Dr. Jendrássik Jenő tanár hátrahagyott iratai/Az újszülöttek betegségei

Tartalom

Bevezetés az élettani előadásokba
Első előadás ......1-18. I.
Az élettan feladata. Az exact vizsgálati módszer feltételei és jelentősége. Az
érzések jelentősége; a köztök és az azokat előidéző külső behatások közt fennálló
viszony. Az érzések különféleségei. Az érzésekhez csatlakozó és azokat megváltoztató, akaratbeli testmozgásaink. A térviszony szerinti felfogásnak feltételei egyfelől az
érzések részéről, másfelől az akaratbeli mozgások részéről. A térszemlélet külső szemléleti, egyszersmind subjectiv szemléleti alak, mely bizonyos értelemben transcendentalisnak is mondható. A térszemléletnek alapját és általa a valóságnak ismertető
jellegét a törvényes viszony képezi. E jelentőségnek feltételei.
Függelék az I. előadáshoz ........................................19-32. I.
Második előadás..........................................33-52. I.
Szemléleti képmás. Az érzések, valamint az általuk szerzett szemléleti és
képzelmi képek összehasonlításának módozatai. Az egyidejű érzések, illetőleg szemléleti képeknek összehasonlítása. Az egymást követő érzések és szemléleti képeknek
összehasonlítása. Visszaidézett érzések és képzelmi képek. Az összehasonlítás, mint
az egymást követő öntudati állapotok átmenetes változatának tudatos felfogása.
Testvilági tájékozásunk lényege. Tájékozásunknak feltételei. A tárgy egyéni jellemének
állandósága. A tulajdonságok viszonlagossága. A feltételezett egyéni jellemnek állandósága egyértelmű a kapcsolatos tulajdonságoknak, illetőleg megváltozásuk viszonyának állandóságával. A kapcsolatos tulajdonságoknak, illetőleg állandó viszony
szerinti változásaiknak sokszoros ismétlődése a tárgyak sorában. Az egyéni érzéki
felfogó képességnek állandósága. Az érzések, szemléleti és képzelmi képeknek
emlékezetben tartása. Emlékező tehetség. Az emlékezetből felmerülő képzelmi
képeknek megkülönböztetése a szemléleti képektől. A másokkal közös és kölcsönös
tájékozás feltételei. Szükséges, hogy az ugyanazon tárgyra vonatkozó, egyénileg
netalán nem azonos érzetek, szemléleti és képzelmi képek arra minden ember
részéről egyezőleg vonatkoztassanak. A szótagolt nyelv, mint meghatározott jelentőségű szójelek által képezett közeg, mely az emberek közt a szellemi közlekedést
közvetíti.
Harmadik élőadás.............................. 53-66. I.
A szójel. Elnevezés. Tulajdon név. Jellegző tulajdonságok. Faji fogalmak.
Főnevek. A tárgyak rendszeres csoportosítása faji fogalmak szerint. A tünemények
rendszeres csoportosítása törvényt kifejező fogalmak szerint. Ok, okozat, okadó törvény, természeti törvény. Fogalmakat kifejező műszók. A fogalmak mint olyanok a
képzelet tárgyát nem képezhetik, de képviselhetők annak körében megfelelő egyes
esetek által, valamint helyettesíthetők szójelek, mint symbolumok által a gondolkodás folyamában. A fogalmak és az azokra használt szójelek értelmének egymástól
eltérő átalakulása. A fogalmakat jelző szók maguk azokat még nem szolgáltatják;
azokhoz csak bizonyos módszeres eljárás vezet.
A térszemléletről. A tér fogalma.
Negyedik előadás .................. ................67-82. I.
A fogalmak megállapítása. Az elemzés, ennek módjai. Elemzés a megfigyelés
utján. Vizsgálati eszközök közvetítő szerepe. Az egyező adatok összefoglalása (synthesis) inductio utján. Minden inductionak alapfeltételét az okadó törvény képezi.
Az inductio utján levezetett tételnek próba alá vetése deductio utján. A deductionak
feltételei. A deductio csak egyes esetre vonatkozó és nem általános tételre vezet,
mikép az inductio, de ennek kiegészítő részét képezi. A hypothesis jelentősége és
jogosultsága. A kisérlet, ennek kettős feladata. Ugyanennek bizonyító képessége.
A felismerhető törvényes viszonynak fokozatos sorrendje. Az összetett tényezőkre
használt «erő» elnevezés. A természettudományok végső czélja az általános törvények
felismerése. Az élettan körében szintén csak az inductiv módszer alkalmazható, a
segédeszközök bizonyos megfelelő módosításával. A vivisectio feladata és jogosultsága.
Az élettani vizsgálatok sorrendje.
Általános élettan.
I. A szervezetek tulajdonságai és életfeltételei általában
Ötödik előadás................. ... ... ... 83-94.1.
Szervezet (organismus), morphologiai és physiologiai értelemben. Szervetlen
testek. Egyén (individuum). Az egyéniség fokozatai; annak morphologiai és physiologiai jelentősége. Elemi szervezetek, alakelemek, életegységek, szervek, szervrendszerek. A jellegző élettünemények. A jellegző élettünemények feltételeire vonatkozó
feladatunk. Anyag és erő, a bölcseleti fogalmak értelmében. E fogalmak keletkezésének valószínű indító oka; azoknak ontologikus felfogása; ugyanazon elnevezések
használata és eltérő értelme a természettudományok körében.
II. Az anyag és erő állandóságának törvénye.
Hatodik előadás......................... 95-115. I.
Az anyag állandóságának törvénye. E törvényből következik, hogy mindennemű tünemény mozgásban áll, és a természettudományok végső feladatát a mechanika képezi. Az erő állandóságának törvénye. Tömegmozgás. Munka, munkaerő,
hajtóerő, mint erőszerepek. Azoknak mértéke. Erő állapotok. Erő alakok. Minden
erőszerep egymással valamint azokkal a munka kölcsönösen felváltható. E felváltás
pedig fel van tételezve az erőnek állapotbeli vagy alakbeli átváltozása által; ez
átváltozások kölcsönössége képezi a bizonyos szerepben jelentkező erőnek, illetőleg
munkának a formáját. Az erő állapotbeli, vagy alakbeli változásainak néhány esete.
Tömegmozgások. Meleg. Melegvezetési kisugárzás. Chemiai sugarak. Sötét hősugarak.
Kísérleti és kritikai tanulmányok azon molekuláris folyamatok
felett, a melyek az izomban annak összehúzódásánál végbemennek ...... 116-136. I.
1. Bevezetés. 2. Az izom statikai állapotai. 3. Az izommolekulák egyensúlyi
állapotát feltételező és változtató erők. 4. Az izom chemiai állapotának befolyása
a molekuláris erőre.
Polydromomotor (Élettani jelzésekre szolgáló motor). ... ... 137-153. I.
1. A hajtó gépezet. 2. A dobos készülék. 3. A papírtekercs készülék.

AZ ÚJSZÜLÖTTEK BETEGSÉGEI
I. Az újszülöttek asphyxiája ... ............1
1. Az anyaméh üregében szerzett asphyxia ..1
2. A születés után szerzett asphyxia.....32
II. A köldökseb betegségei........................39
1. Boncztani és élettani bevezetés ... ...39
2. Rendetlenségek a köldökseb gyógyúlásakor....46
3. A fungus umbilici..............51
4. Az omphalitis ....................53
5. A köldöküszök................56
6. A köldök vérereinek megbetegedései. ...58
Bevezetés... .............58
A köldökverőerek gyuladása .......60
A köldökvisszér gyuladása ..............77
7. A köldökvérzés .........80
Vérzés a köldök vérereiből ......... 81
A köldökseb idiopathikus vérzése ... ...89
III. Az újszülöttek hevenyzsiros elfajulása... ... 98
IV. A Winckel-féle betegség ... ....106
V. Az újszülötteknek úgynevezett gyermekágyi láza....111
VI. A sárgaság ... ... ... ... ... ... 134
VII. Az emlők gyuladása............. 148
VIII. A kephalohaematoma... ... ... ... ...154

Témakörök