| Alapismeretek | 3 |
| A földi helymeghatározás alapfogalmai | 5 |
| A geodézia feladata és felosztása | 5 |
| A földi helymeghatározás alapelve | 6 |
| A függővonal, a szintfelület és a Föld elméleti alakja | 8 |
| A középtengerszint | 11 |
| A geoid szabályos közelítő felületei, megengedhető közelítések | 13 |
| Abszolut és relatív helymeghatározás | 16 |
| A földi ellipszoid méretei | 17 |
| A geodéziai szaktantárgyak vázlatos áttekintése | 19 |
| Mértékegységek | 25 |
| A mérés alapelve, a mértékegységekről általában | 25 |
| A hosszúság mértékegységei | 27 |
| A szög mértékegységei | 31 |
| Egyéb mértékegységek | 35 |
| Régebbi hossz- és területmértékek | 36 |
| A geodéziai számítások fontosabb segédeszközei | 38 |
| A számítási segédeszközökről általában | 38 |
| Táblázatok | 38 |
| A logaritmikus számítóléc | 55 |
| Számológépek | 60 |
| A mérési hibák elméletének és a kiegyenlítőszámításnak az alapjai | 113 |
| A mérési eredményekről általában | 113 |
| A mérési hibák és csoportosításuk | 115 |
| A szabályos hibák kiküszöbölésének lehetőségei | 128 |
| A megbízhatósági mérőszámok | 132 |
| A kiegyenlítő számítások alapjai | 164 |
| Műszerelemek | 173 |
| A geodéziai műszerekkel kapcsolatos optikai berendezések | 175 |
| Alapfogalmak | 175 |
| Alapvető optikai eszközök | 177 |
| Az emberi szem | 200 |
| Optikai műszerek | 204 |
| A geodéziai távcső | 216 |
| Az irányzás alapelve, az egyszerű geodéziai távcső vázlatos felépítése | 216 |
| A geodéziai távcső szerkezete | 221 |
| A távcső jellemzői | 224 |
| Speciális távcsőszerkezetek | 236 |
| A távcső használata | 241 |
| A távcsővel való irányzás megbízhatósága | 243 |
| Leolvasóberendezések | 245 |
| A leolvasás és részei | 245 |
| A becslés | 248 |
| A nóniusz | 250 |
| A leolvasómikroszkópok | 259 |
| Átlós segédbeosztásos leolvasóberendezsek | 284 |
| A felezett leolvasás | 288 |
| A libella | 291 |
| A libella általános ismertetése és a libellák osztályozása | 291 |
| A csöves libellák | 293 |
| A szelencés libella | 318 |
| Az elektromos libellák | 320 |
| A libella állandójának a meghatározása | 321 |
| A libella használatával elérhető megbízhatóság | 324 |
| A vetítők | 329 |
| A vetítőkről általában | 329 |
| A zsinóros vetítők | 329 |
| A merev vetítők | 331 |
| Az optikai vetítők | 332 |
| A vízszintes mérés alapműveletei | 335 |
| A vízszintes mérés alapműveleteiről általában | 337 |
| A pont értelmezése | 338 |
| Az alapfelületi távolság és az egyenes vonal értelmezése | 338 |
| A vízszintes szög értelmezése | 341 |
| A pontok jelölése | 343 |
| Végleges pontjelölések | 343 |
| Ideiglenes pontjelölések | 349 |
| Különleges alappontjelölések | 356 |
| A vízszintes szögmérés | 358 |
| A vízszintes szögmérésről általában | 358 |
| A teodolit | 360 |
| A vízszintes szögmérés módszerei | 450 |
| Külpontos szögmérések és központosításuk | 459 |
| A tájolós szögmérő műszerek | 465 |
| A kódteodolitról | 478 |
| Egyenes vonalak kitűzése | 479 |
| Az egyenes vonalak kitűzéséről általában | 479 |
| Egyenes vonalak kitűzése beintéssel | 479 |
| Egyenes vonalak kitűzése egyenesbeállással | 485 |
| Vízszintes szögek kitűzése | 489 |
| A vízszintes szögek kitűzéséről általában | 489 |
| Állandó nagyságú szögek kitűzése szögkitűzővel | 489 |
| Tetszőleges nagyságú szögek kitűzése szögmérő műszerrel | 510 |
| Szögkitűzés hosszméréssel | 511 |
| Távolságok meghatározása | 514 |
| A távolságok meghatározásáról általában | 514 |
| A hosszmérés | 515 |
| A távmérés | 556 |
Folytatás Microsoft-tal