Az iskolás korúak testi-lelki egészsége

Fülszöveg

Minden szülő azt szeretné, hogy gyermeke okos, egészséges, szeretere méltó legyen. Önmagától azonban nem válik ilyenné a gyerek, az óhaj még nem elég. Ahhoz, hogy fiainkban, leányainkban a jó tulajdonságok fejlődjenek ki, sokat kell fáradni. Születésüktől kezdve gondozni, nevelni, tanítani kell őket, mígy nem kezdik el a felnőtt életmódot. Ez pedig hosszú idő, mert napjainkban a felnőtt életvitel kezdete a tizennyolcadik-huszadik év körül van, sőt egyeseknél eltolódik a huszonnyegyedik évig, esetleg még tovább is. Azok, akik főiskolára, egyetemre kerülnek, általában szülői fügőségben élnek addig, amíg be nem fejezik a tanulmányaikat, és nemigen kezdenek önálló életet. Azt mondhatjuk tehát, hogy fiataljaink többnyire húsz-huszonnyégy éves korukig szülői irányítás alatt élnek. Körülbelül ekkorra oldódik meg a pályaválasztás, a munkába állás gondja, s ekkor bocsáthatjuk szárnyukra őket biológiai, szociális érettségük alapján. Addig viszont sokat kell foglalkoznunk velük.
Célunk az, hogy gyermekeink harmonikus személyiséggé váljanak, hogy testileg, lelkileg egészségesek legyenek. Ennek megvalósítása a család, a nevelési intézmények, az egészségügyi apparátus és néhány más szervezet feladata, de döntő szerepük a gyermek nevelésében a szülőknek van. Elsősorban tőlük függ, hogy milyen ember válik belőlük, hogy mennyire lesznek fogékonyak a jóra, illetve a rosszra, testileg és lelkileg egyaránt. A szülők élnek a gyerekekkel születésüktől kezdve a legközvetlenebb s a legtartósabb kapcsolatban, éppen ezért hatásuk alapvető, egész életre szól. Vissza