A kosaram
0
80%-ig
még
5 db

A teleológia

Egységes szöveggyűjtemény egyetemi és főiskolai hallgatók részére/Kézirat

Szerkesztő
Lektor

Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 250 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. 2. változatlan kiadás. Megjelent 265 példányban. Tankönyvi száma: J2-858.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az ember történelmi fejlődése során csak fokozatosan ébred rá arra, hogy a világban lezajló folyamatok kauzálisan meghatározottak. Épp ezért rákényszerül, hogy a valóság különféle eseményeit,... Tovább

Előszó

Az ember történelmi fejlődése során csak fokozatosan ébred rá arra, hogy a világban lezajló folyamatok kauzálisan meghatározottak. Épp ezért rákényszerül, hogy a valóság különféle eseményeit, képződményeit saját tevékenységi módja alapján értelmezze, amelyet személyesen közvetlen formában átél, s amelyet éppen emiatt leginkább "ismer'1. Ezt a tevékenységi módot pedig az jellemzi, hogy az ember a maga vágyainak, szükségleteinek a kielégítése érdekében olyan különféle javakat, eszközöket produkál, amelyeket a létrehozást megelőzően eltervez. E célirányos jelleget aztán átviszi spontánul a természetben "készen" talált, azaz bizonyos szükségleteket átalakítás nélkül kielégítő tárgyakra. Ugy véli, hogy ezek is csak azért elégíthetnek ki igényeket, csak azért állhatnak célszerűségi (megfelelési) viszonyban környezetükkel, mert szintén célirányos, előzetes elképzelés alapján alkották meg őket. Mivel azonban ezek az embertől függetlenül rendelkeznek az emiitett sajátosságokkal, elkerülhetetlen a továbblépés a hamis utón: bekövetkezik annak a nézetnek a kialakulása, hogy valamiféle transzcendens-értelmes hatalmak okozatai. így jönnek létre a természetre vonatkozó teleológikíis hiposztazációk, amelyek közül főként azok tűnnek megdönthetetlen igazságoknak, amelyek az élő világgal kapcsolatosak, amelyek azon a reális tényen nyugszanak, hogy az élőlények környezetükkel célszerűségi viszonyban állanak. Az ember számára, aki még csak nem is sejti, hogy ez a viszony a természeti tényezők, a természetes kiválasztódás által előidézett kauzális képződmény, szubjektive evidens: az organikus létezők csak felsőbb hatalmak teleológikus alkotásai lehetnek. * A teleológia görög kifejezés (telosz: cél, vég, teljesedés; logosz: tan, szó, beszéd) jelentése: a cél vagy célszerűség tana. Oly tanítás, amely szerint mind az emberi cselekvés, mind pedig a természet egészében és részleteiben egyaránt célok által (teleológikusan) meghatározott és irányított. A hiposztazáció görög kifejezés jelentése az, hogy az elvont fogalmaknak önálló létet tulajdonítanak, hogy a realitás különféle szféráit más - elsősorban emberi- sajátosságok szerint fogják fel. (P.I.)... Vissza

Tartalom

Előszó 3
Mózes első könyve: A teremtésről (1-3. fejezete) 9
Platón: Timaios (Részletek) 14
Arisztotelész: Metafizika (Részletek) 19
A 4 okról 19
Az okok sorai, fajai, megismerése nem lehet végtelen 20
Arisztotelész finalitás-elemzése a techné kapcsán 22
Afc ideatan kritikája 24
Arisztotelész: Fizika (II. könyv 8. fejezete) 26
Lucretius: A természetről (Részletek) 30
Istenek vannak, de a világban minden természeti uton
játszódik le 30
Nem kell a haláltól félni 31
A világ nem teleológikusan megalkotott 32
A vallás keletkezésének okai 34
F. Bacon: Nóvum orgánum. I. (Részletek) 36
R. Descartes: Értekezés a módszerről (Részlet) 51
Spinoza: Etika (Részlet) 55
Leibniz: Értekezések (Részletek) 61
Diderot: Válogatott filozófiai müvei (Részletek) 65
Kant: Az ég általános természettörténete és elmélete (Részlet az
Előszóból) 71
Kant: Az itélőerő kritikája (Részletek) 78
IX. A teleológiai Ítéletalkotásról 78
X. A technikai itélőerő elvének kutatásáról 79
61. §. A természet objektiv célszerűségéről 81
64. §. A dolgoknak mint természeti céloknak sajátos
jellegéről 82
65. §. A dolgok mint természeti célok, szerves lények 83
66. §. A belső célszerűség megítélésének elvéről a
szerves lényekben 86
Hegel: Előadások a világtörténet filozófiájáról (Részlet a Beveze-
tésből) 88
I. A világtörténetnek az ész szempontjából való szemlélete 89
II. A történelem eszméje és ennek megvalósítása 101
1. Az eszme 101
a) A szellemi világ 101
b) A szellem világa 103
c) A világtörténet tartalma 106
d) A világszellem folyamata 109
e) A végcél 111
2. A megvalósítás eszközei 111
a) Az egyéniség 111
b) A fenntartó egyének 119
c) A világtörténeti egyének 119
d) Az egyének sorsa 121
Engels: A munka szerepe a majom emberréválásában (Részlet) 124
Engels: Feuerbach és a klasszikus német filozófia felbomlása
(Részletek) 128
Engels: Részletek a történelmi materializmusról írott levelekből. 134
Nicolai Hartmann: Teleológiai gondolkodás (Részletek) 139
Bevezetés 139
1. Gondviseléshit és metafizika 139
2. A finalitás mint tudatkategória 141
3. A finalitás alkalmazása más, speciálisabb kate-
góriák helyett 143
4. A teleológia három alapformája 14 5
5. Transzcendentális látszat 148
1. fejezet: A naiv tudat motívumai 150
b) Az értelmetlen elutasítása 150
c) A véletlen elutasítása 151
d) Tudattalan emberiesités 153
e) Az állítólagos tudattalan céltevékenység 154
2. fejezet: A tudományos gondolkodás motívumai 155
a) A jelenségek jellege és kiválasztása 155
b) A kauzális és a finális viszony felcserélése 155
c) A viszony megfordítása az elméletben 157
d) Célszerűség és céltevékenység 159
3. fejezet: A tudományos gondolkodás további motívumai 162
e) A történetteleológia 162
4. fejezet: A populáris metafizika motívumai 163
a) Istenfogalom és világnézet 163
b) A panteizmus metafizikája 165
c) Sorseszme és teodicea probléma 167
d) A fizokoteleológiai látszat 168
5. fejezet: Spekulatív-metafizikai motívumok 170
a) Formateleológia és idealizmus 170
b) Descartes és Kant 172
c) Homályosság a kauzalitásfogalom történetében 174
d) A potencia és az aktus tanának kihatása 176
7. fejezet: A finális kapcsolat kategóriaelemzése 179
a) A feladat felosztása 179
b) Arisztotelész hiányos finális elemzése 180
c) A finális kapcsolat három aktusa és belső vi-
szonyuk 184
d) A finalitás mint a kauzalitás átformálása 137
e) A külső megkülönböztethetedenség alapja 189
f) A finális elemzés befejezése 190
8. fejezet: Kiegészítések a finális elemzéshez 192
a) Az intuitív gondolkodás a céltevékenységben 192
b) A finalitás mint felfogási kategória 194
c) A finalitás mint reális kategória 195
d) A Analizálás gyakorlati és módszertani értelme 197
11. fejezet: A tulajdonképpeni értelem-és értékérvek 199
a) Metafizikai egység- és értelemszükséglet 199
b) Az értelemmetafizika nagy előítélete 202
12. fejezet: Teleológia és akaratszabadság 205
b) A kauzális kapcsolat nyitottsága és átformál-
hatósága 205
c) Kauzális determinizmus és finális determiniz-
mus 206
13. fejezet: Előterek és hátterek 207
c) Antropocentrizmus és antropomorfizmus 207
Lukács György: Az esztétikum sajátossága. 1. (Részletek) 209
Első fejezet: A visszatükröződés problémái a minden-
napi életben 209
I. A mindennapi gondolkodás általános jellegze-
tessége 209
II. A differenciálódás elvei és kezdetei 215
Második fejezet: A visszatükröződés dezantropomorfi-
zálása a tudományban 218
I. A dezantropomorfizáló tendenciák jelentősége
és korlátai a klasszikus ókorban 218
I.T. Frolov: Organikus determinizmus, teleológia és célirányos
szemlélet a kutatásban 229
I. Befejezetlen vita? A determinizmus és teleología al-
ternatívája 229
2. Az organikus determináció sajátossága a kibernetika
fényében 232
3. A természeti "belső cél"-ról és "célokság"-ról: mí-
toszok és valóság 236
4. A célirányos szemlélet a kutatásban 243
Tartalomjegyzék 247
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv