyobb aggodalommal, mint előrelátással? | 210 |
| Kik voltak a Catilina-féle összeesküvésnek részesei? | 211 |
| Miféle okokból ajánlotta Cicero Catilinának, hogy menjen számkivetésbe? | 213 |
| Miképen beszélte rá Cicero negyedik beszédében az atyákat Decimus Silamus véleményének elfogadására? | 213 |
| M. Cato, kinevezett néptribunus véleménye, hogy Catilina összeesküvő-társait halállal kell büntetni | 214 |
| Az összeesküvés vége | 215 |
| Minő összeköttetésbenvolt Catilina Autroniusszal és Sullával? | 215 |
| A Sullának tulajdonított vádak | 216 |
| Cicero Sulla érdekében mondott beszédjének szerkezete | 217 |
| Kérdés, hogy Cicero miféle okokból írt Matiushoz levelet? | 217 |
| Cicero mily szándékkal hagyta el Caeser megöletése után a várost? | 218 |
| Miféle okok vitték Cicerót arra, hogy megtartsa első philippikai beszédét? | 219 |
| Cicero Kikel M. Antonius kapcsizsága és tobzódása ellen | 220 |
| Antonius hozzátartozózi a Mutina melletti ütközet után | 221 |
| Mily szigorúsággal bántaka római hatóságoka provincziákkal? | 222 |
| A Veress-féle pör | 223 |
| Cajus Verres szerfölötti pénzvágya | 225 |
| Verres vakmerőségének példái | 225 |
| Micsoda különös fordul elő Sext. Roscius Amerinus védelmében és mi marad kétségesnek? | 226 |
| Miféle okok hatása alatt vállalta Cicero magára P. Sestius ügyének a védelmezését? | 228 |
| Clodius és Milo | 229 |
| Cicero körülményei Clodius tribunussága idejében | 229 |
| Honnan indul ki Milónak egész védelme? | 230 |
| Qu. Ligarius vádoltatása | 232 |
| A Qu. Ligarius érdekében tartott beszédnek hatása | 233 |
| Miféle okok vezérlete alatt vállalkozott Cicero Murena gyünek védelmezésére? | 234 |
| Marcus Maecellus | 235 |
| Kinek a pártján volt Marcus Marcellus és mit csinált? | 236 |
| A M. Macellusért tartott beszédnek és Marcellus sorsának a kimenetele | 236 |
| Mely időben iratott a barátságról szóló beszélgetés, melynek czíme "Laelius," hogyan van beosztva és hogyan foly benna tárgyalás? | 238 |
| Mi a véleménye cicerónak a barátság eredetéről? | 239 |
| Miféle okok folytán történt, hogya rómaiak sok századon át elhanyagolták a szépirodalmat? | 240 |
| Miért hevert a rómaiaknál oly sokáig elhanyagolva a philosophiával való foglalkozás? | 241 |
| Miféle okokból nézték le a rómaiak a philosophiai tanulmányokat? | 242 |
| Miféle okokból adta magát Cicero a philosophiai tanulmányokra? | 243 |
| Mikor tért vissza Cicero a philosophiai tanulmányhoz? | 240 |
| Tudjuk, hogy Cicero sok időt és fáradságot fordított a philosophiára | 245 |
| Cicero nem egyszer mentegti magát, hogy sok időt és fáradságot fordított a philosophiára | 246 |
| Mennyiben szerzett különös érdemeket Cicero a politikai életben és philosophiában | 247 |
| Cicero előadja, hogy az ő philosophiai törekvése különfle gáncsolás alá esett | 248 |
| Valami Cicero művéből, melynek Czíme "A kötelességekről" | 249 |
| Az igazság | 250 |
| A jótékonyság és bőkezűségről | 250 |
| Mindig ápold a honszerelmet! | 251 |
| Semmi sem dicsőbb és kiválóbb, mint a haza irányában érdemeket szerezni | 251 |
| Mi az, a mit illendőségnek neveznek? | 252 |
| A hasznosság ne térjen el a tisztességtől | 253 |
| Példák bizonyítják, hogy a mértéktelenség már sokakat végveszélybe döntött | 254 |
| Cicero állítása szerint az erkölcsiség minden terén föltűnik a mértékletesség és az önuralom | 255 |
| Mik veendők figyelembe az életpálya megválasztásában? | 256 |
| Bebizonyul, hogy a lélek halhatatlan | 257 |
| A közügyekkel való mindenféle foglalkozás egyáltalában nem tünik föl kivánatosnak | 258 |
| P. Ovidius Naso | |
| P. Ovidius Naso élete | 259 |
| P. Ovidius Naso műveinek tartalma | 261 |
| P. Ovidius Naso költői rátermettsége | 263 |
| A világ teremtése | 267 |
| A világ négy korszaka | 269 |
| A vízözön négy korszaka | 269 |
| Deucalion és Pyrrha | 271 |
| Phaeton kéri a Napistent, hogy kocsiját legalább csak egy napig kormányozza | 273 |
| Philemon és Baucis szívesen az isteni vendégeket | 275 |
| Orpheus kikönyörgi Eurydice visszatérését | 277 |
| Midas veszedelmes kívánsága és szamárfülei | 278 |
| Újév napja | 279 |
| Újévi áldozatok a rómaiaknál | 280 |
| Halottak ünnepe | 281 |
| A határisten ünnepe | 282 |
| A Fabiusok pusztulása | 283 |
| Oenone panaszkodik Paris hűtlensége miatt | 285 |
| P. Vergilius Maro | |
| P. Vergilius Maro élete | 287 |
| Vergiliusnak és Aeneisnek tanulmányozása | 290 |
| Az "Aeneis" első könyvének tartalma | 291 |
| Venus Aeneasszal találkozik és elbeszéli neki Dido viselt dolgait | 293 |
| Aeneas megérkezik Karthagóba | 293 |
| Az Aeneis második könyvének tartalma | 294 |
| Miféle csel útján vették be Trója városát? | 296 |
| A Laocoon-féle monda Vergilius szerint | 297 |
| Miféle csodajelek jelentek meg Aeneasnak? | 298 |
| Hogyan menekült üvéivel Aeneas a fölgyújtott városból? | 299 |
| Az Aeneis harmadik könyvének tartalma | 300 |
| Aeneas Polydorus sírdombjánál | 301 |
| Az Aeneis hatodi könyvének tartalma | 301 |
| Aeneas kiköt Cumaenél | 305 |
| Aeneas Sibylla barlangjánál | 305 |
| Aeneas és Achates észreveszik a tengerparton a szerencsétlen halállal kimult Misenust | 306 |
| Kérdés, mi módon temették el Misenst? | 306 |
| Aenas áldozása az alvilágba való leszállása előtt | 307 |
| Mely úton érkezett Aeneas az alvilágba? | 308 |
| Aeneas találkozik Diphobosszal | 308 |
| Aeneas figyelmeztetve Sibyllától szemügyre veszi a Tartarust | 309 |
| Aeneas arról értesül, hogy a Tartarusban a lelkek miféle büntetésekkel sujtatnak? | 310 |
| Aeneas az Elysumba jutva, miket tapasztalt? | 310 |
| A világ eredete Vergilius szerint | 311 |
| Anchises elbeszéli a rómaiak jövendő sorsát | 312 |
| A trójaiak miért nem kötnek i a circei hegy mellett? | 312 |
| Amata panaszkodik, hogy Latinus nemkönyörül sem felesége, sem leánya sorsán | 313 |
| Alecto háborúra ingerli Turnust | 314 |
| Mi okból ment Aeneas Evanderhez? | 314 |
| Vergilius pásztorversei | 315 |
| Mese Aristaeus méhészről | 316 |
| Qu. Horatius Flaccus | |
| Horatiusnak önnönmagától elbeszélt élete | 316 |
| C. Cilnius Maecenas | 318 |
| Minő viszonyban volt Horatius Augustusszal? | 318 |
| Augusztus halála | 320 |
| Horatius, mint haditribunus | 321 |
| Horatius véleménye saját költészetéről | 322 |
| Horatius ezen kifejezése: "A rettenthetetlen szegénység bírt a versírásra," hogyan értelmezendő? | 323 |
| Legtöbbre becsülendő a jó erkölcsök szeplőtelensége | 325 |
| A kedvező szerencse reád mosolygásakor fékezd akaratodat! | 325 |
| Az emberek igazi boldogságát nem a vagyonba vagy a megtiszteltetésekbe kell helyeznünk, hanem a lelki nyugodtságba | 326 |
| A ki csak azt kivánja, a mi elég, azt a háborgó tenger sem aggasztja | 326 |
| Drusus érdemei | 327 |
| A Múzsa sugalmazására, nem a jó barátok óhajára akart Horatius írni | 328 |
| Mi a különség Horatius satirái és epistolái között? | 329 |
| Mit tartalmaz Horatius első könyvének első satírája? | 330 |
| Mi az oka, hogy a halandók sorsukkal meg nem elégedve élnek? | 332 |
| A halandók közül senki sincs megelégedve sorsával | 332 |
| Az igazi nemesség nem a származás fénye, vagy az ősök kitüntetései alapján mérlegelendő, hanem az erény és erkölcsi tisztaság alapján | 333 |
| A horatiusi satira tulajdonsága és czélja | 334 |
| Horatius néhány életelve | 335 |
| A tolakodó | 336 |
| Azon ismert levél igazi udvariasságáról, a melylyel Horatius válaszol Maecenasnak, a ki kéréseivel zaklatja, hogy térjen vissza Rómába | 338 |
| Horatiusnak különösen Augustushoz írt leveliről | 339 |
| Horatiusnak "A költészet művészetéről" czímű levele | 340 |
| Horatiusnak véleménye Homérosról | 341 |
| Miért nevezi Horatius a költőket tudósoknak? | 342 |
| Valami a nézőközönségről, a vígjáték és satyrdráma nehézségeiről és a kar szerepéről a tragoediában | 344 |
| Vajjon Horatius a költészetben a természeti tehetséget vagy a művészet tartja-e többetérőnek? | 345 |
| A költészet forrásairól Horatius szerint | 346 |
| A falusi élet kellemeinek leírása Horatius útmutatása szerint | 347 |