Mezőgazdasági ágazatok vertikális kapcsolatai

Kézirat/Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

Szerző

Dr. Forgács Csaba

Dr. Kiss Gábor

Dr. Németi Lászlóné

Dr. Szederkényi Ervin

Tildi István

Dr. Varga Gyula

Lektor

Dr. Csizmadia Ernő

'Dr. Forgács Csaba: Mezőgazdasági ágazatok vertikális kapcsolatai ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1978
Kötés típusa:	Tűzött kötés
Oldalszám:	166 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Megjelent 283 példányban, 5 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi száma: J 10-1332.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A mezőgazdasági termelés általános közgazdasági összefüggéseit vizsgáló agrárgazdaságtan és a termelés gazdasági, valamint jogi alapegységeinek, a vállalatoknak közgazdasági kérdéseit tárgyaló vállalati gazdaságtan mellett mindinkább önállósodik a legfontosabb ágazatok ökonómiai problémáját tárgyaló tudományos kutatási, illetve oktatási terület. A szocialista országok agrárközgazdasági szakirodalmában általánosnak mondható az a felfogás, amely szerint a mezőgazdasági termelést ágazatonként, és az ágazatok vertikális összefüggéseiben is vizsgálni kell. Az így nyerhető tudományos tapasztalatokra és következtetésekre a gazdaságpolitikai döntések jobb megalapozása végett éppúgy szükség van, mint a vállalatok vezetési színvonalának javításához.
A téma közelítési módja, az un. ágazati szemlélet szinte automatikusan adódik a különböző mezőgazdasági termékek, illetve a termékeket szolgáltató ágazatok egymástól sok vonatkozásban és lényegesen is eltérő gazdasági sajátosságából. Abból, hogy a ráfordítás és hozamviszonyok általános érvényű törvényei megannyi konkrét formát öltenek a nagyszámú mezőgazdasági termékek előállításakor, megtermelésekor.
A mezőgazdasági ágazatok közgazdasági problémáit már régebben is elkülönítve oktattuk az Agrárgazdaságtan című tantárgy keretében. Most azzal, hogy a tárgy is és a tananyag is önálló, az előbb említettől függetlenítve jelenik meg, nem a korábbi kapcsolat és összefüggések megszüntetését akarjuk hangsúlyozni, hanem azt, hogy olyan új elemekkel kívánjuk gazdagítani és kiegészíteni az oktatómunkát, amely egyrészt lényegesen különbözik az agrár gazdaságtanban oktatottaktól, másrészt pedig képes kitölteni egy önálló tárgy reális kereteit.
Az ágazati szemléletmód törekvéseink szerint egyben azt is jelenti,- hogy a különböző összefüggéseket komplex módon, mégpedig vertikális irányban próbáljuk megközelíteni. Eszerint a mezőgazdasági ágazatok közgazdasági kérdéseinek olyan jellegű feltárására törekszünk, amellyel rámutathatunk a szűkebb értelemben vett mezőgazdasági termelési fázist megelőző szakasz (a nyersanyag, illetve a termelőeszköz-termelés stb.) gazdasági sajátosságaira, illetve e szakasszal való kapcsolatok ökonómiai vonatkozásaira, továbbá természetesen az ebből adódó mindazon tudományos konzekvenciákra, melyek a mezőgazdasági termelési fázis szempontjából mértékadóak. A vertikális közelítési mód természetesen nemcsak a termelést megelőző (alapozó) fázisok, hanem a termelési folyamat eredményéhez kapcsolódó, azon alapuló további gazdasági kapcsolatok feltárását is célozza. Vissza

Tartalom

Bevezetés 3
I. A MEZŐGAZDASÁG ÉS AZ ÉLELMISZERIPAR SZERKEZETE 5
1. Az ágazatok ökonómiája és az ágazatok vertikális kapcsolatai 5
2. Élelmiszertermelésünk jelentősége és szerkezete 9
3. Az élelmiszertermelés-szektorális megoszlása
II. A KENYÉRGABONA-TERMELÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEI 21
a. A termelés és felhasználás összefüggései 21
b. A termelés és feldolgozás technológiai kérdései 24
c. A jövedelmezőség alakulása 25
d. A fejlesztés kérdései 28
III. IPARI NÖVÉNYEK 30
1. A burgonyatermelés és a tárolás 30
a. Az ágazat főbb gazdasági jellemzői 30
b. A burgonya útja a termelőtől a fogyasztóig 33
c. A nagyüzemi burgonyatermelés költség- és jövedelem alakulása 35
d. A forgalmazási költségek és a jövedelem 36
e. A tárolás és a forgalmazás gondjai 38
2. A cukorrépa termelése és feldolgozása 39
a. A cukorrépa termelés 40
b. A cukor iránti igények 41
c. A répatermelés és a feldolgozó ipar 41
d. A nyersanyagtermelés és az ipari feldolgozás érdekkapcsolatai 43
e. A termékpálya költségei 45
f. A gyárközeli termelés lehetőségei és az ezzel kapcsolatos feladatok 46
g. A távlatok fő vonásai 48
3. A növényolajtermelés gazdasági kérdései 49
a. Az étkezési növényolajtermelés és fogyasztás alakulása 49
b. A termelés bővítését akadályozó tényezők 51
c. Az olajipar és a mezőgazdasági termelők érdekeltségi kapcsolatai 52
4. A dohánytermelés gazdasági kérdései 55
a. A termelés és a felhasználás összefüggései 55
b. A termelés technológiai kérdései 56
c. A termelés területi specializációja 57
d. A dohánytermelés jövedelmezősége 58
IV. A KERTÉSZETI ÁGAZATOK FŐBB KÖZGAZDASÁGI KÉRDÉSEI 62
a. A kertészeti termelés fontosabb gazdasági sajátosságai 62
b. Az ágazattal szemben jelentkező igények 63
c. A kertészeti termelés volumene és üzemformái 66
d. A főbb termelés-technológiai sajátosságok, a hozamok alakulása 69
e. A költség és jövedelem alakulása a kertészeti ágazatokban 72
f. A kertészeti termékek forgalmazásának főbb kérdései 75
g. Az ágazat fejlődésének főbb tendenciái 77
V. TAKARMÁNYTERMELÉS ÉS TAKARMÁNYGAZDÁLKODÁS 80
a. Az abraktakarmányok termelése 80
b. Szálas- és lédús takarmányok termelése 88
c. A takarmánygazdálkodás 91
VI. A SZARVASMARHA-TARTÁS FŐBB GAZDASÁGI KÉRDÉSEI 102
a. A tejtermelés problémái 103
b. A tejtermelés iránti igények 105
c. A termelőkapacitás bővítésének lehetőségei a tejtermelésben 106
d. A költség- és jövedelem viszonyok a tejtermelésben 108
e. A marhahústermelés vertikális problémái 112
f. A hústermelés nyersanyagai 116
g. A marhahús iránti igények 117
h. A termelés bővítésének lehetőségei 118
i. A termelés költségei, a kritikus költséggócok 119
j. Kooperációs törekvések és irányzatok a marhahústermelésben 123
VII. A SERTÉSHÚSTERMELÉS GAZDASÁGI KÉRDÉSEI 124
a. A népgazdasági igények és a termelés összefüggései 124
b. A sertéshústermelés szakaszai 126
c. A sertéshústermelés szektorális és területi kérdései 127
d. A sertésciklus jellemzői és okai 131
e. A sertéshústermelés jövedelmezőségi kérdései 134
f. A sertéságazat fejlesztésének kérdései 137
VIII. A BAROMFIHÚS- ÉS TOJÁSTERMELÉS 141
a. A csirkehús és az étkezési tojás termékpályája 142
b. A hús- és tojásforgalmazás, valamint a feldolgozás 145
c. A termelés és forgalmazás érdekeltségi kapcsolatai 151
d. A fogyasztás helyzete és várható alakulása 155
IX. A JUHÁSZAT 157
a. A termelés 157
b. A társadalmi szükségletek 158
c. A fejlesztés, iránya 160
IRODALOM JEGYZÉK 164
TARTALOMJEGYZÉK 166