1.031.456

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Energiatakarékos szemestermény-szárítás

Szerző
Szerkesztő
Grafikus

Kiadó: Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 91 oldal
Sorozatcím: Ma újdonság, holnap gyakorlat
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-232-470-6
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A terményszárítás célja a tartósítás, vagyis a tárolás feltételeinek megteremtése. Betakarításkor ugyanis a termények nedvességtartalma (biológiai tulajdonságaiktól és az időjárástól függően)... Tovább

Előszó

A terményszárítás célja a tartósítás, vagyis a tárolás feltételeinek megteremtése. Betakarításkor ugyanis a termények nedvességtartalma (biológiai tulajdonságaiktól és az időjárástól függően) 15-85%, ami jelentősen meghaladja azt az értéket, amely a biztonságos eltarthatósághoz megengedhető. Ezt a többletnedvességet kell a leggazdaságosabban, minél kisebb költséggel eltávolítani, biztosítva a szárítandó anyag kifogástalan minőségét. E feladat megoldására a hagyományos, természetes szárítás - napjaink nagy hozamai miatt - már nem alkalmas. A feladat tehát csakis mesterséges szárítással oldható meg, általában jelentős energiafelhasználással, illetve költséggel.
Szárításnak nevezzük azokat a folyamatokat, amelyek során a szilárd vagy gáznemű anyagok nedvességtartalmát csökkentjük. Szűkebb értelemben akkor beszélünk szárításról, ha a nedvességtartalom csökkenése halmazállapot-változással megy végbe, s a folyadékot gázáramba párologtatjuk.
Könyvünkben kizárólag a szilárd anyagokban különböző formában kötött víz halmazállapot", vagyis fázisváltozás útján való eltávolításával, elpárologtatásával foglalkozunk. Ezek előrebocsátásával a mesterséges szárítás két alapvető csoportba sorolható.
- Konvektív szárítási folyamatról akkor beszélünk, ha a szárítás teljes energiaszükségletét a szárítóközeg fedezi (konvekciós - áramlásos - hőközléssel). - Kontakt szárítási folyamatról viszont akkor van szó, ha a nedves anyag a víz elvonásához szükséges energiát a vele érintkező fűtött felülettől kapja. (A kontakt szárítást gyakran a konvektívvel kombinálják.)
A terményszárító berendezésekben alapvetően a konvektív szárítás az általános, melynek során a nedves anyag és a szárítóközeg (termikus és anyagi) kölcsönhatása révén következik be a száradás. Nyilvánvaló, hogy e folyamatot befolyásoló tényezők is a nedves anyaggal, illetve a szárítóközeggel (legtöbbször levegő) kapcsolatosak.
A szárítóközeg részben a párologtatáshoz szükséges energia hordozója, részben az elpárologtatott nedvesség szállítója. Szárítás közben a nyugvó vagy mozgó, esetleg fluid állapotban levő terményrétegen vezetjük át. A nyugvó gabonaréteg szárítása szakaszos, időben nem állandósult művelet. A mozgóé viszont folyamatos - állandó gabona-, illetve szárítóközeg-tömegáram esetén -, időben állandósult állapotú művelet.
A szárítási folyamat leírásához anyagjellemzőket és állapothatározókat használunk.
A termények szárítása napjainkban már szinte kizárólag folyamatos üzemű berendezésekben folyik, amelyek egyen-, ellenvagy keresztáramúak lehetnek. A gabonaszárítók többsége kereszt-ellenáramú.
A mesterséges szárítás az esetek nagy többségében csak jelentős energiafelhasználással oldható meg. Ezt még csak tetézi, hogy a mezőgazdaságunkban 1970-1980 között üzembe állított szárítóberendezések vízelvonásra fordított hőfelhasználása kedvezőtlen. Működésük során ugyanis a terményben levő víz elvonására fordított hőenergia két-, háromszorosa a víz párolgási hőjének. Vissza

Tartalom

Előszó 5
A szárítás elméleti alapjai 7
A szárítóközeg állapotjelzői 7
A száradó nedves anyag állapotjelzői 10
A nedves termények tulajdonságai 10
A nedves anyagok száradási folyamata 12
Hő- és nedvességmérleg, a szárítás
hatékonyságának jellemzői 15
A kísérleti vizsgálatok célja és tervezése 19
Szemestermény-szárító berendezések 23
A szemestermény-szárítás technológiai folyamata 27
A szárítóüzemek főbb technológiai
egységei 29
A termény fogadóberendezései 29
A termény tisztítása 29
Előtárolás 30
A szárítók anyagmozgatása 30
A szemestermény-szárítók általános
felépítése 31
Kényszer-anyagmozgatású tálcás szárítóberendezések 33
Gravitációs anyagmozgatású toronyszárítók 35
Energiatakarékos szemestermény-szárítók 40
Az energiatakarékos szemesterményszárítók főbb típusai és csoportosításuk 40
A szárítóközeg többszörös átvezetésével üzemelő berendezések 41
A szárítóközeg újra felhasználásával,
recirkulációval üzemelő berendezések 46
Módosított aerodinamikai feltételekkel üzemelő berendezések 51
A szárítóközeg differenciált mennyiségű felhasználására szolgáló
adapter 52
A szemes kukorica temperálása
(pihentetés, kondicionálás) 53
A laboratóriumi modell szárítók 56
A kondicionálózóna alkalmazása a
különböző típusú szárítóberendezésekben 60
A hűtőlevegő termikus hasznosítása kétszeres átvezetéssel 64
A toronyszárító-berendezés felületi hőveszteségének csökkentése
áramló levegőréteggel 66
A szárítólevegő regenerálásával üzemelő szemestermény-szárító 68
A szemestermény-szárítók üzemeltetése 71
A szárított végtermék mennyiségének
és a szárító vízelpárologtató teljesítményének a meghatározása 71
Üzemeltetési nomogramok 74
A szárítók fajlagos légszükséglete 80
A szárítók fajlagos hőfelhasználása 81
A szárítóberendezések hatásfoka 84
Irodalom 89
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv