kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Mai Henrik és Fia |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői kötés |
| Oldalszám: | 833 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 25 cm x 19 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Számos fekete-fehér rajzzal és két szines táblával illusztrálva. Nyomtatta a Pesti Lloyd-Társulat nyomdája. |
| Bevezetés | 1 |
| Általános chemia | |
| Az anyag megmaradásának törvénye | 7 |
| Halmazállapotok | 8 |
| Szilárd testek | 9 |
| Cseppfolyós testek | 9 |
| Gázalakú testek | 9 |
| A tömeg, térfogat és nyomás mérése | 9 |
| A tömeg mérése | 9 |
| A térfogat mérése | 10 |
| A gáznyomás és a térfogat mérése | 10 |
| A gázok alaptörvényei | 12 |
| Boyle vagy Mariotte törvénye | 12 |
| Gay-Lussac vagy Dalton kiterjedési törvénye | 13 |
| Általános gáztörvény | 15 |
| Normal térfogat | 17 |
| Híg oldatok osmosis-törvénye | 18 |
| Heterogen és homogen testek | 21 |
| A chemia alaptörvényei - Stöchiometria vagy alkatrészmennyiségek tana | |
| Gay-Lussac térfogati törvénye | 23 |
| A molekulasúly fogalma | 26 |
| Molekulahypothesis és a halmazállapotok elmélete | 27 |
| Gázalakú testek | 27 |
| A gáztörvényektől való eltérés értelmezése | 28 |
| Folyékony halmazállapotú testek | 29 |
| Szilárd testek | 29 |
| Gay-Lussac térfogati törvényének értelmezése | 29 |
| Richter törvénye | 30 |
| Avogadro törvénye | 30 |
| A molekulák méretei | 31 |
| Oldott testek molekulasúlyának megállapítása | 31 |
| Egyetemes gázállandó | 33 |
| Az állandó súlyviszonyok törvénye, Proust törvénye | 33 |
| A sokszoros súlyviszonyok törvénye, Dalton törvénye | 34 |
| Atomhypothesis | 35 |
| A testek szerkezetét magyarázó ismeretek összefoglalása | 36 |
| Az atomsúly meghatározása | 37 |
| Az elemi alkatrészek atomsúlya | 39 |
| Chemiai jelek és képletek | 40 |
| Chemiai egyenletek | 41 |
| A chemiai képlet megállapítása | 43 |
| A molekulasúly meghatározása | 45 |
| Gázok és gőzők molekulasúlyának meghatározása | 45 |
| A gázsűrűség meghatározása | 46 |
| A gőzsűrűség meghatározása | 47 |
| Dumas módszere | 48 |
| Victor Meyer módszere | 49 |
| Oldott testek molekulasúlyának meghatározása | 49 |
| Híg oldatok törvényei | 51 |
| Van't Hoff törvénye | 52 |
| A fagyáspontcsökkenés meghatározása | 54 |
| A forráspontemelkedés meghatározása | 54 |
| A testek molekulasúlyának meghatározása folyós halmazállapotban | 55 |
| Kritikus hőmérséklet | 56 |
| A felületi feszültség | 57 |
| Eötvös törvénye | 58 |
| Az atomsúly helyességének ellenőrzése | 58 |
| Az atomhő törvénye, Dulong-Petit törvénye | 59 |
| Az isomorphia törvénye | 61 |
| Látszólagos eltérés Avogadro törvényétől | 62 |
| Graham törvénye | 62 |
| Structurchemia vagy a chemiai szerkezet tana | |
| Az alaktrész vagy gyök fogalma | 64 |
| A vegyérték | 67 |
| A vegyérték jelölése | 69 |
| Az isomer gyökök vegyértéke | 71 |
| Telítetlen és telített vegyületek | 75 |
| A chemiai szerkezet megállapítása | 76 |
| Az egyenérték | 80 |
| Az egyenértéksúly | 80 |
| A vegyületek egyenértéksúlya | 82 |
| A térfogatos elemzés | 84 |
| Vegyületek különféle egyenértéksúlya | 86 |
| A gyökök chemiai jelleme | 88 |
| Az elemi gyökök jelleme | 88 |
| Az összetett gyökök jelleme | 92 |
| Chemiai systematika | |
| Az elemi testek rendszere | 95 |
| Az elemek periodusos rendszere | 96 |
| A vegyületek osztályozása | 102 |
| A bázis | 102 |
| A sav | 104 |
| A só | 111 |
| Normális só | 114 |
| Bázisos só | 115 |
| Vegyes só | 116 |
| Kettős só | 116 |
| Complex só | 117 |
| Összefoglalás | 118 |
| A vegyületek nevezéktana | 120 |
| A chemiai átváltozások | |
| A chemiai átváltozások egyszerű alakjai | 123 |
| Intramolekulás vagy isomer átváltozás | 123 |
| Polymer átváltozás | 124 |
| Szétbomlás | 124 |
| Dissociatio | 124 |
| Egyesülés | 125 |
| Additio | 125 |
| Cserebomlás | 125 |
| A chemiai átváltozás feltételei | 127 |
| Energetikai alapfogalmak | |
| Az energia alakjai | 129 |
| Az energia megmaradásának törvénye | 130 |
| Az energia átváltozásának törvénye | 132 |
| Thermochemia | |
| A hőmennyiség egysége | 135 |
| A hőmennyiség meghatározása | 136 |
| A vizcalorimeter | 136 |
| Nernst-féle vízcalorimeter | 137 |
| Thomson-féle calorimeter | 137 |
| Berthelot-féle bomba | 138 |
| A jégcalorimeter | 138 |
| Reactiohő | 140 |
| Thermochemiai egyenletek | 140 |
| Külső munka | 142 |
| A thermochemia főtétele | 144 |
| A thermochemia főtételének alkalmazása | 145 |
| Képződéshő | 146 |
| A reactiohő megállapítása számítás útján | 147 |
| Az égés | 149 |
| Az égés feltételei | 150 |
| Az égés különböző alakjai | 151 |
| Égéshő és égéshőmérséklet | 153 |
| Robbanó anyagok | 156 |
| Az égéshő physiologiai jelentősége | 157 |
| Chemiai affinitas és a reactiohő | 159 |
| Elektrochemia | |
| Az elektromos áram chemiai hatása | 161 |
| Az elektrolysis törvényei | 162 |
| Az elektrolysois mennyiségi törvényei, Faraday törvényei | 164 |
| Faraday első törvénye | 164 |
| Faraday második törvénye | 165 |
| Az elektrolysis jelenségeinek értelmezése | 166 |
| Grotthus hypothesise | 166 |
| Galvanos polarisatio, Clausius hypothesise | 168 |
| Elektrolytos dissociatio, Arrhenius hypothesise | 171 |
| Az elekrolytos dissociatio fokának megállapítása | 177 |
| A dissociatio fokának meghatározása az oldatok törvényei alapján | 177 |
| A dissociatio fokának meghatáorozása az elektromos vezetőképességéből | 179 |
| A vezetőképesség mérése | 179 |
| Specifikus vezetőképesség | 181 |
| Molekula- és aequivalens-vezetőképesség | 183 |
| Az aequivalens-vezetőképesség higítással való változásának értelmezése | 185 |
| A dissociatio fokának kiszámítása | 186 |
| Kohlrausch törvénye | 187 |
| Az elektrolytos dissociatio szabályai | 189 |
| Az elektrolytok sajátságainak értelmezése az ion-elmélet alapján | 190 |
| A chemiai reactiók értelmezése az ion-elmélet alapján | 191 |
| Complex vegyületek | 193 |
| A complex-vegyületek szerkezetének értelmezése, Werner vegyértékelmélete | 195 |
| Az elektrolytok thermochemiai viselkedése | 200 |
| A chemiai energia átalakulása elektromos energiává | 202 |
| A galvánáram keletkezésének osmosisos elmélete | 203 |
| Egyes elektrodok normalpotentiálja | 207 |
| Bomlási feszültség | 209 |
| A fémek elektrolytos oldástensiója | 210 |
| Chemiai mechanika | |
| Alapfogalmak | 212 |
| Teljes és megfordítható reactiók | 212 |
| A reactiók időbeli lefolyása | 213 |
| Concentratio | 215 |
| Reactiosebesség | 215 |
| A reactiosebesség törvénye | 216 |
| Katalysis | 200 |
| A tömeghatás törvénye | 225 |
| Homogen rendszerek egyensúlya | 228 |
| Dissociatiós egyensúlyok | 228 |
| A víz dissociatiója | 232 |
| Indikatorok | 233 |
| Hydrolysis | 234 |
| Több bázisú savak dissociatiója | 237 |
| Heterogen rendszerek egyensúlya | 239 |
| A tömeghatás törvényének alkalmazása heterogen rendszerekre | 240 |
| Dissociatiós egyensúlyok heterogen rendszerekben | 241 |
| Heterogen elekrolytrendszerek egyensúlya | 243 |
| Kolloid-oldatok | 244 |
| Kolloid-oldatok előállítása | 244 |
| A kolloid-oldatok sajátságai | 246 |
| Radioactivitas | 251 |
| A radioactivitas vizsgálata | 251 |
| Radioactiv elemek | 254 |
| A radioactiv anyagok sugárzása | 255 |
| Radioactiv átalakulások | 258 |
| A radioactiv átalakulások és az elemek periodusos rendszere | 263 |
| A radioactiv sugárzások hatásai | 267 |
| Anorganikus chemia | |
| Bevezetés | 271 |
| Hydrogen | 273 |
| Chlor-csoport | |
| A chlor-csoport jellemzése | 283 |
| Fluor | 284 |
| Chlor | 286 |
| Brom | 293 |
| Jod | 295 |
| A chlor-csoport vegyületei hydrogennek, Haloid savak | 313 |
| A chlor-csoprot elemeinek vegyületei egymással | 313 |
| Oxygen-csoport | |
| Az oxygen-csoport jellemzése | 313 |
| Oxygen | 314 |
| Ozon | 319 |
| Kén | 323 |
| Selen | 328 |
| Tellur | 329 |
| Az oxygen-csoport vegyületei hydrogennel | 330 |
| Az oxygen vegyületei hydrogennel | 352 |
| A kén vegyületei hydrogennel | 356 |
| A selen és tellur vegyületei hydrogennel | 356 |
| Az oxygen-csoport vegyületei a chlor-csoport elemeivel | 357 |
| Az oxygen vegyületei a halogenekkel | 357 |
| Az oxygen vegyületei chlorral | 362 |
| A brom és jod vegyületei oxygennel | 365 |
| A kén vegyületei a halogenekkel | 365 |
| Az oxygen-csoport elemeinek vegyületei egymással | 366 |
| A kén vegyületei oxygennel | 393 |
| A kénessav és kénsav halogen-származékai | 393 |
| A selen és tellur vegyületei oxygennel | 394 |
| Nitrogen-csoport | |
| A nitrogen-csoport jellemzése | 395 |
| Nitrogen | 396 |
| A levegő | 399 |
| Phosphor | 409 |
| Arsen | 421 |
| Antimon | 423 |
| Bismuth | 425 |
| A nitrogen-csoport vegyületei hydrogennel | 426 |
| A nitrogen vegyületei hydrogennel | 436 |
| A phosphor vegyületei hydrogennel | 437 |
| Az arsen és antimon vegyületei hydrogennel | 438 |
| A nitrogen-csoport vegyületei a chlor-csoport elemeivel | 439 |
| A nitrogen vegyületei a halogenekkel | 440 |
| A phosphor vegyületei a halogenekkel | 442 |
| Az arsen, antimon és bismuth vegyületei a halogenekkel | 446 |
| A nitrogen-csoprot vegyületei az oxygen-csoport elemeivel | 446 |
| A nitrogen vegyületei oxygennel | 469 |
| A phosphor vegyületei oxygennel | 480 |
| Az arsen és antimon vegyületei oxygennel | 480 |
| Az arsen kimutatása chemiai készitményekben és törvényszéki esetekben | 487 |
| A bismuth vegyületei oxygennel | 494 |
| A bismuth sói | 495 |
| A nitrogen kénvegyületei | 497 |
| Az arsen kénvegyületei | 498 |
| Az antimon kénvegyületei | 500 |
| Savszármazékok | 502 |
| Szén-csoport | |
| A szén-csoport jellemzése | 505 |
| Szén | 506 |
| Silicium | 513 |
| A silicium vegyületei hydrogennel | 514 |
| A silicium vegyületei halogenekkel | 515 |
| A szén és silicium vegyületei az oxygen-csoport elemeivel | 517 |
| A szén vegyületei oxygennel | 517 |
| A silicium vegyületei oxygennel | 530 |
| A szénsav halogen- és amido-származékai | 532 |
| A szén vegyületei kénnel | 540 |
| A silicium vegyületei kénnel | 545 |
| A szén vegyületei nitrogennel | 545 |
| A cyan vegyületei oxygennel | 555 |
| A cyansav halogen- és amidoszármazékai | 556 |
| Cyanur-vegyületek | 558 |
| A cyan vegyületei kénnel | 559 |
| A silicium vegyületei szénnel | 560 |
| Titanium, Zirconium, Cerium, Thorium | 561 |
| Bór | 565 |
| A bór hydrogenvegyületei | 565 |
| A bór vegyületei oxygennel | 569 |
| Fémek | |
| Physikai és chemiai sajátságok | 570 |
| Előfordulás és előállítás | 575 |
| Fémoxydok és fémhydroxydok előállítása | 577 |
| Sók előállítása | 578 |
| Alkali-fémek | |
| Az alkali-fémek jellemzése | 578 |
| Lithium | 579 |
| Natrium | 580 |
| Kalium | 582 |
| Rubidium és Caesium | 583 |
| Ammonium | 584 |
| Az alkali-fémek és az ammonium-gyök vegyületei | 584 |
| Hydridek | 584 |
| Oxydok (hyperoxydok) és hydroxydok | 585 |
| Haloid-sók (cyanidok) és halogen-tartalmú amphid-sók | 589 |
| Sulfidok és hydrosulfidok | 607 |
| Amphidsók | 609 |
| Alkali-földfémek | |
| Az alkali-földfémek jellemzése | 638 |
| Beryllium | 639 |
| Magnesium | 640 |
| Calcium | 642 |
| Strontium | 643 |
| Baryum | 644 |
| Radium | 645 |
| Az alkali-földfémek vegyületei | 645 |
| Hydridek | 645 |
| Oxydok (hyperoxydok) és hydroxydok | 646 |
| Haloid-sók és halogen-tartalmú amphid-sók | 651 |
| Sulfidok és hydrosulfidok | 656 |
| Amphid-sók | 656 |
| Üveg | 667 |
| Zink-csoport | |
| A zink-csoport jellemzése | 669 |
| Zink | 670 |
| Cadmium | 672 |
| Higany | 673 |
| A zink-csoport vegyületei | 676 |
| Oxydok (hyperoxydok) és hydroxydok | 676 |
| Haloid-sók, cyanidok | 680 |
| Sulfidok | 689 |
| Amphid-sók | 691 |
| Aluminium-csoport | |
| Az aluminium-csoport jellemzése | 693 |
| Aluminium | 694 |
| Az aluminium vegyületei | 696 |
| Porcellán és agyagárúk | 701 |
| Scandium, Yttrium, Lanthan, Ytterbium és vegyületei | 702 |
| A ritka földek fémei | 704 |
| Thallium-csoport | |
| A thallium-csoport jellemzése | 706 |
| Gallium és vegyületei | 706 |
| Indium és vegyületei | 707 |
| Thallium és vegyületei | 707 |
| Ón-csoport | |
| Az ón-csoport jellemzése | 708 |
| Germanium és vegyületei | 709 |
| Ón | 709 |
| Ólom | 712 |
| Az ón és ólom vegyületei | 715 |
| Oxydok és hydroxydok | 715 |
| Haloid-sók | 720 |
| Sulfidok | 723 |
| Amphid-sók | 724 |
| Vanadium-csoport | |
| A vanadium-csoport jellemzése | 727 |
| Vanadium és vegyületei | 728 |
| Niobium és vegyületei | 730 |
| Tantal és vegyületei | 731 |
| Chrom-csoport | |
| A chrom-csoport jellemzése | 731 |
| Chrom | 732 |
| A chrom vegyületei | 732 |
| Chromo-vegyületek | 733 |
| Chromi-vegyületek | 734 |
| A hatvegyértékű chrom vegyületei, chromatok és pyrochromatok | 736 |
| A chromsav chloridjai | 739 |
| Molybdaen és vegyületei | 739 |
| Wolfram és vegyületei | 741 |
| Uran és vegyületei | 742 |
| Mangan-csoport | |
| Mangan | 743 |
| A mangan vegyületei | 744 |
| Mangano-vegyületek | 746 |
| Mangani-vegyületek | 747 |
| A négyvegyértékű mangan vegyületei | 748 |
| A hat- és hétvegyértékű mangan vegyületei | 750 |
| Vas-csoport | |
| A vas-csoport jellemzése | 752 |
| Vas | 752 |
| Kobalt | 762 |
| Nikkel | 763 |
| A vas-csoprot vegyületei | 764 |
| Oxydok és hydroxydok | 764 |
| Haloid-sók | 767 |
| Sulfidok | 770 |
| Amphid-sók | 771 |
| Réz-csoport | |
| A réz-csoport jellemzése | 775 |
| Réz | 776 |
| Ezüst | 779 |
| Arany | 782 |
| A réz-csoport vegyületei | 784 |
| Oxydok és hydroxydok | 784 |
| Haloid-sók | 786 |
| Photographia | 787 |
| Sulfidok | 789 |
| Amphid-sók | 790 |
| Platina-csoport | |
| A platina-csoport jellemzése | 793 |
| Ruthenium és vegyületei | 795 |
| Osmium és vegyületei | 795 |
| Rhodium és vegyületei | 796 |
| Iridium és vegyületei | 796 |
| Palladium és vegüyletei | 796 |
| Platina és vegyületei | 797 |
| Argon-csoport, nemes gázok | 799 |
| Spectrum-analysis | 802 |
| Betűrendes névmutató | 808 |
| Betűrendes tárgymutató | 812 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.