Philosophiai propädeutika II. (töredék)

Tartalom

A logika elemei.
Előismeretek. A logika fogalma. Feladata. Formalis és dialectikai logika. Fontossága és haszna. Részei 11
ELSŐ RÉSZ.
A logikai gondolkodás kifejlődése.
I. Fejezet.
A képzetek psychologiai vagy associativ összeköttetése.
Az associativ összeköttetés értelmezése. A simultánassociátiók. értelmezésök. Az associativ synthesis. Formái: sz extensiv és intensiv synthesis. Az assimilátió. Eredményei. A complicatio alakjai 14
A succesiv associatiók. Értelmezésök. Keletkezésök feltételei 18
A physiologiai folyamat mint az associatiók feltétele. Physiol. dispositió. Az associátiok psycho-physikai folyamatok. Bizonyos uralkodó képzetek kiválása és az appaerceptió 20
II. Fejezet.
A képzetek logikai vagy aperceptiv összeköttetése.
Activ és passsiv apperceptió. A logikai képzet összeköttetése formái 21
Simultán gondolat-összeköttetések. Formáik: az agglutinatio, az appaerceptiv synthesis és a fogalom-képzés 22
Az agglutinátió értelmezése. Logikai és lingvistikai agglutinátió 22
Az aperceptiv synthesis fogalma. A nevek jelentése változásai. Feltételei. A generalisatio és specialisatio. A képzetek szétbomlási processusa. A nyelv-fejlődése 23
A fogalom. Psychol. motivumok, hogy a képzet fogalom értéket nyerjen. Az activ appercetió. A repraesentativ képzet. Elemei. A nyelv-fejlődés adatai. A fogalom-fejlődés stádiumai. A szó mint fogalom-symbolum. Az abstract fogalom kifejlődése 25
A successiv gondolatok-összeköttetések. Jellegők. A dualitás törvénye. Az egyszerü és összetett gondolat. Az egyszerü itélet. Symboluma. A gondolat-lánczolat. Associativ és apperceptiv lánczolatok. Képleteik 28
MÁSODIK RÉSZ.
A logikai formák.
I. Az általános gondolkodás-formák.
I. Fejezet.
A foglamak. Értelmezésök. Feltételeik. Különböző nemeik. Abstract és concrét fogalmak. Logikai kategóriák. Viszonyuk a grammatikai kategóriákhoz. A fogalom-viszonyok öt csoportja: 1. Subordinátió; 2. Coordinátió: disjunct, correlat, ellentétes érintkező, találkozó fogalmak; 3. Fügési viszonyok; 4. Állitó és tagadó fogalmak; 5. Disparát fogalmak 35
A fogalom-viszonyok geometriai feltüntetése 44
II. Fejezet.
Az itélet. Kifejlödésök. Fogalmuk. Az itélet analytikus művelete. Analytikai és synthetikai itéletek. Az itélet lakotó részei. Főkategóriák. A copula. Itélet-alakok. Alany-formák: Határozatlan, egyes, többes itéletek. Állitmány formák: Elbeszélő, leiró, értelemező itéletek. Az alany és állitmány közti változó viszony formái.: Azonos, subordinált, coordinált, függő itéletek mint határozott formák. határozatlan itélet-formák. Az itélet transformátiója 45
III. Fejezet.
A következtetések. Fogalmuk. Alkotó részeik. A következtetés primitiv alakja: az észrevételi következtetés 60
A syllogismus. Alapformája. Egyéb alakjai. A syllogismus lényege. Értéke. Következtetési formák osztályozása 62
Egyszerü következtetés-formák. Egyjelentésü, subsumptiv, feltételes következtetések. Jellegök. A fogalom vonatkozásait kifejező következtetések. Fogalom-képző és szabály-alkotó következtetések 66
Összetett következtetés-formák. Teljes összetett következtetés. Lánczkövetkeztetés. A gondolatok lánczolata. Logikai jelentőségök. 73
Az inductió. Az inductió lényege. ibás inductió. Az inductió alapja. A természet megkérdezése. Természettörvények. A természeti jelenségek közti viszony. Az okság törvénye. Az inductiv művelet biztossága 75
II. A rendszeres gondolkodás formái.
IV. Fejezet.
A meghatározás. Fogalma. Kellékei. A meghatározás analytikus művelet. Kétféle definiczió: leiró és tudományos. Név- és dologmeghatározás. E megkülönböztetés helytelensége 82
V. Fejezet.
Az osztályozás. Fogalma. Functiója. Tudományos osztályozás. Az osztályozás értékének mértéke. A természetes csoportoknak egy természetes sorozatba való elrendezése. Elvei. Gyakorlati kivitele. Typus felállítása 87
VI. Fejezet.
A bebizonyítás. Fogalma. Czélja. Functiója. A priori igazságok elmélete. mill ellenérvei. A bizonyitás különböző nemei. kisérleti és elméleti bizonyitás. Hypothesis. A hypothesis alkotás feltételei. deductiv és inductiv bizonyitás. Az analogiára és valószinűségre alapitott bizonyitás. Elméletök. Feltételeik. A nem-valódi bizonyitások. különböző formáik 93
HARMADIK RÉSZ.
A tudományok felosztása és főbb módszerek.
Általános tájékoztatás. Deductiv és inductiv tudományok. E megkülönböztetés alapja. Az okok összetétele és hatása 104
I. Fejezet.
Az inductiv kutatási módszer. Elméleti és valóságos analysis. Observátió és kisérlet. Miben különböznek? Jelentőségök és alkalmazhatóságuk. Az inductió négy módszere: A megegyezés-, különbözés-, s a kettő egyesitett módszere. A maradékok a párhuzamos változások módszere. Jelentőségök és alkalmazhatóságuk. Az okok többsége és az okozatok összeszövődése mint nehezítő körülmények.
II. Fejezet.
A deduktiv módszer. Elmélete. Különbözik a közönséges értelemben vett deductiótol. Három művelete foglal magában. 1. Az egyes okok törvényeinek inductiv kikutatása. 2. A közös értelemben vett deductio. 3. A nyert eredmények igazolása. E műveletek mivolta és nehézségei. Sikeres alkalmazhatásuk feltételei. A deductio számitási művelete. Az igazolás fontossága. A természeti jelenségek magyarázata. Módjai 120
III. Fejezet.
A tudományok további osztályozása és egyéb módszerek. Exact és nemexact tu8dományok. E megkülönböztetés alapja. Az exact tudományok typusa: a mathematika. Módszere: az abstract deduktio. Lényege. Minden tudomány arra hajlik, hogy minél több deductiv elemet vegyen fel kutatási módszerébe. Miért? A nem-exact tudományok két osztálya. Az első osztályba tartozók typusa: a chemia. Módszere: a chemiai módszer. Lényege. A második csoportba tartozó tudományok. A kisérleti phisika s a társadalmi tudományok. A concrét deductiv vagy physikai módszer. Jellemzése. Két formája: a direct deductiv és megforditott rend szerint haladó deductiv vagy történelmi módszer. Comte és Mill. Miképen alkalmazható e két módzser? Comte és Spencer felosztásai. Abstract és concrét tudományok. Megkülönböztetésök. Abstract, abstract-concrét és concrét tudomány-csoportok. Jellegök. A tudományok más felosztása már tulesik a logika határain 131

Témakörök