Előszó
Rákosvölgye a népvándorlások, a hadak és a kereskedők országútja volt a XVIII. század végéig. A rákosmenti falvak pedig a népek országútjának egy-egy állomásai. Ennek a vidéknek és e vidék lakott területeinek, községeinek történetét írtuk meg e könyvben legjobb tudásunk szerint Rákosvidék a magyarok bejövetele óta egészen a törökök kiűzetéséig, majd dicsőséges szabadságharcunk idejében nevezetes országos eseményeknek volt színtere. Aki ezt a könyvet figyelmesen lapozza és olvassa, az megismerkedik hazánk történetének azzal a korszakával, amelyben Rákosvidék csaknem állandóan szerepelt.
Bár az ország székhelye a középkorban a dunántúli részen volt: Esztergom, Székesfehérvár, Visegrád, Buda; Rákoson nem egyszer az ország sorsát eldöntő események játszódtak le. A középkorban a Rákos szó egyértelmű volt az országgyűléssel, mert akkor Rákos mezején gyűltek össze a fő- és köznemesek az országos ügyek elintézésére. S ha megfigyeljük ezeket a rákosi gyülekezéseket, a gyülekezések okát, megállapíthatjuk, hogy Rákos igen sokszor farkasszemet nézett Budával, mert Budán a nyugat felé tájékozódó főnemesek, Rákoson pedig az ősi alkotmányhoz, az ősi jogokhoz vérük árán is ragaszkodó köznemesek tanyáztak, gyűléseztek.
Rákoson választották meg a köznemesek Mátyás királyt.
A török hódoltság után Rákosvidék elnéptelenedett Jöttek az új honfoglalók. De ez a Rákosvidék már nem volt a régi és már nem szerepel az ország történelmében.
Uj emberek, új korszak; és a rákosmenti községek megkezdik saját életüket, amelyeknek eseményei már helyi érdekűek.
Ezért osztottuk könyvünket két részre. Az egyik az egész Rákosvidék történetét adja arról az időről, amikor ez a vidék az ország történelmében is szerepelt, a másik része pedig az egyes közületeknek belső életét és szerkezetét tárgyalja 1937-ig.
Bevező soraink keretét felhasználjuk arra, hogy hálás köszönetet mondjunk mindazoknak, akik a munka megírását, kiadását lehetővé tették.
Elsősorban köszönetet mondunk vitéz dr. Endre László úr őméltóságának, Pest-Pilis-Solt-Kiskún vármegye alispánjának azért, mert pártfogásával lehetővé tette és megkönnyítette a helyszíni adatgyűjtéseket.
Ugyanezért mondunk köszönetet dr. Szőcs József úrnak, Rákospalota megyei város polgármesterének és e könyvben írt községek főjegyző urainak.
Azzal az óhajjal bocsátjuk útjára e könyvet, hogy az olvasó tanulságot és szórakozást merítsen belőle, s utódaink közül valaki folytassa ott, ahol mi elhagytuk.
Vissza