30 éves az Öntödei Múzeum

Előszó

A magyar nehézipar történetét megragadó módon bemutató Öntödei Múzeum fennállásának évfordulója alkalmával emlékezzünk arra az emberre, aki 1841-ben, hosszú, Európában töltött vándorévei után rendíthetetlen akarattal, optimizmussal és tenni akarással létrehozta Budapesten az első öntödét: A svájci Embrachból származó Abraham Ganz megvalósította a saját vállalkozásról szőtt álmát. Közreműködött a Lánchíd építésében és kapcsolatban állt Széchenyivel, Andrássyval és Kossuth-tal.
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alatt kiállt a magyar ügyért, ágyúgolyót gyártott, ezért a Habsburgok halálra ítélték. Szerencsére azonban erre nem került sor, kegyelmet kapott és folytathatta munkáját. A vasúthálózat fejlődése egyre újabb megrendelést biztosított az öntödének, amely állandóan bővült.
A vállalkozás fejlődésében döntő lépést jelentett a vasúti kéregöntésű kerék feltalálása, amely Ganznak számos díjat szerzett a világkiállításokon, sőt az osztrák császár, aki nyilvánvalóan megbocsátott neki, érdemrenddel tüntette ki... Egész Európából özönlöttek a megrendelések, s az üzem Svájcba is exportált. Hamarosan öntésre került a 100 000. kerék, s ezzel a Ganz Öntöde 1865-ben az ipari nemzetté fejlődő Magyarország legnagyobb gyárai sorába emelkedett.
Ganz jó főnök volt, gondoskodott a munkatársairól, nyugdíj- és betegsegélyző pénztárakat állított fel, árvaházakat támogatott, végül pedig Buda díszpolgárává avatták.
1867-ben bekövetkezett tragikus halála után szoros munkatársai továbbfejlesztették a vállalkozást. Az öntöde kiállta a két világháborút, az államosítást és a rendszerváltás utáni privatizálást. Mai sorsa alakulása még nem egyértelmű, de a múzeum, amely az 1964-ig használt öntödében került elhelyezésre, ébren tartja az emlékezést Ganz Ábrahámra. Ganz a 19. században jött Magyarországra, s meggyőződésem, hogy ma is újra jönne és az üzemét újra sikerre vinné. Vissza