Minőségbiztosítás a mezőgazdaságban

Tartalom

Bevezetés 11
I. A minőségbiztosítás alapjai
(Dr. Berde Csaba - Dienesné Dr. Kovács Erzsébet) 13
1. A minőség fogalma, értelmezése 13
2. Klasszikus minőség definíciók 14
3. A minőségi gondolkodás fejlődése 16
4. A „minőség gondolkodás" legismertebb nemzetközi képviselői 17
4.1. Az „amerikai minőségiskola" képviselői 18
4.2. A japán minőségiskola képviselői 22
4.3. Az „új hullám" képviselői 23
5. A minőség emberi tényezői 26
5.1. Az emberi tényezők jelentősége 26
5.2. Személyiség és kompetencia 26
5.3. Minőségügy és szervezeti kultúra 27
5.4. Attitűdök és minőségbiztosítás 29
6. A minőségbiztosítás sajátosságai a mezőgazdaságban
és élelmiszeriparban 31
7. A minőségi szervezet helye a vállalati struktúrában 32
Az I. részhez felhasznált irodalom 36
II. Minőségügyi rendszerek a mezőgazdaságban
(Katonka Lajos - Dr. Nagy Tibor - Dr. Gályász József) 37
1. Az ISO 9000-es szabványsorozat mezőgazdasági alkalmazásának
motivációi 37
2. Az ISO szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszer kiépítésének
motivációi 38
3. Minőségügyi alapfogalmak 39
3.1. Aminőséggel kapcsolatos szakkifejezések 39
3.2. Az irányítással kapcsolatos szakkifejezések 40
3.3. A szervezettel kapcsolatos szakkifejezések 41
3.4. A folyamattal és a termékkel kapcsolatos szakkifejezések 42
3.5. A jellemzőkkel kapcsolatos szakkifejezések 42
3.6. A megfelelőséggel kapcsolatos szakkifejezések 43
3.8. A megvizsgálással kapcsolatos szakkifejezések
3.9. Az audittal kapcsolatos szakkifejezések 45
3.10. A mérési folyamatok minőségbiztosításával
kapcsolatos szakkifejezések 46
4. A mezőgazdaság sajátosságai 47
5. Az ISO 9000 szerinti teljes minőségbiztosítási rendszer kiépítése 47
6. Irányelvek az ISO 9000 szabvány követelményeinek mezőgazdasági
alkalmazásához 48
7. A minőségügyi rendszer követelményei 48
7.1. Alapelvek 48
7.2. A rendszer folyamatmodellje 49
8. Az ISO 9001:2000 szabványsorozat 50
9. HACCP módszer alkalmazása. Veszélyelemzés a kritikus szabályozási
pontokon (Hazard Analysis Critical Control Point - HACCP) 60
9.1. Honnan származik a HACCP? 60
9.2. Miért csináljuk? 61
9.3. A HACCP szakkifejezései 61
9.4. Hogyan illeszkedik a HACCP a minőségügyi rendszerbe? 63
9.5. A HACCP és az ISO 9001 követelményeinek legfontosabb
azonosságai 64
9.6. A HACCP megvalósításának lépései 65
9.7. A hét alapelv 65
9.8. A termék adatai és tervezett felhasználása 66
9.8.1. Ellenőrző lista a termékadatlap készítéséhez 67
9.9. A folyamat adatai és igazolásuk 68
9.10. A veszélyek azonosítása 69
9.11. Veszélyelemzés 70
9.12. Megelőző intézkedések 72
9.13. A kritikus szabályozási pontok meghatározása 73
9.14. A kritikus határértékek meghatározása 75
9.15. A megfigyelőrendszer 76
9.16. A javító tevékenység 77
9.17. A HACCP terv elkészítése 78
9.18. A HACCP rendszer dokumentálása 78
9.19. Igazolás 80
9.19.1. Irányelvek a felülvizsgálathoz 81
9.20. A HACCP terv megvalósítása 82
9.21. Előnyök és korlátok 82
10. Esettanulmány I. - A HACCP alkalmazásának módszertani leírása
a hibridkukoricavetőmag-termelésben és -feldolgozásban 84
10.1. A HACCP munkacsoport összeállítása 84
10.2. A termék leírása 84
10.3. A tervezett felhasználás meghatározása 85
10.4. A vetőmagkukorica-előállítás és -feldolgozás folyamatábrája 85
10.5. A folyamatábra helyszíni igazolása 85
10.6. Az egyes lépésekhez tartozó összes veszély felsorolása
10.7. A HACCP döntési lépcsőjének alkalmazása 90
10.8. A kritikus határértékek megállapítása 90
10.9. Felügyelőrendszer felállítása 90
10.10. A helyesbítő tevékenységek meghatározása 90
10.11. Az igazolási eljárások meghatározása 90
10.12. Nyilvántartások 90
A II. részhez felhasznált irodalom 91
III. Környezeti menedzsment rendszerek (Dr. Juhász Csaba) 93
1. A fenntartható fejlődés 93
2. A környezettudatos vállalatirányítás 93
3. A környezeti menedzsment 94
4. A vállalati környezeti menedzsment eszközei 95
4.1. A Környezetközpontú Irányítási Rendszer (KIR) 95
4.1.1. A KIR bevezetésének előnyei a vállalat számára 96
4.1.2. A bevezetett KIR rendszer közösségi haszna 96
4.1.3. A környezetközpontú irányítási rendszerek szabványosítása,
nemzetközi szabványosítási törekvések 97
4.1.4. EMAS: az Európai Unió ökoirányítási rendszere 98
4.1.5. Az ISO 14001 szabvány 99
4.1.6. Azonosságok és különbségek az ISO 14001 szabványban
és az EMAS rendeletben 100
4.1.7. Az ISO 14001-es szabvány bemutatása 101
4.1.8. Az ISO 14000-es szabványsorozat ismertetése 104
4.1.9. Az ISO 14000 szabványcsalád Magyarországon
megjelent tagjai 109
4.2. Indikátorok 110
4.3. Tisztább termelés 111
4.4. Életciklus-elemzés 111
4.5. Ökomérleg 111
4.6. Környezeti hatásvizsgálat 112
4.7. Kockázatelemzés a környezetvédelemben 112
4.8. Ökocímke 112
4.9. Környezetkontrolling 113
5. Információk az internetről 113
6. Esettanulmány II. - A Bábolna Takarmányipari Kft. minőségügyi
rendszerével integrált környezetközpontú irányítási rendszerének
elemzése (Mészáros János-Kovács Elza-Dr. Juhász Csaba) 114
6.1. A Bábolna Takarmányipari Kft. integrált vállalatirányítási
rendszerének felépítése 114
6.2. A minőségügyi rendszerbe integrált KIR működtetése 115
6.3. A Bábolna Takarmányipari Kft. KIR-rel kapcsolatos tapasztalatai 124
A III. részhez felhasznált irodalom 128
IV. Az információ technológia szerepe a minőségbiztosításban
(Dr. Tamás János) 131
V. A minőségügy jogi szabályozása (Dr. Rácz Endre) 135
1. Miért van szükség a jogi szabályozásra? 135
1.1. A fogyasztók egészségének védelme 135
1.1.1. Élelmiszer-mérgezések 135
1.1.2. Hosszú távú egészségkárosítás 135
1.2. A fogyasztók érdekeinek védelme 136
1.2.1. A fogyasztó megkárosításának megakadályozása 136
1.2.2. A valósághű tájékoztatás biztosítása 137
1.3. A piaci versenytisztaság védelme 137
1.4. Az élelmiszerek országok közötti szabad mozgásának biztosítása 137
2. Az élelmiszerjog 138
2.1. Az élelmiszerjog fogalma 138
2.2. Az élelmiszerjog története 138
2.3. Az élelmiszerjog helye a műszaki oktatásban 139
3. Az élelmiszerjog rendszere 139
3.1. A magyar élelmiszerjog kialakulása 139
3.2. A magyar élelmiszerjog új rendszere 140
3.3. A magyar élelmiszer-jogalkotás mechanizmusa 140
3.4. Az Európai Unió és tagállamai élelmiszerjogi rendszere 142
3.5. Az Európai Unió jogalkotási mechanizmusa 143
3.5.1. A szabályozás intézményei 143
3.5.2. A döntéshozatali mechanizmus 143
3.5.3. Hogyan születnek az EU élelmiszer-előírásai? 145
3.5.4. A főigazgatóságok szabályozási munkáját támogató
bizottságok 145
3.5.5. A törvényalkotás mechanizmusa 145
3.5.6. A szabályok formája, közzétételre 146
3.6. Világkereskedelmi Szervezet szabályai, a WTO (World Trade
Organization) létrejötte és szerepe 147
3.6.1. Megállapodás a Kereskedelem Technikai Akadályairól (TBT) 148
3.6.2. Megállapodás az Egészségügyi és Növény-egészségügyi
Intézkedésekről (SPS) 148
4. Jogszabállyal kötelezővé tett műszaki szabályok 149
4.1. A Magyar Élelmiszerkönyv 149
5. Széles körű konszenzuson alapuló (kvázi kötelező) műszaki szabályok 152
5.1. Magyar szabványok 152
5.1.1. A szabványosítás lényege 152
5.1.2. A magyar szabványosítás rendszere 152
5.1.3. Az élelmiszer-szabványosítás 153
5.2. Nemzetközi szabványok 153
5.2.1. FAO/WHO Codex Alimentarius 153
5.2.2. ISO-szabványok 154
5.2.3. CEN (Európai Szabványosítási Bizottság - Comité
Européen de Normalisation) szabványok 154
5.2.4. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (United Nations
Economic Commission for Europe - Un/ECE) 1
5.2.5. Egyéb nemzetközi szervezetek szabványai 155
5.3. Jó gyártási, higiéniai, mezőgazdasági, laboratóriumi gyakorlat stb.
útmutatók 155
5.4. Magatartási irányelvek 156
6. Szűkebb konszenzuson alapuló (önkéntes) műszaki szabályok 156
6.1. Termelői, kereskedelmi csoportok szabványai, útmutatói, irányelvei 156
6.2. Vállalati szabványok, útmutatók, irányelvek 156
7. A magyar minőségügyi jogi szabályok jegyzéke 157
7.1. Élelmiszerek előállítása és forgalmazása 157
7.1.1. Élelmiszer Törvény, élelmiszerek előállítása 157
7.1.2. Élelmiszerek forgalmazása 157
7.1.3. Élelmiszerkönyv (MÉ - Magyar Élelmiszerkönyv) 158
7.1.3.1. Előírások 158
7.1.3.2. Irányelvek 158
7.1.4. Szabványosítás 158
7.1.5. Szakmai követelmények 158
7.1.6. Munkaköri alkalmasság 159
7.1.7. Jövedéki szabályozás 159
7.1.8. Termékspecifikus jogszabályok 159
7.1.9. Ökoélelmiszerek 160
7.2. Egészségvédelem 161
7.2.1. Közegészségügy 161
7.2.2. Élelmiszer-szennyeződések 161
7.2.3. Élelmiszer-higiénia 161
7.2.4. Állategészségügy/Állatvédelem 161
7.2.5. Növényegészségügy/Növényvédelem 162
7.3. Élelmiszer-ellenőrzés 162
7.3.1. Hatósági ellenőrzés általános szabályozása 162
7.3.2. Fogyasztóvédelem 163
7.3.3. Exportellenőrzés 163
7.3.4. Importellenőrzés 163
7.3.5. Minősítés 164
7.4. Minőségügy (általános) 164
7.4.1. Akkreditálás 164
7.4.2. Minőségtanúsítás 164
7.4.3. Mérésügy 164
7.5. Piaci magatartás 165
7.5.1. Agrárpiaci rendtartás 165
7.5.2. Eredetvédelem, iparjogvédelem 165
7.5.3. Piaci verseny 165
7.5.4. Termékfelelősség
7.6. A környezet védelméről szóló jogszabályok 165
7.6.1. Alapvető környezetvédelmi előírások 165
7.6.2. Építési engedélyek 166
7.6.3. Víz-(szennyvíz-) gazdálkodás/Vízminőség-védelem 166
7.6.4. Hulladékgazdálkodás 167
7.6.5. Levegőtisztaság-védelem 167
7.7. Vegyes (általános, ill. érintőleges) jogszabályok 167
7.7.1. Államigazgatás általános szabályai 167
7.7.2. Géntechnológia 167
7.7.3. Atomenergia 168
7.4. Veszélyes anyagok 168
7.8. Kihirdetett, ill. közzétett nemzetközi szerződések 168
Az V. részben felhasznált irodalom 169

Témakörök