1.034.209

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A filozófia története

Szerző

Kiadó: Szerzői magánkiadás
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 665 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 21 cm x 15 cm
ISBN: 963-460-420-X
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Az ókori Keleten több helyütt már nagyon régen fejlett civilizációk jöttek létre. Ezek világlátását azonban még majdnem teljességgel a természetfölöttibe vetett hit uralta. S ha bennük itt-ott (pl. Kínában és Indiában) felbukkantak is a racionalizmus csírái, azokat szinte mindjárt a maga hatalma alá gyűrte a vallás.
Az antik görögöknél viszont, akik időbelileg csak jóval a fejlett kultúrájú keleti népek után léptek a történelem színpadára, megszületett a realitás vallástól független szemlélete: a filozófia. Ez az új típusú látásmód - a bölcselet - ugyanazokra a fontos világnézeti kérdésekre igyekszik feleletet adni, mint a vallási-mindennapi tudat, amelyből kiemelkedett. Ám egészen más módon. Nem fogadja ugyanis el szülőanyja szóláskényszerén, dogmatizmuson alapuló hiedelmeit, hanem kétellyel illeti azokat, és a tényekre támaszkodó logikus gondolkodással törekszik meglelni az igazságot.
Pais István most megjelent munkája. "A filozófia története" a bölcseletnek erről, a valóság hű... Tovább

Fülszöveg

Az ókori Keleten több helyütt már nagyon régen fejlett civilizációk jöttek létre. Ezek világlátását azonban még majdnem teljességgel a természetfölöttibe vetett hit uralta. S ha bennük itt-ott (pl. Kínában és Indiában) felbukkantak is a racionalizmus csírái, azokat szinte mindjárt a maga hatalma alá gyűrte a vallás.
Az antik görögöknél viszont, akik időbelileg csak jóval a fejlett kultúrájú keleti népek után léptek a történelem színpadára, megszületett a realitás vallástól független szemlélete: a filozófia. Ez az új típusú látásmód - a bölcselet - ugyanazokra a fontos világnézeti kérdésekre igyekszik feleletet adni, mint a vallási-mindennapi tudat, amelyből kiemelkedett. Ám egészen más módon. Nem fogadja ugyanis el szülőanyja szóláskényszerén, dogmatizmuson alapuló hiedelmeit, hanem kétellyel illeti azokat, és a tényekre támaszkodó logikus gondolkodással törekszik meglelni az igazságot.
Pais István most megjelent munkája. "A filozófia története" a bölcseletnek erről, a valóság hű tükrözéséért körülbelül két és fél évezreden át folytatott tevékenységéről szól, amely radikálisan járult hozzá a modern világszemlélet kialakulásához. Filozófiatörténész szerzője (aki korábban az "Ember és vallás", "A görög filozófia", a "Bibliai érdekességek, történetek, aforizmák" c. könyveket és az "Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák c. gyűjteményt publikálta) arra vállalkozott, hogy a hellén kezdetektől a klasszikus német filozófia végéig ad benne összefoglalást a gondolkodás múltjáról.
Könyve "Bevezetés"-ében áttekinti a bölcselet alapvető kérdéseit, irányzatait, a filozófiának a valláshoz, a művészetekhez és a szaktudományokhoz való viszonyát, továbbá a bölcselet történetének különféle sajátosságait. Ezt követően aztán, mivel a filozófia nem a görög mítoszok istennőjéhez, Pallasz Athénéhez hasonlóan, nem egyik pillanatról a másikra, hanem csak korábbi hosszú szellemi fejlődés eredményeként született meg, a konkrét gondolkodástörténeti vizsgálódást ama férfiak (Homérosz, Hésziodosz, "a hét bölcs" és az ún. gnómaköltők) analízisét kezdi el, akik a filozófia létrejöttét a maguk munkásságával eszmeileg "előkészítették". Majd Thalésztől, "a filozófia atyjá"-tól Feuerbachig elemzi a bölcselet múltjának minden fontos egyéniségét és irányzatát.
Kötetében személyes arculattal lépnek elénk a varázslatos görög bölcselők. Ezek a férfiak nem csupán életre hívták a filozófiát, hanem egyúttal fölvetették a kozmosszal, az emberrel, a társadalommal és a megismeréssel kapcsolatos lényegi kérdéseket is. És az utóbbiakat annyira helyesen válaszolták meg, hogy a 21. századi ember is csak őszinte bámulattal tekinthet rájuk. Főként ha arra gondol, hogy hasonló szintű kérdésfölvetésekkel és válaszokkal legközelebb csak a 17-18. században találkozunk ismét.
Pais István könyvéből elénk tárul az észt a hitnek alárendelő egyházatyák (pl. Ágoston) eszmevilága. Megismerhetjük belőle azt a jelentős hatást, amelyet a középkori arab filozófia gyakorolt az európai szellemi élet fejlődésére. Ezt követően ama középkori keresztény skolasztikáról olvashatunk benne, amelynek Aquinói Tamás a főalakja, s amely az értelmet a hit, a filozófiát a teológia eszközének tartja. Majd pedig a reneszánsz időszakáról, amely a gondolkodás újjászületését hozza magával, és amely az olasz természetfilozófusok - Bruno, Galilei és mások - munkásságának köszönhetően szinte teljesen kiszabadítja a bölcseletet a skolasztika béklyóiból.
Végül a legnevesebb újkori gondolkodókkal találkozhatunk "A filozófia története"-nek lapjain. Többek közt az induktív módszert kimunkáló és a különféle téveszmék ellen hadakozó F. Baconnel: az újkori racionalizmus atyjának tekinthető Descartes-tal: az emberiesítő világszemléletet sokoldalúan bíráló s egyúttal a modern vallás és bibliaértelmezést megteremtő Spinozával: a francia felvilágosodás deistáival és materialistáival, valamint a klasszikus német filozófia oly jeles képviselőivel, mint a kriticista Kant, a dialektikus idealista Hegel, a következetesen ateista Feuerbach, és természetesen, még jóegynéhány más újkori bölcselővel is.
Pais István bemutatja az olvasónak, hogy a felvilágosult gondolkodásért munkálkodó filozófusok "veszélyes" tevékenységet folytattak, mert gyakran üldözték őket. Anaxagoraszt, valamint a szofista Protagoraszt és Diagoraszt pl. Athénban perbe fogták és elítélték a retrográd politikai erők. Ugyanebben a városban a nemes jellemű Szókratészt pedig a demokraták ítéltették halálra és végeztették ki. Brúnót máglyán égettette el elevenen az inkvizíció. Spinózát, a szabadgondolkodás elkötelezett hívét, az erkölcsileg nagyszerű jellemet pedig barbár átokkal taszította ki a maga soraiból az amszterdami zsidó hitközség.
"A filozófia története"-nek szerzője nem eszmetörténetet írt, hanem a filozófusokat mint koruk konkrét társadalmi, tudományos és egyéb tényezői által meghatározott egyéniségeket ábrázolja. A bölcselők nézeteit pedig nem csupán ismerteti, hanem egyúttal értelmezi is, mert ezáltal segíteni kívánja olvasóját a tájékozódásban. És közben óvakodik attól, hogy a kötetét lapozgatóra ráerőszakolja a saját véleményét. Könyvének külön érdeme, hogy benne a múlt bölcselőit nem valami elvont materialista vagy idealista álláspontról, hanem a maguk idejében, a filozófia történeti mozgásában játszott tényleges szerepük alapján értékeli.
Pais István könyvét jól hasznosíthatják mindazok, akik a bölcselet múltja és elméleti kérdései iránt érdeklődnek. Az általános műveltségüket gyarapítani óhajtók sok ismeretet szerezhetnek belőle. Az egyetemeken és a főiskolákon a filozófiatörténet oktatására használhatják. S mivel szerzője közérthetően, érdeklődést keltve és érdeklődést kielégítve mutatja be a bölcselet múltját, ez a most megjelent munka a több évtizede vajúdó középiskolai filozófiaoktatás számára is megoldási lehetőséget kínál. Vissza

Tartalom

Mottók5
Előszó13
Bevezetés19
Mi a filozófia?21
Filozófia és köznapi tudat23
Filozófia és vallás24
Filozófia és művészet31
Vallás és művészet32
A filozófia és a szaktudományok33
A filozófia alapvető kérdései és irányzatai38
Az idealizmus fő formái: az objektív és a szubjektív idealizmus40
A materializmus történeti formái55
A görög történelem sajátos jellege és a filozófia kialakulása61
A filozófiai gondolkodás előkészítői67
Homérosz68
Hésziodosz71
"A hét bölcs" és a gnómaköltők76
A milétoszi iskola81
Thalész: "a filozófia atyja"81
Anaximandrosz86
Anaximenész90
A Janus-arcú püthagoreizmus92
A politeizmust bíráló rhapszódosz: Xenophanész99
A dialektika atyja: Hérakleitosz104
Az eleai iskola113
Parmenidész113
A zénóni aporiák115
Akragaszi Empedoklész120
Az ésszerűség bölcselője: Anaxagorasz127
Arkhék a szpermák131
Az atomista iskola. Démokritosz134
Athom-arkhé és ismeretelmélet135
Démokritosz a társadalomról, az erkölcsről, a nevelésről és a vallás keletkezéséről139
A görög felvilágosodás és a szofisták144
A szofisták tevékenysége és világnézeti radikalizmusa148
A szofisták szekularizált társadalomszemlélete156
Ismeretelméleti relativizmus: "az ember a mérték"161
A "bábáskodó" Szókratész166
Szókratész élete és "bábáskodó" módszere168
A dualista rendszer megteremtése170
A peloponnészoszi háború és a racionalista etika172
Szókratész daimonionja és pere176
Az "Akadémia" bölcselője: Platón180
Teleologikus és dualista világmagyarázat184
Ideatan és ismeretelmélet190
Társadalomfilozófia és társadalomutópia195
Pedagógia és esztétika201
A künizmus. Szinópéi Diogenész205
A "Lükeion" filozófusa: Arisztotelész211
Arisztotelész élete, művei és Makedónia fölemelkedése211
Az árucsere történeti elemzése és a platóni társadalomutópia bírálata215
A lehetséges legjobb állam tervezete és a nevelés központi szerepe218
Arisztotelész etikája és "Poétiká"-ja221
A platóni ideatan kritikája és a kozmikus dualizmus225
Lélektan és ismeretelmélet231
Az "első filozófia"235
Az "Organon": a logikai tudomány megalapozása237
Geocentrikus világkép240
A hellenisztikus világ243
A "Tarka Csarnok" filozófusai: a sztoikusok249
Panteista szemlélet249
Az etikai központ szerepe256
A "Kert" bölcselete: az epikureizmus262
Az atomelmélet és a metakoszmionok istenei263
Harc a vallás, az antropocentrizmus és a finalizmus ellen269
Etika és történetfilozófia272
A szkepticizmus277
A józan kételkedő: Karneadész279
A szkeptikus troposzok283
A kereszténység kialakulása és a patrisztika290
Az egyházatyák tevékenysége296
A kereszténység kritikusai: Lukianosz, Julianus császár és Kelszosz299
A középkor és a skolasztika304
Boethius: "A filozófia vigasztalása"306
Az arab filozófia308
A skolasztika315
Aquinói Tamás319
Francis Bacon: az újkori filozófia atyja323
Bacon élete és munkássága327
Az idolumok kritikája330
A "törzs" - "ködképek"330
A "barlang" - "ködképek"335
A "piac" - "ködképek"336
A "színház" - "ködképek"339
Az új tudományos módszer, az indukció kidolgozása342
Az "Új Atlantisz" utópiája347
Galilei: a természettudományos gondolkodás megteremtése352
Az itáliai reneszánsz352
Az olasz természetfilozófia357
Galilei: "Dialogo..." az arisztotelészi-ptolemaioszi és a kopernikuszi világrendszerről360
Harc a tekintélyelvűség ellen365
A Föld - miként a többi bolygó - forog és kering370
Küzdelem az antropocentrizmus és a finalizmus ellen376
Descartes racionalizmusa381
Franciaország a 16. és 17. században381
Az esszét megteremtő Montaigne383
A protestantizmus térhódítása386
Descartes élete és munkássága389
A módszeres kételkedés és a "gondolkodom, tehát vagyok" elve398
Az ontikus istenérv410
A külvilág léte és a dualista emberkép415
Hobbes materializmusa426
Mechanisztikus materializmus és ismeretelmélet427
A "Leviatán" társadalmi utópiája431
Radikalizálódó valláskritika435
A humanizmus és a gondolatszabadság bölcselője: Spinoza440
Spinoza élete és kiátkozása441
Spinoza művei és filozófiai rendszere446
Társadalmi szerződés és etika458
Az antropomorfizmusok, a teleologikus és az antropocentrikus szemlélet bírálata463
A vallás és a Biblia kritikája466
A vallás természete és társadalmi szerepe467
A Biblia-értelmezés joga és módszere470
A Biblia emberi alkotás472
Ószövetségi könyvek vizsgálata474
Újtestamentumi iratok elemzése477
A Jézus-alak élettörténete478
A Jézus-alak tanításai481
A próféták nem istenség szószólói, hanem emberek485
Kiválasztott nép-e a zsidóság?488
A vallási szertartások493
Mi a csodahit?493
Az ótestamentumi frigyláda: bálvány-istenség496
Locke: szenzualizmus és idealizmus500
Szenzualista kiindulópont500
Sajátos idealizmus509
Társadalmi nézetei515
Leibniz objektív idealizmusa517
A monászok tana518
Ismeretelmélet520
Berkeley szubjektív idealizmusa522
Hume mérsékelt szkepticizmusa531
A mérsékelt vagy "akadémikus" kétely532
Az okság: szubjektív megszokás536
Az "akadémikus" kétely és vallás539
Voltaire546
A francia felvilágosodás deizmusa546
Voltaire élete és filozófiája548
Montesquieu553
Rousseau558
Lamettrie565
A francia felvilágosodás materializmusa565
Az orvos-filozófus Lamettrie gondolatvilága566
A lélek testi jelenség566
Az ember és az állat: fejlődés eredménye568
Az erkölcs evilági természetű569
Helvétius571
Az érdek mint a társadalom mozgatóereje571
Nevelés és társadalom575
Az enciklopédista Diderot579
Az "Enciklopédia" megteremtése579
Deizmuson át a materializmusig580
Tapasztalaton nyugvó ismeretelmélet585
A materializmus rendszerezője: Holbach591
Mechanisztikus materializmus591
Vulgáris társadalomelmélet595
Következetes ateizmus597
A "Szentek képtára"601
Kant kriticizmusa607
A klasszikus német filozófia kialakulása607
Kant élete és kriticizmus előtti korszaka609
Mi a kriticizmus? A "kopernikuszi fordulat"611
A "Ding an sich"614
A priori szemlélet616
Az a priori szintetikus ítélet617
A metafizika kérdései619
Az istenérvek bírálata621
"A gyakorlati ész kritikája": a kanti etika625
Hegel dialektikus idealizmusa631
A fichtei szubjektív idealizmus631
Schelling azonosság-filozófiája634
A dialektikus módszer és az idealista rendszer Hegelnél636
Logikája639
Természetfilozófiája641
A szellem filozófiája641
A szubjektív szellem tana641
Az objektív szellem tana644
Az abszolút szellem tana646
Feuerbach antropológiai materializmusa650
Az ifjúhegeliánusok valláskritikája651
Feuerbach következetes evilágisága653
A vallás az ember önkivetítése659
A vallási antropomorfizmus történeti mozgása663
A vallási antropocentrizmus664
Epilógus666

Dr. Pais István

Dr. Pais István műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Pais István könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv