Előszó
VISSZATEKINTÉS
Gyerekeim egy-egy rész elolvasása után kérésemre, kiegészítették, amit írtam vagy megtették megjegyzéseiket. Mikor azt mondtam, hogy kit érdekel e minek írom mindezeket, unokáim...
Tovább
Előszó
VISSZATEKINTÉS
Gyerekeim egy-egy rész elolvasása után kérésemre, kiegészítették, amit írtam vagy megtették megjegyzéseiket. Mikor azt mondtam, hogy kit érdekel e minek írom mindezeket, unokáim azt válaszolták: „Minket érdekel, írd tovább!" a bátorítás sokat jelentett számomra.
Akkor, - amikor először gondoltam arra, hogy megírom, hogyan éltem meg azt a történelmi kort, amibe beleszülettem, - tudatosult bennem, hogy gyerekkoromtól kezdve nagyon fontos volt számomra hazám, az ország történelme, és ennek folytatásaként az a kor is, amiben éltem.
A történelemkönyvek tele voltak érdekes eseményekkel, nehéz küzdelmekkel, hősies vállalásokkal egy szent célért, a haza javáért. Fiatal korában van, akinek elsőrendűen fontos a sport, az érvényesülés, a tudomány, a jó megjelenés, engem a magyarság sorsa, és az érte való küzdelem érdekelt, annak ellenére, vagy talán azért, mert elég nehezen kezelhető, kalandokra vágyó kamasz voltam. Aztán, mikor az intézetben a komoly lelki életre neveltek, a keresztény magyarságban gondolkoztam. Mikor pedig szembekerültem a szociális kérdésekkel, a szociális igazságosság alapján álló keresztény Magyarország megvalósítását tartottam az elérendő célnak. Valamiképpen ebben szerettem volna közreműködni. Férjem ugyanezt akarta. Az a kor, amelyben összekerültünk nem éppen erről szólt.
Vissza 
