Közel 4.000 kötet Minikönyvek témakörből 20% kedvezmény CSAK MA!

A kosaram
0
MÉG
4000 Ft
a kedvezményes
házhoz szállításig

A filozófia története

Az emberi gondolkodás története

Szerkesztő

Kiadó: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-T.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 468 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar 
Méret: 22 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: Az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája nyomása, Budapest.

Előszó

Felfogás dolgában általában Lewes nagy munkáját követtük, de ez tudvalevőleg nagyon egyoldalúan hiányos, így éppen csak felfogását, szellemét vettük követendő példának, kiegészítve az anyagot egyéb... Tovább

Tartalom

Előszó ... .. ... ... ... V
Bevezetés ... ... ... ... ... ... ... ... 1
I. Az első nyomok Kelet ókori népeinél.
1. Filozófia a teológiai gondolkodás keretében 10
2. Az egyiptomiak ... ... ... ... ... .. ... ... 10
3. A sinaiak: Laocze, Kongfucze, Mengcze 12
4. A buddhizmus filozófiai rendszere ... 15
5. Filozófiai elemek a régi~perzsák vallásában, Zarathusztra (Zoroaszter) ... ... 19
II. A görög filozófia
1. A görög filozófia és a görög bölcsek 21
2. A görög filozófia korszakai 23
A) Első korszak. A kezdet. Thales-Demokritos. 640-400.
1. A jón fizikusok: Thales, Anaximenes. Ap. Diogenes, Anaximander 23
2. A matematikusok: a pythagoraeismus 25
3. Az eleai ontologusok: Xenophanes, Pazmenides, Zeno 26
4. Herakleitos ... ... 26
5. Anaxagoras .. ... ... ... ... .. ... 27
6. Empedokles 28
7. Demokritos, az atomisták 29
B) Második korszak: A görög filozófia fénykora. Sokrates, Platón, Aristoteles. 400-322.
1. A szofisták (Protagoras, Gorgias) 30
2. Sokrates (a megarai iskola, Aristippos, a cinikusok, Antisthenes, Diogenes) - 32
3. Platón (az Akadémia) ... ... ... ... 36
4. Aristoteles (a peripatetikus iskola) 38
C) Harmadik korszak : A hanyatlás kora. 322 Kr. e.-529 Kr. u.
1. A szkepticizmus. Pyrrhon ... 43
2. Az epikureusok ... 43
3. A sztoikusok ... 44
4. Az új Akadémia szkepticizmusa .. ... . . .. .. ... . ... 45
5. A római eklekticizmus .. 46
6. Az alexandriai iskola vagy az új platonizmus: Philo 46
7. Plotinos ... . . ... . .. .. .. .. . .. .. .. . ... .. ... ... 48
8. Proklos. a görög filozófia vége 43
9. Áttekintés a görög filozófián . 50
III. A középkori keresztény és arab filozófia.
1. A filozófia a teológia szolgálatában . 51
2. A patrisztika : Szt. Ágoston ... 51
3. A skolasztika: Abélard, Aquinoi Szt. Tamás ... ... 52
4. Az arab filozófia ... ... 55
5. A német miszticizmus ... ... 56
6. Az önálló filozófiai gondolkodás első ébredése: Roger Bacon ... 56
IV. A reneszánsz filozófiája. A tudományok újjászületése.
1. A reneszánsz. A humanizmus . ... 58
2. Nicolaus Cusanus ... ... .. . 59
3. Az új világfelfogás: Kopernikus .. .. 61
4. A gondolat felszabadulása Olaszországban ....63
5. A pszichológia, etika és politika felszabadulása: Pomponazzi, Machiavelli ... 63
6. A tapasztalat fontosságának felismerése : az olasz természetfilozófia: Telesio, Bruno, Campanella 65
7. Morus Tamás, az utópia államregény műfaj megteremtője 75
8. Ludovicus Vives, a tapasztalati pszichológia alapvetője 77
9. A ram izmus: az új logika ... .. ... 77
10. A franczia szkepszis: Montaigne ... ... ... ... ... ... ... 78
11. A reformáció filozófiatörténeti jelentősége. A természeti jog és a szerződés-elmélet keletkezése: Bodin, Althusius, Hugó Grotius, Erasmus .. ... .. ... .. .. . ... ... ... ... 80
12. A misztikusok, álomlátók vallási rendszerei. A természetes
vallás: Böhme, Herbert ... ... ... .. ... 85
13. Az új tudomány: Leonardo Da Vinci. Kepler, Galilei .. 88
14. A reneszánsz-koi: filozófiai fontossága ... .. ... .. 91
V. Bacon és Descartes, a nagy módszer-filozófusok, az újkori
filozófia két főirányának megindítói.
1. Bacon és Descartes elődei ... ... .. ... 92
2. Bacon ... . . . 98
3. Descartes ... .. .. ... .. .. .. ... ... ... . . ... 97
4. Bacon és Descaites, mint a gondolat végleges felszabadítói s
az újkori filozófia és tudományos gondolkodás alapvetői ... 101
5. Bacon és Descartes, mint az újkori filozófia két főirányának megindítói ... .. 102
VI. Descartestól Kantig : a metafizikusok.
1. A cartesianizmus . ... ... ..103
2. Pascal, a >szív (a szeretet) vallása..... 103
3. Bayle, a modern kritika megszületése 105
4. La Rochefoucauld, az önszeretet gondolkodója 106
5. Gassendi, az atomizmus terjedése 106
6. A misztikus occasionalizmus: Geulincx, Malebranche 107
7. Spinoza ... ... ... ... ... ... ... .. ... ... ... ... ... . ... ... .. 108
8. Leibniz ... ... ... ... ... ... ... ... ... .. ... ... .. ... ... ... ... 114
9. Wolf, a philosophia Leibnizio-Wolffiana, a német racionalizmus 120
10. Baumgarten, az esztétika formális megalapítója 121
11. A racionalizmusról általában 121
VII. Az angol tapasztalati filozófia: a szenzualisták (Bacontól Kantig).
1. Az angol szenzualistákról általában 123
2. Hobbes ... ... ... ... ... 124
3. Az angol új-platonikusok (Culverwels, Cudwortb) 131
4. Glanvil, Hume előlfutója ... .. .. ... 131
5. A természettudományok fejlődése. Newton 132
6. Loeke, az önálló isméi et-vizsgálódás 135
7. A moralisták, deisták (Cumberland). Shaftesbury »erkölcsi érzék«-e.
Hutcheson. Mandeville ... 141
8. A szabad gondolkodók, a freethinker-ek 143
9. Berkeley .......... 145
10. Hume, a nagy okságfilozófus .. 147
11. Adam Smith, a nemzetgazdaságtudomány megalapítója... ... ... 152
12. Thomas Reid, a skót iskola, a commori sense« filozófiája (Beatfcie) 153
13. Bürke, a pszichológiai esztétika alapvetője; angol esztétikusok: Home, Webb ...154
14. A fiziológiai pszichológia alapvetői: Dávid Hartley, Pristley, Erazmus Darwin ....154
VIII. A franczia felvilágosultság.
1. A felvilágosultság világmozgalma . .. ... 156
2. Voltaire - 158
3. Montesquieu, az uj történeti felfogás 158
4. Rousseau, a természet követése 159
5. Az Enciklopédisták: Diderot . 162
6. Condillac, a franczia szenzualismus ... 163
7. Helvétius .. . ... ... 165
8. Condorcet, a haladás franczia filozófusa 166
9. La Mettrie, a íranczia materializmus megalapítója 167
10. Holbach: A természet rendszero ... 168
11. A fiziológiai pszichológia franczia alapvetői: Destutt de Tracv, Cabanis 169
12. A német felvilágosultság, az aufkláristák. Reimarus, Mendelssohn. Sulzer. Tetens......... 170
13. Lessing, az igazság örök kutatása 172
14. A német felvilágosultság pedagógiája: Basedow, a filantrópok.
Campe, Salzmann, Pestalozzi 174
15. A természettudományok haladása. Linné. Gall.. 174
IX. Kant, a kritikai filozófia.
1. Kant elődei ... ... ... ... .. .. ... ... 176
2. Kant, a kritikai filozófia 177
3. Kant hatása a kortársakra: az ellenlábas vallásfilozófusok. Hamman 183
4. Folytatás: Herder. a történetfilozófus és esztétikus ... ... 183
5. Folytatás: Jacobi, Fichte előkészítője 185
6. A továbbfejlesztő kortársak : Reinhold, Maimon 186
7. Folytatás: Schiller, mint esztétikus 187
X. A Kant utáni filozófia: a romanticizmus filozófiája.
1. A Kant nyomán kifejlődött szubjektív idealizmusról általában 188
2. Kant közvetlen utódai ... ... ... ... 190
3. Fichte ... ... ... ... ... ... .. ... .. ... 191
4. Schelling ... ... ... ... ... ... ... ... ... 194
5. Hegel ... ... ... ... ... .... ... ... .. .. ... ... .. 196
6. Hegel közvetlen hatása, a szubjektív idealizmus dialektikája. Uj irányok 199
7. Schleiermacher érzés-vallásfilozófiája ... ... ... ... ... ... ... ... 199
8. Schopenhauer. A XIX. század pesszimizmusa. Frauenstádt.
Richárd Wagner. Hartmann. Nietzsche ... ... ... ... 201
9. A kritikai irány eredeti továbbfejlődése 208
10. Fries, az uj pszichológia 209
11. Herbart realizmusa, átmenet a pozitivizmus korához 210
12. Beneke, a pozitivizmus előharczosa. A pszichológia, mint
filozófiai alaptudomány 212
13. Hegel iskolájának végleges hatása. A pozitív teizmus. Weisse.
A fiatalabb Fichte. Krause. Strauss. Feuerbach. Ruge. ... 214
14. Trendelenburg, a rendszeres filozófiatörténet megszületése. Teichmüller 216
15. A hegeli iskola esztétikusai. Erdmann. Vischer. Köstlin. Carriére. Ulrici 217
16. A franczia idealisztikus visszahatás a XVIII. századra:
De Maistre, De Bonald, Laromiguiére, Royer-Collard. Maine de Biran 217
17. A franczia romanticizmus. Cousin. Jouffroy. Emilé Saisset.
Jules Francois Simon 220
XI. A pozitivizmus.
1. A pozitivizmusról általában 222
2. A pozitív tudományok haladása : Lavoisier. Bichat, Lagrange,
Laplace, Lyell, Monge 224
8. Az első pozitivista kísérletek: tudományos rendszerek: Ampere,
Sophie Germain 225
4. Saint-Simon. A pozitív filozófia melegágya és a szoczializmus
születése. A politechnikusok 226
5. Comte, a pozitív filozófia megalapítója 228
6. Taine, a művészet, irodalom és történelem pozitív filozófusa. Bourget 232
7. Taine milieu-iskolája és a Hennequin-féle tudományos kritika. Toulouse ... 235
8. Ribot, a pozitív tapasztalati pszichológia. Binet. Gustave Le Bon 236
9. A fiziológusok: Claude Bemard, Richet. Le Dantec. A fiatal Janet. Dumas ... ...237
10. A régebbi spekulatív filozófia folytatói a pozitivizmus mellett:
Cournot, Renouvier, Paul Janet, Ravaisson, Fouillée, Delboeuf 237
11. A pozitív filozófia későbbi franczia művelői. Renan. Berthelot,
Renard. Freycinet. Chaumeil. Compayré. Flammarion 239
12. A XIX. századbeli angol filozófiáról általában .. 239
13. Bentham utilitarianizmusa ... .. 240
14. James Mill utilitarianizmusa és asszociologiája 241
15. A romantikus irány képviselői. Coleridge. Oarlyle egyéniségkultusza . ... 242
16. A kritikai filozófia: Hamilton, a relativizmus filozófusa 243
17. Mansel, a vallási felfogás pozitiv kritikája 244
18. Whewell, az angol pozitivizmus első tudományrendszere 244
19. Herschel... ... .. ..- .. . .. ... ... ..., .. .. ... .. ... 245
20. Stuart Mill. a nagy angol logikus, a tapasztalat és a szabadság filozófusa 248
21. Lewes, a pozitiv filozófiatörténet 251
22. A későbbi logikusok: Boole és Jevon.s 252
23. A darvinizmus előmunkásai (Geofíroy Saint-Hilaire 253
24. Lamarck transzformizmusa, leszármazáselmélete 254
25. Darwin és a fejlődésfilozófia (evolucionizmus) ... 255
25. Darwin, a fajok kifejlődése a természetes kiválogatódással,
az ember származása 25*5
27. Lamarck elmélete kiegészíti Darwinét és viszont 259
28. A darwinista iskola 260
29. Haeckel természettudományi monisztikus filozófiája 260
30. Huxley ... ... 261
31. Lubbock 262
32. AVallace, a haladás angol filozófusa 262
33. A többi darwinisták 263
34. A fejlődésfilozófiáról általában 263
35. Spencer szintétikus filozófiája és evolucionizmusa 263
36. Az evolucionista iskola : Grant Allén, Mario Pilo 274
37. Max Müller, a nyelvkifejlődés s mitologia magyarázata. Cox 275
38. Az ujabb angol etika és spekulatív filozófia. Sidgwick. Bradley 275
39. Az amerikai pszichológia: Münsterberg, Titschener, Trumbail Ladd. Carus 276
40. A német pozitivizmusról általában. Az energia megmaradásának elve: Róbert Mayer. Helmholtz. Joule 876
41. A német materializmus: Vogt, Moleschott, Büchner, Czolbe 278
42. Lotze realizmussal felépített idealizmusa ... 280
43. Fechner, a pszicliofizika megalapítója 282
44. Lange, a materializmus történetirója, mint a kritikai filozófia
képviselője. Paulsen. Vaihinger 285
45. A német fiziológusok: Johannes Müller. Helmholtz. Du Bois
Reymond. G. E. Müller. Zöllner. Exner. Meynert. Sachs 285
46. Wundt, a psziohofiziológia és a pszichológiai laboratóriumi
kutatás megalapítója. Külpe. Ziehen. Ebbiughaus. Lipps. 287
47. Dühring "valóságiilozófiá" -ja 289
48. A földrajz filozófiája, az antropogeográtta. Humboldt. Ritter. Ratzel. Buckle... 292
49. Az olasz bünügytudományi, kriminológiai elméletek : Carrara,
Lombroso, Ferri. Alimena ... 293
50. Az olasz iiziológusok. Mosso. Mantegazza 294
51. A dán pszichológusok. Höffding. Kroman. Lehman 295
52. Korunk társadalmi filozófiája 295
53. Korunk társadalomfilozófiájának mozgató eszméi 295
54. A szocziális kérdés és a szocializmus 297
55. A saint-simonista iskola és további fejlődése 298
56. Lamennais keresztény szocializmusa 299
57. Fourier és Proudhon kommunizmusa 299
58. A nemzetgazdaságtan továbbfejlődése, a klasszikus iskola:
Kicardo. Bastiat, Cairnes, Senior 299
59. Maithus népesedés-elmélete . ... 800
60. Lassalle, a szociáldemokrácia megalapítója 300
61. Marx, a szociáldemokrácia elméletirója. az internacionale megalapítója 301
62. Az anarchizmus 301
63. A kommunizmus. Cabet 301
64. Bellamy szociálista államregénye és az amerikaiak 302
65. Ujabb nemzetgazdasági iskolák, a történeti iskola 304
66. Államfilozófia : Eötvös, Schwarcz 304
67. Modem müvészet-társadalomtilozófusok: G-uyau. Ruskin 305
68. A XIX. század három főeredménye: a pozitív tudományok rendszere; a szerves faj élete, fajok kifejlődése s a fejlődés általános elve; és a munka s egyéniség társadalmi védelme 30
Visszapillantás ... ... ... ... ... ... 308
Időtábla ... ... ... ... ... ... 309
Fejlődéstáblák az emberi gondolkodás történetéhez 317
I. Ókori filozófia: az ókor fő gondolatirányai 318
II. A középkori és a reneszánszkori filozófia: a gondolat rabsága és felszabadulása 820
III. Az újkori filozófia : az újkor főbb gondolatirányai 322
Irodalom :
I. Általános fontosságú (vagy bevezető) munkák ... ... ... 324
II. Egyes korszakok irodalma 389
III. Az egyes filozófusok, rendszerek irodalma 389
Név- és Tárgymutató ... ... ... ... ... 389
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A filozófia története A filozófia története A filozófia története A filozófia története A filozófia története A filozófia története A filozófia története A filozófia története

A borító enyhén kopott. Néhány lap és a lapélek kissé foltosak. A címlapon tulajdonosi bejegyzés látható. Pár lapon ceruzás aláhúzás található. Belülről megerősített példány.

A lapélek mintázottak.

Állapot:
6.980 Ft
4.880 ,-Ft 30
24 pont kapható
Kosárba
Állapotfotók
A filozófia története A filozófia története A filozófia története A filozófia története A filozófia története A filozófia története A filozófia története A filozófia története

A borító enyhén kopott, foltos. A lapélek és néhány lap kissé foltos.

A lapélek mintázottak.

Állapot:
6.980 ,-Ft
35 pont kapható
Kosárba