Geleji Katona István személyisége levelei alapján

Előszó

Geleji Katona István személyisége levelei alapján.

A nagy literátor püspök személyisége évszázadok folyamán a legkülönbözőbb megítélésekben részesült. Érdekes, hogy az első magasztalója nagy ellenlábasa, Pázmány Péter volt, aki az ifjú Kemény János előtt nagy dicsérettel emlékezik meg róla. Élső ócsárlója pedig udvari paptársa, Medgyesi Pál, aki öt „maga kellető, magát szentnek, fegyhetetlennek tartó" embernek mondja. Egypár évtizeddel később már külföldi professzorok is nyilvánítják véleményüket felőle. Basirius, volt gyulafehérvári rektor, feljegyzéseiben úgy emlegeti, mint igen tekintélyes és tudós férfit. Maresius Sámuel groningeni professzor ellenben, mint a puritánizmus barátja, kötelességéről megfeledkezett, tudatlan és tapasztalatlan püspöknek tekinti. Csak természetes, hogy egy évszázad múlva Bod Péter úgy rajzolja, mint fáradhatatlan, nagylelkű, munkás püspököt, aki holta után mind sok időkig tartó szép munkáiban s mind sok jó cselekedeteiben áldott emlékezetet hagyott. Ekkor valahogy eltűnik személyiségének varázsa a szellemi élet vezetői elöl. A felvilágosodás és a szabadelvűség nem kedvez a konzervatív jellemű Geleji iránti érdeklődésnek, értékei megbecsülésének. A mult század közepén még híres egyházi kánonait is - Fáy András példájára - elavultaknak tartották. S mikor személyisége ismét visszanyeri fényét, akkor már elsősorban mint nyelvészt ünneplik. Toldy Ferenctől egészen napjainkig mindenik irodalomtörténész több-kevesebb megértéssel foglalkozik vele. Olyan tekintélyes tudósok, mint Imre Sándor és Jancsó Benedek, kiadós tanulmányokat írnak róla. Az első kitünő lelkésznek, egyházkormányzónak, kora legelső magyar protestáns tudósának nevezi őt, akinek jellemét csak Türelmetlensége homályosítja el. Vissza