Cegléd településtörténete

Előszó

Részlet a könyvből:

A VÁROS HATÁRA ÉS FÖLDJE
Cegléd neve - Pai8 Dezső megállapítása szerint - a török „cigle", magyarul „fűzfa" szó „d" képzős változata. Nyilván személynév! eredetű, és nem feltétlenül arra utal, hogy ezen a területen sok fűzfa volt. A helynevek tanúsága szerint egykor itt lakó szláv-besenyő várjobbágyok között gyakori volt az ilyen típusú névadás. Nemcsak állatok nevét viselték - Lúd, Tyúk, Csikó, Szarka, Szúnyog -, hanem a folyók neve mellett - Körös, Maros, Tisza, Patak -/ fák nevét is - Kökényes -, így a „Cigle" fűzfa nevét. Cegléd nevének személynévi eredete mellett az is bizonyíték, hogy az alföldi Cegléden kívül Somogyban, Baranyában, Csalóközben, Pozsony m.-ben és Eger mellett is volt egy ilyen nevű helység.
A város nevének első említése 1290-ből valós „Cegléd mellől" kelteznek egy királyi oklevelet. Az 1358-ból való oklevél szerint Cegléd „mondhatatlan idő óta" mindig királyi birtok volt. Ez az oka annak, hogy az Árpádok korából a város életére, birtokviszonyaira kevés adatunk van. A személyi birtoklása és a honfoglaláskor megült falvak és birtokok életéről, földjeiről a XIII. század második felétől kezdve birtokmegosztásokkal kapcsolatos határjárások tudósítanak: Cegléd királyi birtokon ilyen jogi cselekmények nem lévén - árpádkori okleveles emlékeink nincsenek. A „mondhatatlan idők óta mindig királyi birtok" Cegléd élete már a feudális korban is összefügg a másik két város, Kőrös és Kecskemét sorsával; egyaránt a sok kérdésében tisztázatlan Duna-Tisza közi királyi birtoktest" részei. Vissza