Általános közigazgatási jog

Tartalom

Előszó 13
I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15
1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17
2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az állam felépítésére és működésre 20
2.1. A jogállam történeti fogalmai 20
2.2. A jogállami paradigma mai összetevői 21
2.3. A jogállam az Alkotmánybíróság értelmezésében 23
2.4. A jogállam és az alkotmány értékei 25
2.4.1. Néhány jogirodalmi megközelítés 25
2.4.2. A rendszerváltás mint alkotmányos diszkontinuitás 28
2.4.3. A legitimitástól a népszuverenitáson át a nemzeti szolidaritásig 29
2.4.5. A legalitástól a jog belső értékein át a személyi méltóságig 30
2.4.6. Egyensúly a szolidaritás és a személyi méltóság között: a szubszidiaritás 31
2.4.7. Mi következik a fogalmi keretekből? 31
3. Az alkotmányos állam 33
3.1. Az alkotmányosság pozitív jogi fogalma 33
3.2. A jog igazságosságának igénye 34
3.3. Az alkotmányosság, mint a jog igazságosságának érvényesülése 35
3.4. Alkotmánytípusok 36
3.5. Alkotmányosság-paradigma, alkotmányosság és törvényesség 37
4. Hatalommegosztás, az állam- és a kormányforma 39
4.1. Az államhatalmi ágak elválasztásának elve 39
4.2. Az államhatalmi ágak elválasztásának története 40
4.3. A hatalommegosztás elvének gyakorlati megvalósulása 40
4.4. Az Alkotmánybíróság az államhatalmi ágak elválasztásáról 42
4.5. Államforma-kormány forma 44
5. A közigazgatás fogalma és alkotmányos meghatározottsága 46
5.1. Az Alkotmány a közigazgatásról 46
5.2. A közigazgatás fogalmi alapja: az igazgatás 47
2.4. A tevékenységben megnyilvánuló hatalom erőssége szerinti osztályozás 159
2.4.1. A hagyományos meghatározás az igazgatási hatalomgyakorlás kétféle jogi megoldására 169
2.4.2. A hierarchikus és a hierarchián kívüli igazgatás ma - a közigazgatási befolyás 170
3. Közigazgatási tevékenységfajták, szervezetrendszer és igazgatás 176
3.1. A hierarchikus - hierarchián kívüli igazgatás megkülönböztetése jogállamban 176
3.2. A szervezetrendszeri és szervezetrendszeren kívüli igazgatás 177
3.2.1. Elhatárolás 177
3.2.2. Az igazgatási hatalom 179
3.3. A szervezetrendszeri tevékenység egyes formái - az irányítás 179
3.3.1. A vezetés 180
3.3.2. Az irányítás 180
3.3.3. Az irányítás jogi eszközei 182
3.3.4. Az egyes irányítási típusok vázlatos áttekintése 185
3.4. A felügyelet mint a szervezetrendszeri igazgatás eszköze 187
3.5. Az ellenőrzés mint szervezetrendszeri tevékenység fogalma és érvényesülése 190
3.5.1. Az ellenőrzés mint a felügyelet és az irányítás része 191
3.5.2. A felügyelettől független ellenőrzés 191
3.6. A hatósági tevékenység irányítása 193
3.7. A belső igazgatás 193
3.8. Mellérendeltségi kapcsolaton alapuló tevékenység a szervezetrendszerben 194
3.9. A szervezetrendszeren kívüli igazgatás 195
3.9.1. Elhatárolás 195
3.9.2. A jogállami közigazgatás tevékenységi formája 196
3.9.3. Igazgatottak és igazgatási típusok 197
4. A közigazgatási aktustan alapkérdései 199
4.1. Az aktusok általában, az aktusfogalom jogszabályi megjelenése 199
4.2. Az aktusfogalom használata az Alkotmánybíróság gyakorlatában 202
4.3. A közigazgatási aktus fogalma és használhatósága (vázlat) 203
4.4. Nem jogi hatású cselekmények 206
4.4.1. Reálcselekmények 206
4.4.2. Döntés-előkészítési cselekmények 206
4.4.3. Ügyviteli cselekmények (belső működés) 207
4.4.4. Az igazgatottra hatást, de nem jogi hatást gyakorló cselekmények áttekintése 208
4.5. Egyéb jogi eszközök (vagy más jogági aktusok) 209
4.6. A közigazgatási jogi aktusok osztályozása 210
4.6.1. Korábbi osztályozások 211
4.6.2. Az aktusok osztályozása ma 213
4.7. A közigazgatás bírói kontrollja 219
4.7.1. A bírói kontroll alkotmányos alapjai 219
4.7.2. Az Alkotmánybíróság határozatai 221
4.7.3. A bírósági felülvizsgálat érdemi jellege - a törvényi szabályok 223
4.7.4. Requiem 225
4.7.5. A közigazgatási bíráskodás alaprendszerei - konvergencia 227
4.8. A bírósági felülvizsgálat szerepe: materiális értelemben vett és formális értelemben vett jogi aktusok 228
4.9. Administratio pura - administratio contentiosa 231
4.10. Komplementer példák egyes aktusfajtákra 232
4.10.1. „Materiális" értelemben vett egyedi aktusok 233
4.10.2. „Formális" értelemben vett egyedi aktusok 233
4.10.3. Materiális értelemben vett normatív aktusok 233
4.10.4. Formális értelemben vett normatív aktusok 233
5. A közigazgatási aktusok joghoz kötöttsége és a hibás aktusok 234
5.1. A jogi kötöttség hiánya és a diszkréció kérdése 234
5.2. A joghoz kötöttség fokozatai és alkotmányos keretei 236
5.3. Az érdemi mérlegelés 238
5.4. Az eljárási természetű mérlegelés és a „kényszerű" mérlegelés 240
5.5. A méltányosság 241
5.6. Az aktusokkal szembeni követelmények és a hibás aktusok 242
5.6.1. A törvényességi követelmények 243
5.6.2. Az alkalmassági (célszerűségi) követelmények 245
5.6.3. A hibás aktusok 245
6. A közigazgatási jogviszonyok 247
6.1. Aktus versus jogviszony 247
6.2. A jogviszony fogalma és sajátosságai 248
6.3. A jogképesség, jogalanyok, tartalom 249
6.4. A közigazgatási jogviszony létrejötte és változásai - jogi tények 250
6.5. A közigazgatási jogviszonyok csoportosítása 251
6.6. A mellérendeltségi jogviszonyok - közigazgatási szerződések 253
6.6.1. Általában 253
6.6.2. önkormányzatoknál 254
6.6.3. A hatósági szerződések 255
6.7. Anyagi és eljárási jogviszonyok 256
6.8. A hatósági jogviszonyról - előzetes 257
6.9. A jogviszonyok időbeli tartóssága 258
III. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁS SZERVEZETE
(1. és 4-10. fejezet: PATYI ANDRÁS, 2-3. és 11. fejezet: VARGA ZS. ANDRÁS) 259
1. A közigazgatási szerv és szervezet, szervtípusok 260
1.1. A közigazgatás mint szervezetrendszer) 261
1.2. A közigazgatási szervek demokratikus legitimációjának kérdése 263
1.3. Általános szervezési elvek 265
1.4. A közigazgatás szerveiről általában - jogalanyiság és szervtípusok 269
1.5. Jogi személyiség a közigazgatási szervezetben 271
1.5.1. Perszonifikáció és beszámítás 272
1.5.2. A költségvetési szervek mint jogalanyok 274
1.5.3. Közjogi személyek, közigazgatási szervek és hatóságok 275
1.5.4. A (köz)jogi személyiség és az alapjogi védelem 277
1.5.5. Összefoglalás a jogi személyiség problémájáról 282
2. A központi államigazgatási szervek 283
2.1. Az államigazgatási szervek alkotmányos meghatározottsága 283
2.2. Az államigazgatási szervek típusai, jogállásuk és szervezési elvei 284
2.3. A központi államigazgatási szervek 287
2.3.1. A Kormány és szervei 287
2.3.2. A kormánybizottságok 289
2.3.3. A minisztérium és a miniszterek 289
2.3.4. A Miniszterelnöki Hivatal és a tárca nélküli miniszterek 291
2.3.5. A kormányhivatalok 292
2.3.6. A központi hivatalok 293
2.3.7. A rendvédelmi szervek 294
2.3.8. Az autonóm államigazgatási szervek 295
3. Az államigazgatás területi és helyi szervei 297
3.1. Az államigazgatás területi (regionális és megyei) szervei 297
3.1.1. Az államigazgatási hivatal - a Kormány általános hatáskörű
területi államigazgatási szerve 298
3.1.2. A különös hatáskörű területi államigazgatási szervek 303
3.2. Az államigazgatás helyi szintje 304
3.3. Az államigazgatási szervezet sematizmusa 305
4. A helyi önkormányzás alapjai 306
4.1. A központi szervek és a helyi önkormányzatok közötti kapcsolat lényege - az alapjogok 306
4.1.1. A helyi önkormányzatokról általában 306
4.1.2. Az önkormányzatok alapjogai és azok védelme 307
4.1.3. Az Alkotmánybíróság az önkormányzatok alapjogairól 310
4.1.4. A központi szervek önkormányzatokat érintő hatáskörei 311
4.1.5. Felterjesztés - petíció 315
4.2. Az önkormányzati rendszer „eredete" és „filozófiája" 316
4.3. A szabályozási szisztéma, a települési önkormányzattípusok, eltérések 317
4.4. A közvetlen önkormányzás 322
4.5. A területszervezés alapjai 323
5. A helyi önkormányzati feladat- és hatáskörök; az önkormányzati működés 326
5.1. Önkéntes és kötelező önkormányzati feladatok - államigazgatási feladatok 326
5.1.1. Az önként vállalt önkormányzati feladatok 326
5.1.2. Kötelező önkormányzati feladatok. 327
5.1.3. Önkormányzati hatósági ügyek 328
5.1.4. Államigazgatási feladat-és hatáskörök 328
5.2. A települési önkormányzat jogalanyisága és képviselete 330
5.3. Az önkormányzati szervek 332
5.4. A képviselő-testület 332
5.4.1. A képviselő-testület működése 333
5.4.2. Képviselő-testületi aktusfajták (határozat és rendelet) 336
5.5. A települési képviselő 337
5.6. A képviselő-testület bizottságai 338
5.7. Tisztségviselők: a polgármester, az alpolgármester, a jegyző 340
5.7.1. A polgármester 340
5.7.2. Az alpolgármester 341
5.7.3. A jegyző 342
5.8. A képviselő-testület hivatala 343
5.9. Közjegyzőség 343
6. A helyi önkormányzati társulások 345
6.1. A társuláshoz való jog - önkéntesség vagy kötelező jelleg? 345
6.2. A társulások szabályozása és típusai 346
6.2.1. A társulások általános (szubszidiárius) szabályai 347
6.2.2. A társulások Ötv.-ben rögzített szabályai 351
7. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása 353
7.1. Szabályozási előzmények 353
7.2. A kistérségi társulások legfontosabb szabályai, jellemzői 354
7.3. A kistérségi társulás megállapodása 356
7.4. Gazdálkodás és működés 357
7.4.1. Gazdálkodás 357
7.4.2. Döntéshozatal, végrehajtás 358
7.4.3. Törvényességi ellenőrzés 360
8. A helyi önkormányzatok vagyona és gazdálkodása 361
8.1. Az önkormányzati vagyon és gazdálkodás alkotmányos háttere 361
8.2. Önkormányzati vagyon és tulajdon 365
8.2.1. Célvagyoni jelleg, alvagyonok 365
8.2.2. Bevételek 367
8.3. önkormányzati gazdálkodás 368
8.3.1. Közvetlen néprészvétel a vagyongazdálkodásban. 369
8.3.2. A vállalkozás korlátai, társulási vagyon 370
8.3.3. Vagyonkezelési jog átengedése és tartalma 371
8.3.4. A gazdálkodás más jogintézményei és formái 372
9. Atipikus vegyes szervek a területi közigazgatásban 374
10. A köztestületek és a köztestületi szervek 375
10.1. Funkcionális decentralizáció és közjogi jogi személyiség 375
10.2. Alkotmányos alapok és az általános szabályok 376
10.2.1. Egyesülési jog és köztestületek 376
10.3. Köztestülettípusok, közfeladat és önigazgatás 378
10.3.1. Köztestülettípusok 378
10.3.2. Közfeladat és önigazgatás 379
11. A közigazgatás személyzete - közszolgálat 381
11.1. Közszolgálat és közigazgatás 381
11.2. Az elkülönült közszolgálati jog sajátosságai 383
11.3. Közelmúltbeli változások a közszolgálati jog szabályozásában 386
Irodalom 389

Témakörök