1.035.089

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Statisztikus mechanika

Szerző
Lektor

Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 360 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 17 cm x 12 cm
ISBN:
Megjegyzés: 38 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: 40505.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A makroszkopikus testek helyzetváltozásának - a mechanikai mozgásnak - törvényeit már a XVII. században felismerték. A természeti jelenségek egy részét már ekkor egyértelműen leírták matematikai... Tovább

Előszó

A makroszkopikus testek helyzetváltozásának - a mechanikai mozgásnak - törvényeit már a XVII. században felismerték. A természeti jelenségek egy részét már ekkor egyértelműen leírták matematikai törvényekkel. Sokáig a mechanikát tekintették a természettudományok alapjának: egy jelenséget akkor értettek meg, ha azt sikerült visszavezetni mechanikai törvényekre.
A "mechanikai világképben" az első nehézséget a hőjelenségek értelmezése okozta: a hőmérsékletet nem lehetett visszavezetni mechanikai alapmennyiségekre (hosszúságra, időre, tömegre). A hőerőgépek felhasználása és a kémia egyaránt sürgette a magyarázatot: így alakult ki a XIX. században a fenomenologikus termodinamika. A termodinamika főtételeit nem a Newton-féle axiómákból vezették le, így azok a mechanikán kívül álló, attól független törvényrendszert alkotnak. A termodinamikában leírt kémiai folyamatok pedig éppen olyan fontos természeti törvények, mint a mechanikai mozgásformák.
A XVIII. század végén és a XIX. század elején a fizikusok már az anyagot alkotó parányi testecskék - az atomok - mechanikai mozgására vezették vissza a hőjelenségeket. Előbb Maxwell, majd Boltzmann (a XIX. század második felében) az atomok mozgására alkalmazták a matematikai statisztika módszereit, és ezzel magyarázták a termodinamika főtételeit. A pontos statisztikus értelmezés Planck-tól ered. A statisztikus mechanika leírja, hogy miként alakítják ki az anyagban végbemenő mikroszkopikus folyamatok az anyag közvetlenül megfigyelhető tulajdonságait. Kezdetben úgy tűnt, hogy most is a mechanikai természetfelfogás diadalmaskodott: sikerült a hőtani-kémiai jelenségeket is mechanikai mozgásként leírni és magyarázni. Vissza

Tartalom

Előszó3
Károlyházy Frigyes: Fenomenologikus termodinamika
Bevezetés11
Hőmérséklet12
Állapotegyenlet14
Hőmennyiség16
A hőtan első főtétele18
Az entalpia24
Termokémiai alkalmazások28
Ideális gázok izotermikus és adiabatikus kiterjedése. Carnot-ciklus30
A második főtétel35
A második főtétel Thomson és Planck-féle megfogalmazása40
A Carnot-féle körfolyamat ideális hatásfoka. Termodinamikai hőmérséklet42
A második főtétel analitikus alakja46
A hőmérséklet mint integráló osztó54
Mágneses anyagok termikus viselkedése56
Az entrópia kiszámítása59
Az egyensúly feltételei62
Összetett rendszerek66
Fázisátmenetek. A Clausius-Clapeyron-féle egyenlet70
A tömeghatás törvénye74
Nernst tétele82
A hőmérsékleti sugárzás86
A Stefan-Boltzmann-törvény93
A Wien-féle eltolódási törvény98
Nagy Károly: Boltzmann-statisztika
A statisztikus mechanika feladata és módszere105
Entrópia és termodinamikai valószínűség108
Fázistér. Liouville-tétel113
A legvalószínűbb eloszlás120
Boltzmann-eloszlás125
Az ideális gázok állapotegyenlete és fajhője130
A Maxwell-féle sebességeloszlás134
Kolloidális részecskék magasság szerinti eloszlása oldatban a nehézségi erő hatására138
Dipólusok rendeződése külső erőtérben (Irányítási polarizáció, paramágnesség)142
Az ekvipartíció tétele147
Ideális gázok fajhője151
Egy részecske átlagos energiája homogén gravitációs térben154
Termonukleáris reakciók157
Marx György: Hullámjelenségek
Elektromágneses hullámok166
A Rayleigh-Jeans-féle sugárzási törvény175
A Planck-féle sugárzási törvény176
A Wien-féle sugárzási törvény181
Stefan-Boltzmann-törvény és Wien eltolódási törvénye183
A szilárd anyag fajhője187
Rugalmas hullámok195
A fajhő Debye-féle elmélete. Fononok200
Az Eötvös-törvény204
Kapilláris hullámok206
Marx György: Ingadozási jelenségek
Brown-mozgás217
Műszerek mérési pontosságának termikus határa219
Sörétzaj221
A radioaktív bomlás valószínűségi törvényei225
Energiaingadozás229
Hőmérsékletingadozás232
Sűrűségingadozás236
Fényszóródás gázmolekulákon242
A hőmérsékleti sugárzás ingadozásia244
A Nyquist-zaj266
Nagy Károly: Kvantumstatisztikák
A kvantumstatisztikákról általában254
Bose-Einstein-statisztika261
A Planck-féle sugárzási törvény270
A Boltzmann-statisztika, mint a Bose-Einstein-statisztika határesete. Az entrópia-konstans meghatározása273
Gázok ionizációja magas hőmérsékleten279
Részecskegáz és hőmérsékleti sugárzás egyensúlya283
Az ideális gáz elfajulása285
Fermi-Dirac-statisztika293
Elfajult fermiongáz299
Az elektrongáz fajhője311
Termoemisszió312
Az atom statisztikus elméletének alapjai. Thomas-Fermi-egyenlet316
Nagy Károly: A statisztikus mechanika Gibbs-féle megalapozása
Mikrokanonikus sokaság322
Kanonikus sokaság331
Az ekvipartíció tétele333
A termodinamika második főtételének statisztikus értelmezése. Az entrópia Gibbs-féle definíciója336
Az energiaszórás kanonikus eloszlás esetén339
Gibbs második entrópia-definíciója343
A van der Waals-állapotegyenlet345
Nagykanonikus sokaság350
Tárgymutató357
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv