| Előszó | 5 |
| Magyarország földrajzi helyzete | 7 |
| I. rész | |
| Magyarország természeti földrajza - Dr. Pécsi Márton | |
| A domborzat kialakulása és a felszín arculata | 11 |
| A mai domborzat eredete | 11 |
| Az ország domborzati képe | 18 |
| Ásványi nyersanyagok | 21 |
| Magmás eredetű ásványok | 21 |
| Üledékes eredetű ásványi nyersanyagok | 23 |
| Bauxit | 23 |
| Kőszénterületek | 25 |
| Kőolaj és földgáz | 27 |
| Uránérc | 27 |
| Egyéb hasznosítható ásványi nyersanyagok | 28 |
| Mészkő | 28 |
| Dolomit | 29 |
| Andezit és bazalt | 29 |
| Kavics, homok | 29 |
| Kovaföld | 30 |
| Bentonit | 30 |
| Kaolin | 30 |
| Agyag | 30 |
| Gipsz | 30 |
| Ásvány- és gyógyvizek | |
| Éghajlat | 32 |
| Magyarország éghajlatának főbb jellemvonásai | 32 |
| Az éghajlati elemek időszakos és térbeli eloszlása | 35 |
| Napsugárzás | 36 |
| Hőmérséklet | 37 |
| Szél | 41 |
| Csapadék | 43 |
| Éghajlati tájbeosztás | 46 |
| Az Alföld éghajlata | 46 |
| A Kisalföld éghajlata | 48 |
| A Dunántúl éghajlata | 48 |
| Az Északi-középhegység éghajlata | 49 |
| Vízrajz | 51 |
| A vízhálózat fejlődéstörténete | 51 |
| Felszíni vízfolyások | 52 |
| A Duna és mellékfolyói | 52 |
| A Tisza és mellékfolyói | 57 |
| Ármentesítések, szabályozások, vízgazdálkodás | 61 |
| Felszín alatti vizek | 62 |
| Talajvíz | 62 |
| Karsztvíz | 63 |
| Rétegvíz az alföldek belsejében | 65 |
| Állóvizek, mocsarak, természeti emlékek | 66 |
| A természetes növénytakaró | 69 |
| A természetes növénytakaró kialakulása | 69 |
| A növényföldrajzi helyzet | 71 |
| Magyarország növénytársulásai | 74 |
| Az erdős-sztyep zóna | 75 |
| A lombos erdők zónája | 82 |
| Magyarország talajai | 86 |
| A magyarországi talajtípusok jellemzése és földrajzi elterjedése | 89 |
| Váztalajok | 89 |
| Erdőtalajok | 89 |
| Réti talajok | 91 |
| Mezőségi talajok | 92 |
| Szikes talajok | 92 |
| Láptalajok | 93 |
| Magyarország tájai | 95 |
| Az Alföld | 95 |
| Az Alföld földtani felépítése és kialakulása | 95 |
| A Duna-Tisza köze | 97 |
| A Duna-Tisza közi hátság | 98 |
| A Duna völgye | 100 |
| A Tisza mente | 100 |
| A Tiszántúl | 102 |
| A Nagykunság | 102 |
| A Hortobágy | 103 |
| A Hajdúság | 103 |
| A Nagy- és Kis-Sárrét | 103 |
| A Nyírség | 104 |
| A Bodrogköz-Rétköz | 104 |
| A Szatmár-Beregi síkság | 105 |
| A Tisza-Maros-Körös köze | 105 |
| A Tisza ártere | 106 |
| A Körös ártere | 106 |
| A Kisalföld és peremvidéke | 106 |
| A Győri-medence | 107 |
| A Szigetköz | 108 |
| A Rábaköz és a Mosoni-síkság | 108 |
| A Hanság és a Fertő-tó medencéje | 108 |
| A Kisalföld déli peremvidéke | 109 |
| A Rábamelléki vagy nyugati kavicstakaró | 109 |
| A Kemeneshát-Rába-völgy | 109 |
| A Marcal-medence | 109 |
| A Bakony- és a Vértesalja | 110 |
| Az Alpok nyúlványai (Magyar Alpok) | 111 |
| A Dunántúl | 112 |
| A dunántúli (pannóniai) medencerész | 112 |
| A Mezőföld | 112 |
| A Dunántúli-dombság | 113 |
| A Vasi-Zalai dombság | 114 |
| A Somogyi-Tolnai-Baranyai dombság | 114 |
| A Baranyai-szigethegység | 116 |
| A Mecsek és környéke | 116 |
| A Mórágyi-rög | 119 |
| A Villányi-hegység | 119 |
| A Dunántúli-középhegység | 120 |
| A Bakony | 120 |
| A Vértes és a Velencei-hegység | 125 |
| A Gerecse | 129 |
| A Pilis és a Duna-kanyar vulkáni hegyvidéke | 130 |
| Budapest és környéke | 134 |
| A Budai-hegysg | 135 |
| A Pesti-síkság | 137 |
| A Balaton és környéke | 137 |
| Az Északi-középhegység | 144 |
| Vulkánosság | 144 |
| A Börzsöny | 144 |
| A Cserhát | 146 |
| A Mátra | 150 |
| A Bükk-hegység | 155 |
| Az Északborsodi-karszt (Aggteleki-hegység) | 159 |
| A Zempléni- vagy Tojaki-hegység | 161 |
| Az Északi-medencesor | 163 |
| A Nógrádi medence | 164 |
| A Borsodi-medence | 165 |
| A Csereháti-dombvidék | 165 |
| II. rész | |
| Magyarország gazdasági földrajza - Sárfalvi Béla | |
| Gazdaságtörténeti áttekintés | 169 |
| A török iga és az osztrák gyarmatosítás | 169 |
| A kapitalizmus kifejlődése és az imperializmusba való átmenet | 172 |
| Magyarország az ellenforradalmi rendszer idején | 174 |
| Magyarország gazdasági fejlődése a felszabadulás után | 175 |
| Magyarország népessége és települései | 179 |
| A népesség | 179 |
| A települések | 187 |
| Nagyobb városaink | 199 |
| Az ipar | 217 |
| Az ipar áttekintése | 217 |
| A nehézipar | 222 |
| Az energiagazdaság | 223 |
| Az ércbányászat | 232 |
| A kohászat | 235 |
| A gépgyártás | 242 |
| A vegyipar | 245 |
| Az építőanyagipar | 248 |
| A könnyűipar | 251 |
| A textil- és ruházati ipar | 252 |
| A fa-, cellulóze- és papíripar | 256 |
| Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás | 256 |
| A mező- és erdőgazdaság | 260 |
| A mezőgazdaság áttekintése | 260 |
| A szántóföldi termelés | 272 |
| A gabonafélék | 275 |
| A gyökér- és gumósnövények | 281 |
| Az olajos- és gumósnövények | 282 |
| A hüvelyesek | 283 |
| A szálastakarmányok | 283 |
| A zöldség-, főzelék- és fűszernövények | 285 |
| Egyéb növények | 286 |
| A gyógy- és drognövények | 286 |
| A vetetlen szántóterület | 287 |
| A gyümölcstermelés | 287 |
| A szőlőtermelés | 290 |
| Az állattenyésztés | 292 |
| A szarvasmarhatenyésztés | 295 |
| A lótenyésztés | 297 |
| A sertéstenyésztés | 297 |
| A juhtenyésztés | 298 |
| A baromfitenyésztés | 299 |
| A haltenyésztés | 301 |
| A méhészet és a selyemhernyótenyésztés | 301 |
| Az erdő- és vadgazdaság | 301 |
| A forgalom | 304 |
| A közlekedés | 304 |
| A vasúti hálózat | 305 |
| A közúti hálózat | 308 |
| A hajózás | 310 |
| A légiközlekedés | 310 |
| A bel- és külkereskedelem | 310 |
| Függelék | 315 |
| Irodalom | 322 |