1.035.089

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A XXIII. Magyar Találkozó krónikája

Az Árpád Akadémia XVIII. évkönyve

Szerkesztő

Kiadó: Árpád Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Cleveland
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 352 oldal
Sorozatcím: Árpád Akadémia Évkönyve
Kötetszám: 18
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 14 cm
ISBN: 0-934214-11-5
Megjegyzés: Emigrációs kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az a nemzedék, amely az első világháború elvesztése után Trianont és következményeit örökölte az előző nemzedéktől és mindent elkövetett, hogy annak súlyos következményeit és igazságtalanságait... Tovább

Előszó

Az a nemzedék, amely az első világháború elvesztése után Trianont és következményeit örökölte az előző nemzedéktől és mindent elkövetett, hogy annak súlyos következményeit és igazságtalanságait békés eszközökkel kiküszöbölje, önként vállalt kötelezettségének további teljesítését akkor sem tagadta meg, amikor a második világháborút követő orosz megszállás elől Nyugatra kényszerült. Mindent elkövetett, hogy a győztes nyugati hatalmak figyelmét mindazokra a súlyos tévedésekre felhívja, amelyek alapján és következtében a trianoni békeparancsot Párizsban, 1947 február 10-én újabb, a trianoninál is embertelenebb békeparanccsal tetézték meg. Ha végiglapozzuk az 1961 óta évente összehívott Magyar Találkozó krónikáinak húsz kötetét, azt látjuk, hogy mindegyiken állandó útkeresés folyamata húzódik át, amelynek végső célja igazságtalanul elrabolt, ezeréves Kárpát-medencei örökségünk visszaszerzése, pontosabban azoknak a békés módszereknek megállapítása, amelyek a végső cél eléréséhez közelebb juttathatnak bennünket. Sajnos, a mi nemzedékünk öröksége több mint 60 év szakadatlan küzdelme árán és ellenére is csak az isteni örök igazságba vetett rendületlen hitünk maradt. Ez a hit azonban a mi legszentebb örökségünk, amelyet az utánunk következő nemzedékeknek is feltétlenül át akarunk adni. Hitünk erejét az igazságunkról való meggyőződés fokozza, meggyőződésünk pedig a történeti tények ismeretén alapszik. Vissza

Tartalom

Az előadók névsora 5
Az anyag áttekintése 6
Előszó
Nádas János: Örökségünk átadása 7
I. A XXIII. MAGYAR TALÁLKOZÓ ESEMÉNYEI
Az első nap: 1983 november 24 9
Megemlékezés az első öt magyar szentről 9
A korábban érkezők fogadása 10
A második nap: 1983 november 25 10
Ankétok és összejövetelek 10
Kiállítások 12
Duray Miklós: Üzenet a határon túlra 13
Irodalmi és művészest 16
Makkal Ádám: A magyarság szellemi küldetése 17
Magyarország nevére 25
A harmadik nap: 1983 november 26 26
Folytatólagos ankétok, párhuzamos ülések 26
Díszvacsora 27
Magyar Bál 27
Az első bálozok és táncosaik 28
"Miss Hungary of America 1984" választása 29
A negyedik nap: 1983 november 27 29
Beszámoló és zárónyilatkozat 29
Az Árpád Akadémia közgyűlése 29
Filmbemutató és búcsúvacsora 29
II. TRIANON ELŐTT ÉS UTÁN
Nádas János: Miért kell a trianoni kérdéssel foglalkoznunk? 31
Somogyi Ferenc: A nemzetiségi törvény és a kisebbségi kérdés 32
Kovárczy István: Kisebbségi intézkedések a trianoni és a párizsi békeparancsban 41
Nánay Endre: Jalta és Erdély 52
Ludányi András: A helsinki egyezmény és az erdélyi magyarság sorsa 55
Erdély 12 városában 57
Zolcsák István: Új szabadságharc küszöbén 58
Lelbach Antal: A szerbek és horvátok 64
A magyar-szerb kérdés 64
A magyar-horvát kérdés 68
Kostya Sándor: Ösi földünk, a Felvidék új történeti szemlélete 71
Chászár Ede: A "bécsi döntés" és jelentősége 77
Várdy Béla: Kárpátalja magyarsága a csehszlovák és a szovjet uralom alatt 78
A szovjet átvétel 80
Kárpátalja magyar népessége 81
Nevelés, ideológia és történeti szemlélet 84
Egyetemi oktatás 86
A sajtó és a könyvkiadás 86
A hagyományok őrzése 88
A vallási élet 88
Kapcsolatok Magyarországgal 89
Konklúzió 90
Heckenast Dezső: A burgenlandi (nyugat-magyarországi) kérdés új megvilágításban 94
A nyugat-magyarországi kérdés a két háború közt 94
Burgenland az Anschluss után 97
Burgenland és a mai Magyarország 98
Burgenland napjainkban - kulturális vonatkozásban 101
Az "elvesztett főváros" 102
Epilógus 104
Gallus Sándor: Emigrációs blueprintek és a Dunamedence elrendezésének módozatai 106
Hozzászólások 107
Töttösy Ernő: Magyarország és a helsinki záróokmány 108
Az első kosár 109
Az "emberi jogok" 112
Politikai "egyenlőség" 113
Vallásszabadság 114
Sajtószabadság 115
Szervezkedési szabadság 116
A nemzeti kisebbségek jogai 117
Az önrendelkezési jog 119
Az állami szuverenitás 120
A határok sérthetetlensége 121
A harmadik kosár 123
Konklúzió 126
III. A FIATAL MAGYAR ÉRTELMISÉG ANKÉTJA
Haynalné Kesserű Zsuzsánna: Hol állunk, merre megyünk, mi a célunk? 128
Hol állunk? 128
Merre megyünk? 133
Feladatok, célok 138
Hozzászólások 144
IV. KÖZÉP- ÉS KELET-EURÓPA AZ Ú AMERIKAI KÜLPOLITIKA TÜKRÉBEN
Pásztor László: Új feladatok előtt 147
Gyallay-Pap Domokos: Egészségesebb szellem 148
Balogh Sándor: Változások az amerikai külpolitikában 153
A további eszmecsere során 154
írásban beküldött hozzászólások 155
Bognár Kálmán: A Kárpát-medence jövőjéről 155
Lugossy Sándor: Addig nem lesz béke 159
V. EREDMÉNYEK ÉS BESZÁMOLOK
1. Bevezető ima és ünnepi köszöntő 161
Horváth Miklós: Főnixként megújulva 161
Kesserű István: Egységes alap 162
2. Érmek és oklevelek átadása 164
3. Az Árpád-pályázatok eredménye 164
4. Az év magyarja 166
Az év magyar családja 166
6. Az év magyar egyesülete 166
7. A fényképművészeti kiállítás nyertesei 166
8. Közéleti tevékenységért 167
Beszámoló 167
Simonfay Ferenc: Tárgyalások a budapesti kormánnyal? 167
Dukai Takács Gusztáv: Javaslat a Kárpát-medence rendezésére 169
Balogh Sándor: Hirdessük, hogy Amerikát magyar szentről nevezték el 170
VI. ZÁRÓNYILATKOZAT
A történeti tényekre alapozó jövő kialakításáról 172
VII. AZ ÁRPÁD AKADÉMIA XXVIII. KÖZGYŰLÉSE ÉS ELŐADÁSAI 175
1. Elnöki megnyitó 175
Flórián Tibor: Kiben bízhatunk? 175
2. Főtitkári jelentés 177
a.) Az Árpád Akadémia tagjainak létszáma 177
b.) Az Igazgató Tanács 178
c.) Az Árpád Akadémia tagjainak tevékenysége 179
d.) Új tagok meghívása 189
3. Székfoglaló és más előadások 190
Gyallay-Pap Domokos: A kisebbségi jogok nemzetközi védelme 190
Gyimesi Gyula: A tavakról 193
Pap Gyula: Hajdúsors 196
Kesserű István: Az argentínai magyarság múltja és jelen helyzete 199
Somogyi Ferenc: Megemlékezés Parmeniusról 213
Ágoston Ede: Petőfi, a géniusz: ismeretlen adatok, új szempontok 215
Kosztolnyik Zoltán: II. (Vak) Béla küzdelme a trónért 222
Molnár László: Gondolatok a művészetről 229
Nánay Endréné Medvegy Márta: Emlékezem 230
Szabó Magda: Egy szív, egy dal, egy nemzet 232
Antalfy Mihály: Néhány jogászi élmény Ausztráliában 235
VIII. A XXIII. MAGYAR TALÁLKOZÓ KERETÉBEN RENDEZETT PÁRHUZAMOS ÜLÉSEK
1. Az Árpád Akadémia orvostudományi osztályának ülése 239
2. A Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetsége 240
3. A Szabad Magyar Újságírók Szövetségének közgyűlése 242
Flórián Tibor: Eredmények és feladatok 243
Stírling György: Morál, etika és kritika 246
4. Iskolaügyi értekezlet 250
Sándor András: Hogyan állunk a magyarsággal Amerikában? 252
Flórián Tibor: Anyanyelv nélkül nincs feltámadás 256
5. A Szent László Társaság és Rend gyűlése 258
6. Az Árpád Akadémia orientalisztikai osztályának ülése 259
Az orientalisztikai osztály jelenlegi célkitűzései 259
Nagy Gyula: Kapcsolatok Belső-Ázsiában maradt véreinkkel 261
Érdy Miklós: Körösi Csorna Sándor és Vámbéry Ármin el nem ért végcéljánál, az ujguroknál, a kínai Sinkiangban (szövege a függelékben) 264
Lengyel Alfonz: A magyar-kínai kapcsolatok új lehetőségei 264
Kazár Lajos: A japánok eredetéről 268
Az ó japán ko-dzsi-ki-ról (régi történetekről) és magyar fordításának jelentőségéről 276
Isteni szavak dala 278
Numakapa-Pime éneke 279
Baranyai Piroska: A magyar nyelv szentírási vonatkozása 280
7. A Keleti Társaság előadásai 281
IX. PÁLYÁZATOK 282
X. SZABADEGYETEMI ELŐADÁSOK 1984 tavaszán 283
XI. ÉLETRAJZI ADATOK 285
XII. FÜGGELÉK
ÉRDY MIKLÓS AZ UJGUROKNÁL 295
Bevezetés 295
I. rész: Múltszázadi magyar eredetkutatók az egykori Selyem Út mentén 296
Az ősi Selyem Út 296
A hunok három birodalma 298
A türkök 298
Az ujgurok 299
Múltszázadi magyar eredetkutatók 300
Indulásom az ujgurokhoz 303
II. rész: Bartók Béla a magyar és török népdal nyomában vizsgálja az őshazát 304
Bartók őstörténeti elemzése 306
III. rész: Götz László és a modern német történetírók. Az embertan útmutatása 309
A finnugor elmélet kialakulása 310
A magyarság őstörténete 311
Az embertan útmutatása 313
IV. rész: Du Ya-xiong kínai népzene-kutató a magyarok eredetéről 315
Mit mond Du Ya-xiong a magyarok eredetéről? 319
Ordas-pusza talánya. Egy 50 éve megoldatlan rejtély. 320
V. rész: Élményeim Kínában. Útban az ujgurok felé 321
A Nagy Fal 322
A kínai ember három kívánsága 323
Keresem Du Ya-xiongot 323
Ujgur népmesék Naszreddinje 324
A történész 2000 éves feljegyzései a hunokról 325
VI. rész: Élményeim Sinkiangban az itfgurok között 326
Beszélgetések és személyi kapcsolatok ujgurokkal 328
Magyar népdalt és táncot mutatunk be az ujguroknak 330
Kínaiak ismeretei a magyarok korai történetéről 333
Irodalom 335
ELŐZETES TÁJÉKOZTATÓ 337
XIII. NÉVMUTATÓ 340
XIV. RÉSZLETES TARTALOMMUTATÓ 347
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv