Előszó
Részlet a könyvből: "Mindig nehéz feladatra vállalkozik a kutató, amikor egy tudományág rendszertani, vagy módszertani elemzését kívánja elvégezni. A tudomány „nagyjai" már általában elvégezték e feladatot, hiszen valójában ez a tevékenység avatta a tudományt tudománnyá.
Nehezebb helyzetben van az a kutató, aki a tudományok fejlődése, differenciálódása és integrálódása során új diszciplína módszertani kérdéseivel kíván foglalkozni. Egy-egy tudományág részére a módszertan létrejötte, megalkotása nélkülözhetetlen lépés az önállósodás felé.
Napjainkban — szinte szemünk előtt — születik meg az a diszciplína, amelynek néhány módszertani kérdésével kíván foglalkozni szerény tanulmányunk. Ez a diszciplína: az egészségnevelés. Valójában az egészségnevelés nem azzal lesz diszciplínává, hogy több nemzetközi és hazai tudományos testület annak nevezi, hanem elért eredményei, tudományos sikerei, a sokrétű tudományosan igazolt tételeinek eredménye alapján válik tudománnyá. Az egészségnevelés tudományos eredményeinek rendszerezése világviszonylatban sem fejeződött be, sőt éppen e munka kezdetén tartanak a kutatók. S ha e tudományág tézisei ma még — a teljes kidolgozás hiányában — nem is alkotnak oly rendszert, mint pl. e diszciplína „szülői1': a biológia, az orvostudományok, a pedagógia vagy a pszichológia, mégis érdemleges anyag gyűlt már össze ahhoz, hogy diszciplínává válását eredményezze.
Az új diszciplína fogalma, tartalmi elemei, definíciója ugyancsak újkeletű, nemegyszer vitatott — amint változott és változik az egészség- nevelés elnevezés két összetevője: az egészség (és az egészségre vonatkozó tudományok), valamint a nevelés (és a neveléstudomány) tartalma, egymáshoz való viszonya, társadalmi értékhordozó szerepe, úgy módosul, változik az egészségnevelés tartalma, célja, fogalma is.
Tanulmányunk a bemutatott tudományelméleti nehézségek köze ette az egészségnevelés néhány általános metodikai kérdésével, és zömmel a gyakorlati egészségnevelés módszereivel kíván foglalkozni..."
Vissza 
