Fizika

Tartalom

Előszó ... 5
1. Bevezetés 7
MECHANIKA.
Az anyagi pont kinematikája. Néhány mozgás kinematikai tárgyalása.
2. A mozgások relativitása. Koordinátarendszerek. Pontmozgás. Anyagi pont. 10
3. A hosszúság egysége. Hosszúságok mérése 11
4. Az időegység és az idő mérése . . . 14
5. Skaláris és vektoriális mennyiségek 15
Az anyagi pont kinematikája.
6. A mozgás leírása. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. 17
7. Elmozdulás, sebesség. A mozgás iránya görbevonalú pálya esetén 18
8. Gyorsulás 19
9. A sebesség és gyorsulás kifejezései sík polárkoordinátákban 21
10. Szabad esés 22
11. A hajítás. 24
12. Egyenletes körmozgás - 27
Dinamika.
13. Erő és impulzus 28
14. A mozgás Newton-féle alaptörvényei. Akció = reakció. A tömeg fogalma.
A tehetetlen tömeg. A tömeg súlya. A nehéz tömeg 29
15. Tehetetlenségi koordinátarendszer 34
16. További kísérletek a mechanika alaptörvényeinek illusztrálására 35
17. Lineáris rezgések, vagy harmonikus rezgések 40
18. A bolygók mozgása. A Kepler-ellipszis 45
19. Az analytikai mechanika feladatai . . . 46
20. Az általános gravitáció 46
21. A munka. Az eleven erő, vagy kinetikai energia 51
22. Helyzeti vagy potenciális energia 55
23. Az energia megmaradásának tétele 56
24. Az effektus. 59
25. A tömegközéppont mozgásának, illetőleg az impulzus megmaradásának tétele. 60
26. Az impulzus megmaradása tételének alkalmazása a rugalmas és rugalmatlan ütközésre 63
27. A ballisztikus inga 65
Forgó mozgások.
28. A merev test. A merev testre ható erök összetétele. Súlypont 68
29. A felületek elve vagy impulzusnyomatékok tétele pontrendszerek mozgásánál,
speciálisan merev testek tengelykörüli forgásánál. 70
30. A munka kifejezése és az eleven erő tétele merev test tengelykörüli forgásánál 72
31. Lineáris forgatónyomaték. Merev test tengelykörüli lengései lineáris forgató
nyomatékok hatására. Tehetetlenségi nyomatékok kísérleti meghatározása és számítása 73
32. A nehézségi erőtérben vízszintes tengely körül forgó merev test mozgásegyenlete. Fizikai inga . . . 76
33. A reverziós inga 77
34. Kiegyenlített inga 78
35. Kísérletek a forgási impulzus vagy impulzusnyomaték megmaradása tételének szemléltetésére 79
36. Szabad tengely. Tehetetlenségi ellipszoid 83
37. A pörgettyű 86
38. Gyorsuló koordinátarendszerek. Tehetetlenségi erők 93
39. A mesterséges horizont 105
40. A relativitás elmélete 107
MÁGNESSÉG.
Magnetosztatlkai alapjelenségek. Földmágnesség.
41. Az alapjelenségek 113
42. A mágneses mennyiség és annak egysége. Coulomb törvénye 114
43. A mágnestű lengései homogén mágneses térben. A mágneses momentum. . 117
44. Egy mágnesrúd erőterének térerőssége a mágnesrúd tengelyében és a pólustávolságot merőlegesen felező síkban 118
45. A föld mágneses erőtere 119
ELEKTROMOSSÁG.
Elektrosztatika.
46. Alapjelenségek 122
47. Az elektromos töltés és egysége Coulomb törvénye alapján. Térerősség, erővonalak 122
48. Gauss és Stokes tétele. 124
49. Gauss tétele az elektrosztatikában 125
50. Az elektromos erőtér leírása a potenciállal 126
51. Potenciál és töltés vezetőkön 129
52. Elektromos influencia 131
53. A potenciál, illetőleg potenciálkülönbségek, továbbá az E elektromos térerősség mérése. . . . 131
54. Az elektromos töltés mérése ballisztikus galvanométerrel 133
55. Kapacitás. Sűrítők 134
56. Dielektromos állandó; a szigetelő polározása 137
57. Erővonalak és eltolási vonalak törése két homogén szigetelő határán és
viselkedése vezetők és szigetelők határfelületén 138
58. Az elektrosztatikai tér energiája. Néhány megjegyzés a mértékrendszerekhez. 139
59. A töltést hordozó felületekre elektromos erőterekben kifejtett erők. ... 145
60. Az elektromos töltésatom vagy elemi töltés. Elektron. Millikan kísérlete. 148
61. Az elektromos erőtér összeomlása 148
62. Az áram mágneses hatása. Ampére szabálya. Biot-Savart törvénye. Elektromágneses mértékrendszer 149
63. Az áramerősség mérése az áram mágneses hatása alapján. Tangensbusszola.
Galvanométerek. Ampéreméterek. Elektrodinamóméterek 152
64. Stacionárius áram. Ohm törvénye és Joule törvénye. Ellenállás 155
65. Elágazó vezetőkre vonatkozó Kirchhoff-féle szabályok és azok alkalmazásai.
Előtétellenállás. Voltmérő. Shunt. Wheatstone-híd 158
Indukált áramok.
66. Az indukció alapjelenségei 160
67. Lenz szabálya, az indukált elektromotoros erő nagysága 161
68. A Rogowski-féle mágneses feszültségmérő 164
69. Az elektromos áramok által létesített mágneses terek szerkezetét leíró törvény differenciális megfogalmazása 166
70. A vektorpotenciál. . 167
71. A mágnesezés, vagy mágneses indukció jelensége 168
72. Az indukált mágnességek mágnestelenítő hatása. Mágneses kör. A mérésére szolgáló módszerek. . 171
73. Alapvető különbségek elektromos és mágneses erőterek között. A ferromagnetizmus jelenségeinek stb. molekulárelméleti értelmezése 176
74. A magnetosztatikai tér vektorpotenciálja, ha a térben különböző permeabilitású anyagok vannak 177
75. A magnetosztatikai tér energiája 179
76. Egyenáram, váltakozóáram, stacionárius áram; vezetésbeli áram és eltolási áram 180
77. Az első Maxwell-egyenlet 181
78. Idegen elektromotoros erők az elektromosság elméletében 182
79. Indukált áramok. Közönséges, vagyis alacsonyfrekvenciájú váltakozó áramok,
úgynevezett kvazistacionárius áramok. A kölcsönös indukció és önindukció együtthatója 184
80. Egyetlen, merev és környezetéhez képest nyugvó, zárt vezetőben indukált áramok 190.
81. Két merev és környezetéhez képest nyugalomban lévő vezetőben indukált
áramok. A transzformátor és a szikrainduktor 196
82. Mágneses térhez viszonyítva mozgatott vezetőkben indukált áramok. Generátorok, földinduktor, telefon 200
83. Mótorok. . . 205
84. Ohmikus ellenállás és kapacitás sorban váltakozó áramú elektromotoros erő körében . . . 207
85. Komplex ellenállásoperátorok és vektordiagrammok 209
86. Ohmikus ellenállást, önindukciót és kapacitást sorban tartalmazó vezetőkör saját rezgései 217
87. A II. Maxwell-féle egyenlet 224
88. Az elektromosság áramlásának, az elektromos vezetésnek a mechanizmusáról. 225
89. Nem önálló vezetés normális állapotú levegőben 226
90. Nem önálló vezetés nagy vákuumban 232
91. Önálló elektromos vezetés, kis nyomású, ritkított gázokban 237
92. Önálló elektromos vezetés nagy nyomású gázokban 240
93. Elektrolitikus vezetés vizes oldatokban. Faraday törvényei. Disszociáció. . 242
94. Iónvezetés olvasztott sókban és túlhűtött folyadékokban 248
95. Fémes vezetés. A Richardson-jelenség 250
96. Nem fémes, szilárd testek önálló vezetése és szilárd szigetelők, nevezetesen
szigetelőkristályok nem önálló vezetése 253
97. Az elektroforézis jelenségei, áramlási áramok 253
98. Elektromos erőterek, potenciálkülönbségek, fémek, valamint fém és elektrolit határán. Termoelemek, Galvánelemek. Elektrolitikus polarizáció, akkumulátor 255
99. Elektronok átlépése fémek érintkezésénél. Mikrofon 259
100. A radioaktivitás fizikai megnyilvánulásai 260
AZ ANYAG SZERKEZETÉRŐL ÉS NÉHÁNY TULAJDONSÁGÁRÓL.
101. Molekulák, atomok, kohézió, halmazállapot, izotrópia és anizotrópia, kristályos szerkezet 266
102. Alakváltozások 269
NYUGALOMBAN LEVŐ FOLYADÉKOK ÉS GÁZOK.
103. Folyadékok általános jellemzése. Az ideális folyadék. . 272
104. Szabad felszín; a nyomás terjedése; a nyomás eloszlása a nehézségi erőtérben 273
105. Manométerek. A folyadékok kompresszibilitása 275
106. Folyadékok belső súrlódása. (Viszkozitás, nyúlósság.) 276
107. Felületi feszültség 278
108. A gázok és gőzök mint kicsiny sűrűségű, felület nélküli folyadékok. ... 282
109. Boyle-Mariotte törvénye 283
110. Földünk légköre 285
111. Folyadékok és gázok mozgásai 288
112. Hullámok folyadékokat elválasztó határfelületeken 301
113. Gázok diffúziója 303
HŐTAN.
114. A hőmérséklet és mérése 304
115. Kalorimetria 306
116. Kalorimetrikus mérések eredményei 308
117. Hőközlés 313
118. Hőtágulás 318
119. Az ideális gáz állapotegyenlete 320
120. A hő mechanikai egyenértékének meghatározása 321
121. A termodinamika első főtétele. Belső energia 322
122. Gázok belső energiája. Ideális gáz 323
123. Az ideális gáz izotermikus és adiabatikus állapotváltozása. Clément-Desormes kísérlete 325
124. Körfolyamatok és azok hatásfoka. Carnot-féle körfolyamat 328
125. A termodinamika második főtétele 331
126. A második főtétel kifejezése az entrópia fogalmával 334
127. Lord Kelvin (W. Thomson), abszolút termodinamikai hőmérsékleti skálája. . 340
128. Belső energia és teljes hő. Termodinamikai potenciálok 341
129. A stacionárius áramlás általános elméletének alapjai 342
130. A Joule-Thomson-féle kísérlet 344
131. Párolgás, forrás, lecsapódás, telített gőzök 345
132. A Van Der Waals-féle állapotegyenlet 347
133. Clapeyron egyenlete 349
134. Clausius egyenlete. A telített gőz fajhője 351
135. Higrometria 353
136. A termodinamika harmadik Nernst-féle főtétele 355
REZGÉSJELENSÉGEK ÉS HULLÁMOK.
137. Mechanikai, akusztikai, elektromágneses, fény stb. hullámoknak és azok gerjesztésére szolgáló rezgéseknek közös törvényszerűségei és a közösség oka. 357
138. Hullámok találkozása, interferencia, álló hullámok 360
139. Lebegések 363
140. A Doppler jelenség 364
141. Kényszerrezgések, rezonancia
142. Rezgések felbontása és összetétele. Rezgések hű regisztrálásának feltételei. 370
143. Rezgések erősített visszaadása 377
144. Kapcsolt rezgő rendszerek. Oberbeck ingái 378
145. Diszperzió, csoportsebesség 379
AKUSZTIKAI JELENSÉGEK.
146. Hanghullámok keletkezése. A hullámot jellemző adatok és a hangérzet sajátságai közötti összefüggések. 382
147. Hangsorok és hangközök 384
148. Hangforrások. Hang színezete 384
149. Doppler elve a hangtanban 388
150. Hanginterferencia. Quincke készüléke. Hanglebegés . 389
151. Rezonancia hanghullámokra 389
152. A hangerősség és mérése 390
FÉNYTAN.
153. A geometriai fénytan alaptörvényei 392
A fényvisszaverődés jelenségei.
154. A síktükör 393
155. Gömbtükör 394
A fénytörés jelenségei.
156. Fénytörés plánparallel lemezen. Refraktometerek 396
157. A prizma fénytörése 397
158. Lencsék 398
159. Vastag lencsék 401
160. A lencse leképezésének hibái 401
161. A színszórás. Színkép. Kromatikus hiba 402
162. Akromatikus prizma és lencse 403
Fotometria.
163. A fotometria alaptörvénye 405
164. Fotometerek 407
Az emberi szem és a látás folyamatának fizikai vonatkozásai.
165. Az emberi szem 409
166. A szem alkalmazkodása és annak javítása pápaszemmel 410
167. Sztereoszkópikus távolságmérés 411
Az optikai műszerek.
168. A műszerek általános jellemzése 412
169. A nagyító ... 412
170. A mikroszkóp 412
171. A távcső 413
A fényinterferencia jelenségei.
172. Fényhullámok 414
173. A Fresnel-féle kettős prizma 415
174. Interferenciája lemezeken, vékony rétegeken, azok színeződése. Newton-féle
színes gyűrűk 416
A fényelhajlás.
175. Huygens elve. 422
176. Optikai rácsok 424
177. Ultramikroszkóp. Sötét látókörű megvilágítás 426
178. A két- és háromdimenziós rács 426
A poláros fény.
179. Poláros fény keletkezése visszaverődésnél 430
180. Egyenesben poláros fény előállítása kettős töréssel 431
181. Polározási sík forgatása természetesen aktív anyagokban 431
Spektroszkópia.
182. A spektrometer 432
183. Emissziós színképek 432
184. Abszorpciós színképek 433
185. Kirchhoff sugárzási törvénye 434
186. Az abszolút fekete test előállítása és sugárzásának törvényei 435
187. A hőmérséklet mérése a sugárzási törvények alapján. . 437
188. Vonalas színképek. Zeeman-, Faraday- és elektromos Kerr-jelenség. . . . 438
189. Röntgenspektroszkópia. Átvilágítás anyagvizsgálat céljaira 440
190. Fényelektromos jelenség 448
191. A Bohr-féle atommodell 450
192. A Bohr-féle atommodell nehézségei. A fény duális természete. Comptonjelenség. Elektronelhajlás. Kvantummechanika. 456
Hibajegyzék 460
Név- és tárgymutató. ... 463
Tartalom 473

Témakörök