1.035.070

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A szocializmus politikai gazdaságtana I.

A II. évfolyam délelőtti, esti és levelező valamint a mérnök-közgazdász és az államvizsgázó hallgatók részére - I. rész/Kézirat/Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Politikai Gazdaságtan Tanszék

Szerző

Kiadó: Tankönyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 264 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Tankönyvi szám:J 10-669.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
"A szocialista termelési mód kialakítása a proletár-szocialista forradalmat jelentő átmeneti korszakban, a proletárdiktatúra viszonyai között történik meg. A szocialista... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
"A szocialista termelési mód kialakítása a proletár-szocialista forradalmat jelentő átmeneti korszakban, a proletárdiktatúra viszonyai között történik meg. A szocialista forradalom feltételei és szükségszerűsége történelmileg a kapitalizmusban alakulnak ki és érlelődnek meg. Mint ismeretes, a kapitalizmus létrehozta a gépi nagyipart, és vele együtt a modern proletáriátust. A termelőerők fejlődése különösen magas színvonalat ért el az imperializmusban. A monopoltőkés termelési viszonyok azonban, különösen az általános válság korszakában, egyre inkább ellentétbe kerülnek a termelőerőkkel. A termelőerők és a termelési viszonyok összhangjának fokozódó megbomlása egyben a kapitalizmus alapvető"ellentmondásának végsőkig való kiéleződését is jelenti, amely a burzsoázia és a proletáriátus osztályellentéteinek, sőt a legnagyobb monopoltőkés csoportok és az egész nép közötti érdekellentétek mind erőteljesebb éleződésében jut kifejezésre.
A proletár-szocialista forradalom lényege és legfőbb különbsége az az összes előző forradalmaktól, hogy mindenfajta kizsákmányolás és elnyomás végleges megszüntetését eredményezi. A régi uralkodó osztály politikai hatalmának megdöntése és a munkásosztály hatalmának kivívása - szemben az előző forradalmakkal - csak kezdete és nem befejezése a szocialista forradalomnak. A szocialista forradalomnak ezek a jellemzői a szocializmus és az előző társadalmak gyökeres különbségeiből adódnak. A szocialista gazdasági rend, a társadalmi tulajdon ugyanis nem alakulhat ki a kapitalizmuson belül, a magántulajdon viszonyai között és a kizsákmányolók államhatalma mellett." Vissza

Tartalom

Első fejezet
A szocialista termelési mód megteremtése
I. A szocialista termelési mód létrehozásának feltételei és fő
eszközei 3
II. Az átmeneti korszak gazdasági és osztályviszonyai 8
1. Az átmeneti időszak többszektorú gazdasága 8
2. Az átmeneti korszak osztályviszonyai 15
3. A szocialista "állam gazdaságpolitikája az átmeneti korszakban 1&
III. A szocialista termelési viszonyok létrehozása 24
1. A szocialista tulajdon kialakításának közvetlen előzményei és fő útjai 24
2. A szocialista államosítás 26
3. A mezőgazdaság, szocialista átalakítása 28
A mezőgazdaság szocialista átszervezésének szükségessége és fő elvei 28
A teljes kollektivizálás 36
A termelőszövetkezetek megszilárdítása 41
IV. A szocialista iparosítás 45
1. A szocialista iparosítás lényege és Szükségessége 45
2. Az ipar szerkezetének átalakítása és a nehézipar elsődleges megteremtése 49
3. A szocialista iparosítás anyagi eszközeinek forrása és
üteme 54
4. Az ipar népgazdasági szerepének növekedése a szocialista iparosítás során 59
V. A szocializmus győzelme 65
1. A szocializmushoz vezető átmenet általános törvényszerűségei és a nemzeti sajátosságok 65
2. Az átmeneti korszak két fő szakasza - a szocializmus
alapjainak lerakása és a szocializmus teljes felépítése 68
3. A szocializmus teljes és végleges győzelme 71
Második fejezet
A szocialista tulajdon- és termelési viszonyok
I. A szocialista tulajdon 73
1. A szocialista tulajdon lépege 73
2. A szocialista tulajdon formái 74
3. Tulajdoni elkülönülés a szocializmusban 75
4. A személyi tulajdon 77
5. Társadalmi osztályok és rétegek a szocializmusban 78
6. Téves nézetek a szocialista tulajdonról 79
II. A munka társadalmi szervezete a szocializmusban 81
1. A szocialista munka jellegé 81
A munka kizsákmányolás alóli felszabadulása 81
Az új, szocialista munkafegyelem szükségessége és jellemző vonásai 82
Az élő- és holtmunka viszonyának megváltozása 83
A munka elidegenedésének problémái 84
Az egyéni, vállalati érdekek elkülönülése és az össztársadalmi érdekkel való összeegyeztetésének szükségessége 84
Az anyagi és erkölcsi ösztönzés szerepe 85
A munka, mint közvetlenül társadalmi tevékenység 86
A közvetlenül társadalmi munka objektív kritériumai 87
Az állami és szövetkezeti vállalatok társadalmi munkaszervezete 88
2. A termelés társadalmi szervezete formáinak tökéletesítése
A termelés koncentrációjának sajátosságai 88
A társadalmi munkamegosztás és a termelés specializációja 89
A szocialista kooperáció fő vonásai 92
A szocialista verseny 92
Harmadik fejezet
A termelés és a szükségletek a szocializmusban
I. A szocializmus gazdasági alaptörvénye 96
1. A gazdasági alaptörvény fogalma 96
2. A szocializmus gazdasági alaptörvényének tartalma 97
3. A szocializmus alapvető ellentmondása - a termelés fő hajtóereje 98
II. A gazdasági alaptörvény fő követelményei és érvényesülésük a
szocializmusban 100
1. A termelés gyorsütemű növelése 100
A társadalom munkatartalékainak ésszerű kihasználása 101
Az évi munkaidőalap növelése 101
A munka intenzitásának fokozása 104
A munka ágazatok közti elosztása 104
A munkatartalékok kihasználásának szerepe a termelés növelésében 106
2. A dolgozók anyagi és kulturális helyzetének, életfeltételeinek szüntelen javítása 107
Szükséges- és többlettermék a szocializmusban 108
Az életszínvonal fogalma, meghatározó tényezői, mérése 109
Negyedik fejezet
A szocialista népgazdaság tervszerű fejlődése
I. A gazdasági élet tudatos fejlesztése 114
1. Mit értünk a gazdasági élet tudatos fejlesztésén? 114
2. A törvények objektív jellegének értelmezése 115
3. A gazdasági ellentmondások jellegének figyelembevétele 119
4. A gazdasági törvények érvényesülésének sajátos tendencia
jellege 122
5. A szocialista állam gazdasági szerepe 127
6. A demokratikus centralizmus elve 131
n. Az arányosság lényege, általános és specifikus vonásai 137
1. Arány-arányosság 137
2. Az arányosság általános lényege 139
3. Az arányosság általános kritériumai 143
4. Az arányosság módosult tartalma 148
5. Az arányosság specifikus vonásai és sajátos érvényesülése 152
III. A szocialista gazdaság tervszerűsége 159
1. A társadalmi tudatosság és az arányos fejlődés kölcsönös
félté telezettsége. A tervszerűség lényege 159
2. A népgazdaság tudatos irányításának általános formája 164
IV. A tervszerű arányos fejlődés törvénye és funkciója 172
1. A tervszerűség ellentmondása 172
2. A tervszerű átfogás módszere 173
3. A tervszerű arányos fejlődés törvénye 175
4. A törvény funkciója 177
5. A tervszerűség helye a szocialista gazdaság törvényeinek
rendszerében 178
6. A gazdasági fejlődés tervszerűsége és üteme 182
Ötödik fejezet
A munka, termelékenységének emelése
I. Az össz-társadalmi produktív munka termelékenységének növése 187
1. A munka termelékenységének fogalma 188
Termelékenység - termelőerők - takarékosság 188
2. A munka termelékenységének mérése és mutatói 190
3. A munkatermelékenység növelésének tényezői 192
A technika fejlődése, a munka technikai ellátottságának fokozódása 192
A technikai fejlődés fő irányai és a termelékenység 194
A termelékenység és a technikai felszereltség 197
A dolgozók általános műveltségi és szakképzettségi színvonalának emelkedése 198
A tudomány fejlődése és közvetlen termelőerővé válása 202
A termelés társadalmi szervezési formáinak tökéletesedése,
a szocialista munkakooperáció fejlődése 203
A szocialista munkakooperáció 203
A munkamegosztás, a specializáció és koncentráció, a termelés ésszerű területi elhelyezése
A természeti viszonyok - "természetes termelékenység" 210
A termelékenység növekedési tényezőinek egysége 211
H. A munkatermelékenység növekedésének gazdasági, társadalmi
és politikai jelentősége 2012
Hatodik fejezet
Árutermelés, értéktörvények és árak a szocializmusban
I. Az áruviszonyok szükségszerűsége és funkciója a szocializmusban 215
Régebbi nézetek 215
A szocializmusbeli áruviszonyok újabb felfogása 216
II. Az értéktörvény érvényesülése és szerepe a szocializmusban 221
Az áruk értéke 221
Az értéktörvény 222
Az értéktörvény érvényesülése a szocializmusban 222
Az értéktörvény termelésszabályozó szerepe 226
Az értéktörvény érvényesülésének mechanizmusa 226
III. Árak a szocializmusban 228
1. Ár és termelési költség 228
Ipari árak 228
Mezőgazdasági árak 230
2. A piacok értékítélete 232
3. Állami preferenciák 233
4. A belföldi árak kapcsolata a külkereskedelmi árakkal 233
5. Az árrendszer rugalmassága 235
Hetedik fejezet
Önálló elszámolás
I. Az önálló elszámolás jellemző vonásai 237
A vállalat alapjai 243
1. Állóalapok 243
2. Forgóalapok és forgalmi alapok 246
II. Önköltség és rentabilitás 250
1. A szocialista állami vállalatok önköltsége 250
2. A társadalom és a vállalat tiszta jövedelme 252
3. A nyereség és az anyagi ösztönzés 255
Tartalomjegyzék 261
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv