Sportelmélet és módszertan

Tartalom

1. BEVEZETŐ 5
1.2 A SPORTELMÉLET KIALAKULÁSA, ALAPELVEI 7
1.3 A SPORTEDZÉS JELLEMZŐI 12
1.4 AZ ALAPFOGALMAK ÉRTELMEZÉSE 15
1.4.1 Az edzés 15
1.4.2 Edzésrendszer 15
1.43 Edzésmódszer 16
1.4.4 Edzésfeladatok 16
1.4.5 Edzéseszközök 18
1.5 A TELJESÍTMÉNY ÖSSZETEVŐI 27
1.6 EDZÉSTERHELÉS 30
2. ALKALMAZKODÁSI SAJÁTOSSÁGOK 33
2.1 ALAPFOGALMAK 33
2.2 A TERHELÉS ÖSSZETEVŐI 40
2.2.1 Intenzitás 40
2.2.2 Ingersűrűség 43
2.2.3 Időtartam 43
2.2.4 Terjedelem 44
2.3 TÚLEDZÉS, TÚLEDZETTSÉG 46
2.4 EDZÉSELVEK 47
2.4.1 Egészéves terhelés 48
2.4.2 Terhelési ciklusok alakítása 50
2.4.3 Az egészéves ciklus felépítése 55
2.5 FORMAIDŐZÍTÉS 61
3. AZ ERŐNLÉT ALAPJAI 67
3.1 DIDAKTIKAI ALAPELVEK 67
3.1.1 Tudatosság 67
3.1.2 Szemléletesség 69
3.13 Rendszeresség 70
3.1.4 Az érthetőség 71
3.2 ERŐNLÉT 71
3.2.1 Kondicionális képességek 71
3.3 ERŐEDZÉS 76
33.1 Maximális erő 78
33.2 Gyorserő 78
333 Erőállóképesség 79
33.4 Erőfajták 80
33.5 Erőfejlesztő gyakorlatok 80
3.3.6 Erőfejlesztő módszerek 83
3.3.7 Erőfejlesztő eszközök alkalmazásának követelményei 90
3.4 A gyorserő edzése 96
3.4.1 Alapfogalmak, gyorsaságfajták 96
3.4.2 Egyszerű és összetett reakciók elemzése 100
3.4.3 A gyorsaságfejlesztés módszerei 104
3.4.4 A fiatalok gyorsasági edzése 105
3.4.5 Erőfejlesztés a gyorsasági edzésben 107
3.5 Az állóképesség edzése 109
3.5.1 Hosszútávú állóképesség 111
3.5.2 A középtávú állóképesség 113
3.5.3 Rövidtávú állóképesség 114
3.5.4 Erőállóképesség 114
3.5.5 Gyorsasági állóképesség 115
3.5.6 Állóképességfejlesztő módszerek 115
3.5.7 Terhelési tényezők szerepe az állóképesség fejlesztésében 117
3.5.8 Gyermekek és ifjúságiak állóképességi edzése 121
3.6 Az ügyesség edzése 124
3.6.1 Koordinációs képességek 124
3.6.2 Az ügyesség jellemzői 127
3.7 A hajlékonyság edzése 129
3.8 A kondicionális és koordinációs képességek kölcsönhatása 132
4. Technika 133
4.1 A mozgáskoordináció elméleti alapjai 133
4.2 A mozgáskoordináció fő követelményei 137
4.2.1 Optimális energiabefektetés 137
4.2.2 A mozgás hatékonysága 138
4.2.3 Biztonság, kedvező mozgásélmény 138
4.3 A mozgáskoordináció információforrásai 140
4.3.1 Mozgásérzékelés 140
4.3.2 Tapintás 141
4.3.3 Egyensúlyérzékelés 142
4.3.4 Látásérzékelés 142
4.3.5 Hallásérzékelés 143
4.3.6 Szóbeli információk 144
4.4 Komplex információk 145
4.5 Mozgásészlelés és mozgásképzet 147
4.6 A mozgásszerkezet 148
4.7 Mozgásritmus, egyéni mozgás 150
5. A sportmozgások oktatásának alapjai 153
5.1 A mozgástanulás elméleti forrásai 153
5.2 A mozgástanulás alapvető feltételei 155
5.2.1 Társadalmi feltételek 156
5.2.2 Biológiai feltételek 156
5.2.3 Tanulói aktivitás és tanulási motiváció 158
5.2.4 A feladat megértése 159
5.2.5 Biológiai feltételek 160
5.2.6 Kiindulószint 162
5.3 A mozgástanulás szakaszai 163
5.3.1 A mozgástanulás első szakasza 163
5.3.2 A mozgástanulás második szakasza 173
5.3.3 A mozgástanulás harmadik szakasza 176
5.4 Hibajavítás 180
5.4.1 A helyes és helytelen szembeállítása 181
5.4.2 Az objektív információk felhasználása 181
6. Edzéstervezés 183
6.1 Az edzéstervezés alapjai 183
6.2 Az edzés fő jellemzői 184
6.3 Az edzéstervezés lépései 186
6.3.1 Állapotelemzés 186
6.3.2 Célformálás 190
6.3.3 Az edzés periodizálása 192
6.3.4 Edzésidőszakok 196
6.3.5 Edzéstartalmak, terhelési dinamika 198
7. Az edzésfelépítés 203
7.1 Történeti áttekintés 203
7.2 A háromrészes felépítés tartalmi sajátosságai 208
7.2.1 Bevezető rész 208
7.2.2 Fő rész 210
7.2.3 Befejező rész 211
7.2.4 Gyakorlati ajánlások 212
8. Versenyzés 213
8.1 A sportversenyzés jellemzői 213
8.1.1 A versenyhelyzet elemzése 213
8.1.2 Versenyzési motívumok, konfliktusok 216
8.1.3 A lélektani felkészülés fontossága 217
8.2 A sportversenyek jelentősége, fajtái 218
8.3 A versenyek tervezése 219
8.4 Közvetlen versenyelőkészületek 222
8.5 A rajtállapot elemzése 224
8.5.1 A rajtállapot változatai 225
8.5.2 A rajtállapot alakítása 226
8.5.3 Felkészülés a verseny előtti napon 229
8.5.4 A verseny előtti bemelegítés 230
9. Taktika
9.1 Alapelvek, jellemzők 233
9.2 Taktikai magatartás 236
9.3 Módszertani szempontok 238
9.4 A taktikai edzés célja 239
9.5 Irányelvek a taktikai edzéshez 240
9.5.1 Az észlelési képességek fejlesztése 240
9.5.2 A megfigyeléstől a felismerésig 240
9.5.3 Önálló gyakorlás 240
9.5.4 Tárgyilagos információ 241
10. A sportbeli felkészítés szakaszai 243
10.1 A kezdők nevelése 243
10.2 Mozgásfejlődés 249
10.3 A korai mozgástanítás problémái 251
10.4 A kezdők képzése 253
10.4.1 Fizikai képzés 253
10.4.2 Technikai képzés 253
10.4.3 Taktikai képzés 254
10.4.4 Értelmi fejlesztés 255
10.4.5 Sokoldalú képzés 255
10.5 Az utánpótlás korúak edzése, nevelése 257
10.6 Élsport 259
10.6.1 Alapismeretek 259
10.7 Kiválasztás 262
10.7.1 A tehetség jellemzői 262
10.7.2 Szűrés 264
10.7.3 További információk, átmenet a kiválasztáshoz 269
10.7.4 Sportági kiválasztás 270
Függelék
I. BLOKK 275
1. Sürgető feladatok a sportban 275
2. Nyílt vitanap a parlamentben Z76
3. A szakmai program fontossága 278
4. A sport civil ereje 279
5. Természetes szövetségesek a sportban 280
II. BLOKK 281
1. Az egészségérték védelme 281
2. Élsport és egészség 282
3. Amerika légy edzett! 284
4. A női sport 286
5. Utazás a kerékpár körül 287
6. Életmódszervező kirándulások 279
III. BLOKK 290
1. A tehetségek védelme 290
2. Messzebbre, magasabbra, okosabban 292
3. A Sporttudományos Világtanács megalakulása 293
4. Nincs új a nap alatt 295
5. Testi-lelki egyensúly 298
IV. BLOKK 299
1. Győzelem vagy részvétel 299
2. Sportajándékok 300
3. Dopping és jogbizonytalanság 302
4. Dopping: cinizmus és dilettantizmus 305
5. A doppingellenes küzdelem esélyei 307
V. BLOKK 310
1. FIFA-MLSZ-ISM konfliktus tanulságai 310
2. Az intézményi (iskolai) testnevelés és sport 313
3. A jövő irányai 316
4. Az Európai Szövetség (ENGSO) törekvései 316
IRODALOM 327

Témakörök