Előszó
Részlet a könyvből:
"I. A GÁZÁLLAPOT
1. A gázok tulajdonságai1
1.1. A gázrészecskék és mozgásuk
A testek halmazállapotaira és a halmazállapot-változásokra vonatkozó ismereteket először van Helmont (1579-1649) foglalta tudományos rendszerbe. Ő használta először a légnemű anyagok gyűjtőnevéül a "gáz" elnevezést, amely a görög káosz szóból származik, és magyarul zűrzavart jelent.
Van Helmont még nem az atom-molekula elmélet alapján gondolkodott. Felfedezésének lényegét az a felismerés képezte, hogy például a jég, a víz és a gőz ugyanaz az anyag, közöttük csak a halmazállapotban, és ezért csak a fizikai tulajdonságokban van különbség. A rendezetlenségre utaló elnevezéssel mindössze azt akarta kifejezni, hogy - ellentétben a szilárd és folyékony halmazállapotú anyagok jellegzetes sajátosságaival, mint például alaktartósság, térfogat-állandóság - a légnemű halmazállapot jellemzésére még nem sikerült találnia sem szabályosságot, sem belső szerkezetre utaló tulajdonságot.
Boyle (bojl) angol fizikus már a XVII. században következtetett a molekulák létezésére, gázokra vonatkozó vizsgálati alapján.
Az első kísérleti eredmények, amelyekből egyértelműen arra lehetett következtetni, hogy a gázokat kicsiny, szüntelenül mozgásban lévő részecskék alkotják, főként kémiai vizsgálatokból születtek, a XVIII. század végén és a XIX. század elején.
A Lavoisier (lávoazié) és Lomonoszov által felismert tömegmegmaradási törvény, az egymással kölcsönösen maradék nélkül vegyülő gázok térfogati törvényei, valamint a vegyi folyamatokat jellemző állandó és többszörös tömegaránytörvények - mint ahogyan azt kémiai tanulmányainkból tudjuk - az atomok és molekulák létezésének feltételezésével egyszerűen és ellentmondásmentesen értelmezhetők.
1.2. A diffúzió és a Tyndall-jelenség
Önként kínálkozik a kérdés, vajon vannak-e olyan fizikai jelenségek, amelyekből szintén következtetni lehet az atomok, a molekulák létezésére?
A brómot tartalmazó üvegedényben a bróm jellegzetes barna színű gőze betölti a folyadékszint feletti térfogatot (1. ábra).
Vissza 
