Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog

Szerző

Szerkesztő

'Dr. Prugberger Tamás: Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog ' összes példány

Kiadó:	KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	491 oldal
Sorozatcím:	Közgazdasági és jogi kiadványok
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-224-549-0

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	17
I. rész: A munkajogi szabályozás eredete, rendszere és alapelvei	21
Kiindulás, rendszertani kérdések és történelmi tapasztalatok	23
A munkajog kialakulása és szabályozásának fejlődése Európa II. világháború utáni kettéosztásáig	23
A rendszerváltás hatása a közép-kelet-európai térség munkajogára	25
A nyugat-európai munkajogi szabályozás alakulásának rövid áttekintése	26
Levonható elvi következtetés a munkajogi szabályozás jellegére - egységesítés európai szinten	28
A magyar munkajog megreformálásának menete és állása - kodifikáció vagy részletszabályozás	31
A közalkalmazotti, a köztisztviselői és a gazdasági "MunkaTörvények" egymáshoz és a Ptk.-hoz való viszonya	33
A közalkalmazotti, a köztisztviselői és a gazdasági munkatörvény egymáshoz való viszonya
A munkajogi szabályozás viszonya a Ptk.-hoz
Jegyzetek	37
A munkával összefüggő szociális és egyéni alapjogok, szabályozási elvek. Bevezető rendelkezések - orientáló szabályok	41
A munka szabályozás elvei és az Európai Szociálcharta	41
A Polgári Törvénykönyvre való utalás kérdése	42
A diszkrimináció kérdése a kollektív és az egyéni munkajogi kapcsolatokban	44
A negatív diszkrimináció nyugat-európai jogi szabályozása	44
A negatív diszkrimináció magyar szabályozásának koncepciója	44
Az előnyben részesítés (pozitív diszkrimináció) Magyarországon és Nyugat-Európában	45
A diszkriminációs tilalom betartásának ellenőrzési lehetősége	46
A munkaügyi viták elvi kérdései	47
Néhány észrevétel a nyugat-európai és a magyar munkajogi szabályozás rendszeréhez	48
Jegyzetek	49
II. rész: Munkaügyi kapcsolatok - kollektív munkajog	51
A kollektív munkajog rendszere és célja	53
A kollektív munkajog rendszere a nyugat-európai szabályozásban	53
A kollektív munkajog és a rendszerének kialakulása	53
A kollektív munkajog mai rendszer a nyugat-európai szabályozásban	59
A kollektív munkajog rendszere az új magyar jogi szabályozásban	60
A kollektív munkajog szabályozásának célja	62
Jegyzetek	64
A koalíciós szervezetek és a koalíciós tárgyalások joga	65
Az idevonatkozó jogi szabályozás a fejlett nyugat-európai piacgazdasági rendszerekben	65
A koalíció fogalma és a koalíció szabadsága	65
A koalíciós szervezetek országos és helyi szerveződésének struktúrája valamint a koalíciós tárgyalások szervezeti rendszere	69
A munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek, valamint az érdekegyeztetési és a kollektív tárgyalási rendszer hazai szabályozása	78
A szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseleti szrvezetek	78
Az érdekegyeztetés rendszer a gazdasági munkajogban	84
Érdekegyeztetési mechanizmus a közszolgálat területén	90
Jegyzetek	92
A kollektív szerződés	95
A kollektív szerződés a nyugat-európai munkajogban	95
A tarifaszerződés és az egyééb kollektív megállapodások elhatárolása, valamint a kollektív szerződés fogalma	95
A tarifaszerződés mögött álló jogforrási rendezés	96
A kollektív szerződés megkötésének speciális szabályai	97
A tarifaszerződés tartalma	98
A tarifaszerződést megkötő felek és a reprezentativitás kérdése	102
A tarifaszerződés hatálya, valamint kiterjesztésének és korlátozásának kérdése a nyugat-európai szabályozásban	104
A kollektív megállapodás mint neokorporativizmus	105
Összegző jellemzés a nyugat-európai koalíciós tárgyalási és tarifaszerződés-kötési rendszerről	106
A kollektív szerződés a magyar munkajogban	107
A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában	107
A kollektív szerződés az új magyar Munka Törvénykönyv szerint	108
A kollektív szerződés a közszolgálat területén	119
Jegyzetek	121
Üzemi tanács - üzemi megállapodás	123
Az üzemitanács-rendszer a nyugat-európai államokban	123
Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemitanács-rendszer lényege	123
A szakszervezeti képviselettől elhatárolt és a munkáltatótól elkülönülő (Németország, Hollandia és Ausztria) és együttes döntési rendszerrel párosuló üzemitanács-rendszer (Németország, Ausztria, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Svédország és Finnország)	126
A munkáltatótól és a szakszervezeti képviselettől nem elhatárolt, elsősorban csak konzultációs joggal rendelkező üzemi tanácsi rendszerek (Belgium, Franciaország, Görögország, Finnország, Svájc)	139
Üzemi bizottsággal ötvözött paritásos képviseletű üzemitanács-rendszerek, szakszervezeti és munkáltatói közreműködéssel (Luxemburg, Dánia, Olaszország, Norvégia)	144
Az üzemi megállapodás a szakszervezeti részvétellel működő üzemi tanácsok esetében	153
A nyugat-európai üzemitanács-rendszerek összegző áttekintése	154
Az európai üzemi tanács	155
Az üzemi tanács idő előtti leváltásának módja	156
Az üzemi-munkahelyi képviselet sajátos amerikai megoldása	156
Az üzemitanács-rendszer kiépítése Magyarországon	157
Az üzemi tanács hatásköre	157
Üzemitanács-választás	163
Az üzemi tanács szervezete	167
Az üzemi tanács és tagjának visszahívása	169
Az üzemi tanács működése	171
Az üzemi megállapodáskötés lehetséges gyakorlata	173
Az üzemi tanács szabályozásának jogforrási kérdése	173
A közalkalmazotti tanács	174
Jegyzetek	175
A kollektív munkaügyi viták rendezése	177
A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül	177
A kollektív munkaügyi viták rendezése a fejlett nyugat-európai államokban	178
Általános kitekintés	178
Egyeztetési és döntőbizottsági eljárás	179
A bírósági eljárás	188
Rövid kitekintés a munkaügyi érdekviták amerikai rendezésébe	190
A kollektív munkaügyi viták magyar rendezése	192
Jegyzetek	196
A munkaküzdelem jogi szabályozásának kérdései	199
A munkaküzdelem jogi szabályozásának az Európai Közösség tagországaiban	199
Fogalmak meghatározása	199
A sztrájk és a kizárás formái	200
A sztrájk és a kizárás jogi megítélése és szabályozottsága	201
A sztrájk és a munkakizárás jogosultságainak hatásai - a jogszerűség megítélésének kérdése	202
A munkaküzdelem kihatása a munkaszerződés, illetőleg a munkaviszony sorsára	204
Összegző értékelés az új magyar kodifikáció számára	207
A munkabeszüntetés és a munkakizárás az új magyar munkajogban	207
A sztrájkok	207
A kizárás (lock out)	211
Jegyzetek	213
III. rész: Az individuális munkajog	215
Az individuális munkaviszonyba tartozó és szabályozandó jogintézmények	217
A gazdasági (magán-) munkajogban	217
A közszolgálati jogban	219
A főbb nyugat-európai megoldások	219
A magyar közszolgálati jog jellege	221
Jegyzetek	222
Az individuális munkajog (munkaszerződés) és a közszolgálat jogi szabályozásának jogforrási szerkezete	223
Az individuális munkaviszony jogi szabályozásának jogforrási szerkezete	223
A szabályozás szerkezete a nyugat-európai államokban	223
A mai magyar és közép-kelet-európai munkajog szabályozásának jogforrási szerkezete	229
A közszolgálati jogviszony szabályozásának jogforrási szerkezete	230
A nyugat-európai megoldások	230
A magyar megoldás főbb jellemzői	230
Jegyzetek	231
A munkaviszony szereplői (jogalanyai)	233
A gazdasági munkaviszonyban	233
A munkavállaló	233
A munkáltató	237
A közszolgálati viszony szereplői	239
A közalkalmazó	239
A közalkalmazott és a köztisztviselő	240
Jegyzetek	241
A munkaviszony létesítése - a munkaszerződés	243
A munkaszerződés jellege, formája és tartalma	243
A munkaszerződés időtartama	245
A határozatlan és a meghatározott időre szóló megállapodás	245
A próbaidő-kikötés	248
A pályázat és a választás	248
A munkaszerződés megkötésével kapcsolatos kötelezettségek	249
A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony létesítésének feltételei és módjai	250
Jegyzetek	254
A munkaviszony szerződéses módosítása	255
A munkaszerződés módosításának főbb esetei a nyugat-európai államok gyakorlatában	255
A munkaszerződés módosításának főbb esetei az új magyar jogi szabályozásban	257
A közszolgálati jogviszony módosítása	259
Jegyzetek	261
A munkavégzés szabályai - munkáltatói, valamint munkavállalói jogok és kötelezettségek	263
A jogi szabályozás rendszere	263
A jogok és a kötelezettségek viszonya	263
A munkáltató kötelezettségei a munkavállalóval szemben	263
A munkavállaló kötelezettségei a munkáltatóival szemben	266
Összegzés	270
Jogok és kötelezettségek a közszolgálatban	271
Jegyzetek	274
A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság rendezése	275
A munkaidő	275
A munkaidő rendezése az Európai Közösség és az EFTA tagállamai körében, kitekintéssel az USA jogára	275
A munkaidő szabályozása az új magyar Mt.-ben	277
A szabadság	279
A szabadság mértékének és kiadásának rendezése az Európai Unió tagállamaiban	279
A szabadság	282
A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság a közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszonyban	285
Jegyzetek	286
A munka díjazásának rendszere - a munkabér	289
A munka díjazásának rendszere az Európai Közösség tagállamai körében	289
A munka díjazásának új magyar jogi szabályozása	294
A közszolgálati előmeneteli, besorolási és illetményrendszere	299
A közalkalmazott előmeneteli, besorolási és illetményrendszer	299
A köztisztviselői előmeneteli, besorolási és illetményrendszer	301
A közalkalmazotti és a köztisztviselői besorolás és előmenetel közös vonásai	302
A közszolgálati vezetői megbízás, vezetői pótlék és címpótlék	304
A közszolgálat egyéb pótlékai és kiegészítő illetményei	305
A közalkalmazotti illetményrendszer szabályozásának korábbi és részben ma is fennálló anomáliái	306
Összegzés	307
Jegyzetek	308
A munkajogi felelősség rendszere és tartalma	309
A fegyelmi felelősség és a kártérítési felelősség kodifikációs sorsa	309
A munkavállalót terhelő kártérítési felelősség	310
A munkavállaló kártérítési felelősségének főbb formái és szabályozása a nyugat-európai jogban	310
A munkavállaló felelőssége az általa okozott kárért a munkáltató közvetlen irányítása mellett végzett munka során, a magyar jog szerint	316
A munkavállaló felelőssége a saját szervezésű, közvetlenül nem irányított munkavégzés során okozott kárért	318
A kizárólagos őrizetben álló vagyontárgyakért fennálló munkavállalói felelősség	318
A munkáltató terhelő kártérítési felelősség itt tárgyalt formáira érvényes szabályok	320
A munkáltatót terhelő kártérítési felelősség	321
A munkajogi kárfelelősség szabályozásának elvei és rendszere	321
A munkáltatónak a munkavállaló irányában fennálló veszélyes üzemi jellegű felelőssége	322
A munkáltatónak a munkavállaló által a munkahelyre bevitt tárgyaiért fennálló felelőssége	324
Közös enyhítő szabály a 2. és 3. pontban foglalt felelősségi alakzatra	324
A munkáltató kifelé jelentkező felelőssége a munkavállaló által okozott károkért, valamint felelőssége a munkavállalót kívülállók részéről érő károkért	325
A közalkalmazotti és köztisztviselői felelősség	326
A fegyelmi felelősség	326
A közszolgáló speciális kártérítési felelőssége	329
A foglalkoztató felelőssége	331
Kitekintés a nyugat-európai közszolgálati felelősségre	331
Jegyzetek	331
A munkaviszony (munkaszerződés) megszűnése és megszüntetése	333
A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályai a nyugat-európai munkajogban	333
A munkaviszony megszűnésének esetei általában	333
A rendes felmondás	334
A rendkívüli felmondás	353
A rendes és a rendkívüli felmondás jogszerűtlen gyakorlása	356
A munkáltató cég jogutód nélküli megszűnése, a csődeljárás, és a munkáltató, valamint a munkavállaló halála	358
A munkáltató munkaviszony-megszűnéssel kapcsolatos munkaerő-piaci és igazolási kötelezettség	360
A munkaviszony megszűnése és megszüntetése az új magyar jogi szabályozásában	360
A munkaviszony megszűnése	360
A munkaviszony megszüntetése	363
A munkaviszony megszűnésének, illetve a megszüntetésének eljárásjogi szabályai	380
A munkaviszony jogellenes megszüntetése és következményei	381
A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnése	384
Elvi kérdések	384
A tételes szabályozás néhány problémája	387
A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnésével kapcsolatos egyes problémák	389
Az áthelyezés	391
A vezetői megbízatás megszűnésének speciális szabályai	392
A köztisztviselőket érintő csoportos létszámleépítés	394
Jegyzetek	395
A munkaviszonyból eredő munkajogi viták	399
A munkajogi viták rendezése az Európai Közösség tagországaiban	399
Általános bemutatás	399
Részletes bemutatás	400
Következtetések a magyar jogalkotás számára	403
A kollektív és az individuális munkaügyi jogviták rendezésének új hazai szabályozása	404
Jegyzetek	408
Vállalkozási és megbízás jellegű munkaviszonyok	409
Általános jellemzés	409
A vállalatvezetői-menedzseri szerződés	409
A tagsági alapon álló munkavégzés	415
A részesművelés	418
Csoportos munkavállalási formák	419
Az átalányelszámolásos munkaviszony	420
A házi bedolgozói munkaviszony	421
A képernyős házi távmunka	422
A távmunka lényege és formái	422
A főbb jogi problémák a távmunkával kapcsolatban	422
Jegyzetek	425
IV. rész: A munkaügyi szabályozás átalakulása a szomszédos, volt reálszocialista kelet- és közép-európai országokban	427
Általános megjegyzések	429
A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek rendszerének és jogállásának szabályozása	433
A koalíciós szervezetek jogállásának szabályozása	433
Az üzemi-vállalati munkavállalói érdekképviselet	436
Jegyzetek	438
Az érdekegyeztetés, a tarifaszerződések, az érdekviták és a munkaküzdelem megújuló szabályozása	441
Az érdekegyeztetés és a tarifaszerződés	441
A kollektív munkaügyi viták rendezése	444
A munkaküzdelem joga	446
Jegyzetek	447
Az individuális munkajogi szabályozás átalakulásának főbb irányvonalai	449
Általános fejlődési irányok, tendenciák	449
A munkaviszony keletkezése és a munkaszerződés	449
A munka díjazása	450
Munkaidő, túlmunka, pihenőnapon végzett munka	450
A pihenőidő és a szabadság	451
A munkaviszony tartalma, versenytilalom és felelősség	452
Meghatározott munkavállalókat megillető különleges védelem	452
Munkaviszony-megszűnés, üzemátvétel, gazdasági okokból történő tömeges felmondás	453
A munkaviszony megszűnése és megszüntetése általában	453
Üzembirtokos-változás	453
A gazdasági okokból történő tömeges felmondás	454
A munkaügyi jogviták	455
Jegyzetek	456
V. rész: Összefoglaló értékelés	457
Az európai közösség államai és Nyugat-Európa	459
Az új magyar munkajogi kodifikációs törekvések összegző értékelése	463
Deutsche Zusammenfassung	465
The European And Hungarian Comparative Labour And Civil Service Law	479
Tárgymutató	485
Mellékletek	493