1.031.429

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A székesfehérvári Boldogasszony Bazilika történeti jelentősége

Közlemények Székesfehérvár város történetéből/Az 1996. május 16-án rendezett tudományos tanácskozás előadásai

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A dalwin salzburgi érsek 865 karácsonya után, Január Idusán, azaz 13-án egy bizonyos Weride nevezetű helyen a Balaton térségeben templomot szentelt. Ennek a templomnak a két apostol-fejedelem, amint az a Conversio 13. fejezetének két helyéből egyértelműen kiderül, figyelmet érdemlő kettős védőszentje volt: Szent Péter és Szent Pál.
A kettős védőszent, Szent Péter és Pál patrociniumának azonossága és az 1000 táján már régen működő temető, amely illik Adalwin érsek korához, már feljogosít minket arra, hogy feltegyük: Fehérvár első keresztelőegyháza azonos lehet Adalwin érsek által Pannoniában egy Weride nevű helyen felszentelt keresztelőegyházzal. Fehérvár első egyháza tehát feltehetően 865- január 13-án kezdte meg működését.
963-tól ez az egyház az első latin rítusú, azaz az esztergomi püspökség egyházává lett. Sőt még három évvel a veszprémi püspöki szék elvi alapítása előtt, 997-ben, Géza fejedelem temetésekor, az esztergomi püspök - az egyetlen latin rítusú magyar püspök -... Tovább

Fülszöveg

A dalwin salzburgi érsek 865 karácsonya után, Január Idusán, azaz 13-án egy bizonyos Weride nevezetű helyen a Balaton térségeben templomot szentelt. Ennek a templomnak a két apostol-fejedelem, amint az a Conversio 13. fejezetének két helyéből egyértelműen kiderül, figyelmet érdemlő kettős védőszentje volt: Szent Péter és Szent Pál.
A kettős védőszent, Szent Péter és Pál patrociniumának azonossága és az 1000 táján már régen működő temető, amely illik Adalwin érsek korához, már feljogosít minket arra, hogy feltegyük: Fehérvár első keresztelőegyháza azonos lehet Adalwin érsek által Pannoniában egy Weride nevű helyen felszentelt keresztelőegyházzal. Fehérvár első egyháza tehát feltehetően 865- január 13-án kezdte meg működését.
963-tól ez az egyház az első latin rítusú, azaz az esztergomi püspökség egyházává lett. Sőt még három évvel a veszprémi püspöki szék elvi alapítása előtt, 997-ben, Géza fejedelem temetésekor, az esztergomi püspök - az egyetlen latin rítusú magyar püspök - joghatósága alatt állt. Kétségbevonhatatlan tehát, hogy a fehérvári egyház korábbi a veszprémi püspökségnél, és már annak alapítása előtt az esztergomi szék alá tartozott. Vissza

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK
Dr. Nagy István: Múltunk építőkövei 5
Püspöki Nagy Péter: A székesfehérvári prépostság és bazilika
előzményei és szerepe az alapítás első századában a kánoni jog tükrében 7
Gerics József - Ladányi Erzsébet: A 11-12. századi
magyar néptudat és Székesfehérvár 94
Érszegi Géza: A székesfehérvári Boldogasszony Egyház kiváltságairól 115
Kállay István: A fehérvári koronázó bazilika közjogi szerepe 143
Kubinyi András: A székesfehérvári prépostok szerepe
az államkormányzatban 154
Kristó gyula: Székesfehérvár legkorábbi nevéről 163
Solymosi László: A székesfehérvári káptalan hiteleshelyi működésének főbb sajátosságai
az Árpád-korban 180
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv