1.034.197

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Juhtenyésztés

Függelék: A kecskék tenyésztése

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Mezőgazdasági Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 274 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Negyedik, bővített, átdolgozott kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Egymilliárd juh szolgálja mar az embert!
Nagyobb gazdasági állataink közül a juh hasznosul földünk legnagyobb területén és el legnagyobb számban. Különösen gyors ütemben szaporodott a juhállomány... Tovább

Előszó

Egymilliárd juh szolgálja mar az embert!
Nagyobb gazdasági állataink közül a juh hasznosul földünk legnagyobb területén és el legnagyobb számban. Különösen gyors ütemben szaporodott a juhállomány a legutóbbi 10 évben. A földkerekségen 1954-ben 824 millió, 1959-ben 967 millió juhot mutattak ki. Minthogy már a legutóbbi években is az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió, Dél-Amerika nagyarányú terveket tettek közzé, és a kisebb államok is kivétel nélkül iparkodtak előbbi juhállományukat legalább a régi színvonalon tartani, nem lehet kétséges, hogy napjainkban a földkerekség juhállománya már elérte az egymilliárdot.
E juhállománnyal szemben a statisztika 884 millió szarvasmarhát, 400 millió sertést, 324 millió kecskét, 71 millió lovat és 10 millió tevét jegyez fel.
Milyen okok játszottak közre abban, hogy a juhfaj számszerűleg az első helyet foglalhatta el?
Az ember által az európai muflonból, az arkalból és az argaliból domesztikált fajták olyan bámulatos változatossággal honosodtak meg a legkülönbözőbb földterületeken, hogy mindenütt biztosítani tudták életfeltételeiket, és az embert a legkülönbözőbb termékükkel szolgálni. Közép-Ázsia és Észak-Afrika sivatagi földsávjában kialakultak zsírfarú és zsírfarkú fajták, melyek farukon és farkukon a kedvezőbb, csapadékosabb évszakban 10-12 kg-os zsírvánkost növesztenek. Ez a zsírvánkos szolgáltatja az ottani juhoknak ínség (szárazság) idején az életfenntartó tápanyagot, sőt az oxidációs folyamat révén hozzájárul a vízszükséglet fedezéséhez.
A forró klímához a juh úgy is alkalmazkodik, hogy az egyenlítő tájékán nem visel gyapjútakarót, hanem testét csak rövid szőrzet fedi, mely váltódik, így a szőrözet kevésbé melegtartó. Az említett zsírpúp is csak a farra, sőt a farokra helyeződik, így legkevésbé akadályozza a törzs belsejéből a hőkisugárzást.
Ahol viszont a kedvező talaj- és a csapadékviszonyok következtében a táplálék bőséges, ott a szikár, vézna testalkat helyett kialakultak az ideálisan széles és mély törzsű, hosszú gerincű és zömök testű, pompás teltségű hát- és combizomzatú fajták, mint pl. az angol leicester, lincoln, down, a francia Ile de France stb.
A juh igénytelensége és élelmessége még az intenzív termelő fajtákban is megnyilatkozik. A jobb táplálás iránt hálás. A kisült gyep rostjait sem veti meg, télen pedig a hó alól is kikaparja élelmét. Szkorcov szovjet kutató adatai szerint a juhfaj egyáltalában nem válogatós a legvegyesebb legelő flórájában sem: 570 növényfajt is hajlandó felvenni olyan tájon, ahol a szarvasmarha csak 56 növényfaj útján hajlandó éhségét csillapítani.
Élelmességével párosul szerencsés szájalakulása is. Keskeny ajkai lehetővé teszik, hogy a nemkívánatos növényfajok nagy bozótjából is ki tudja választani a számára mégis elfogadható fajokat. A már más állat (szarvasmarha, ló) által lelegelt területen mélyen rágó állkapcsával, éles metszőfogaival felvehet olyan finom levéltöveket, gyökereket, melyekhez a durvább ajkú növényevők nem juthatnak. Vissza

Tartalom

Első rész
Bevezetés
Egymilliárd juh szolgálja már az embert! 3
A juh domesztikációja 4
A juh népgazdasági jelentősége 7
A juh mezőgazdasági jelentősége 8
A juhot nem tűri a belterjes gazdálkodás ? 10
A juh megnevezése ivar és kor szerint 12
Második rész
Előismeretek a juhtenyésztés gyakorlásához
A testtájak külső alakulásának ismertetése 13
A fej 13
A törzs 15
A végtagok 18
A juh konstitúciós típusai 20
Méretek felvétele a juhon 20
A juh súlya 22
A juh életkorának meghatározása 23
A juhok bőre 24
A másodlagos ivarjelleg és az ivartalanság 25
Gyapjúismeret
A gyapjú 27
A bundát alkotó szőrképletek 27
A gyapjúszál kémiai összetétele 30
Lúgok és savak hatása a gyapjúra 30
Gyapjúzsír 30
A gyapjúszál tulajdonságai 33
A gyapjúszál színe 33
A gyapjúszál fénye 34
A gyapjúszál „finomsága" (vastagsága) 35
A gyapjúszál hűsége 40
A gyapjúszál erőssége (szakítóereje, szilárdsága, tartóssága) 40
A gyapjúszál simulékonysága és alakíthatósága 42
A gyapjúszál nyújthatósága 43
A gyapjúszál rugalmassága 44
A gyapjúszál zsugorodó- és nemezedő-képessége 44
A gyapjúszálak hossza 45
A belszerkezet (jelleg) 45
A gyapjú összértékét kifejező „szortimentum"-ok 47
Kiegyenlítettség 49
Gyapjúféleségek 51
„Nyírósúly", „gyapjúanyag", „rendement" 53
Harmadik rész
A juh fajtái
A juhfajták csoportosítása 56
A merinók 57
A finom posztógyapjas merinó 58
A rambouillet vagy francia fésűsmerinó 59
A francia húsmerinó 60
A német húsmerinó 61
A magyar fésűsmerinó 63
A Szovjetunió „finomgyapjas" fajtái 67
A cigája 71
A racka 74
A tolna-baranyai sváb juh 77
A keletfríz 77
A karakul 79
Ile de France 81
Az angol down-juhok 83
Egyéb fajták 85
Negyedik rész
A tenyészjuhok kiválasztása, takarmányozása és ápolása
Milyen fajtát tenyésszünk? 92
Az anyajuhok bonitálása 92
1. Termékenység és nevelőképesség 94
2. Egészséges, ép és szilárd szervezet 96
3. Testnagyság 96
4. A kor 98
5. Testalkat 100
6. Termelőképesség 100
A gyapjúhozamot befolyásoló tényezők 100
Testnagyság 100
A bőr ráncoltsága 101
A test benőttsége 102
A fürthosszúság 103
A gyapjú sűrűsége 103
A gyapjú minősége 104
A tejtermelőképesség 105
A hústermelőképesség 105
7. Igénytelenség és étkesség 106
8. Származás és átörökítőképesség 106
A tenyészkosok bonitálása 107
Szükséges-e a juhtenyésztésben az utódvizsgálat 110
Kosok kiválasztása utódvizsgálatra 111
A háremek összeállítása utódvizsgálatra 112
Az utód vizsgálatra kijelölt kosok elhelyezése, takarmányozása és ápolása 114
A háremekbe beosztott anyák takarmányozása és ápolása 115
Adatgyűjtésre szolgáló jegyzőkönyv |15
Termékenyítés és az ivadékok felnevelése az utódvizsgálat során 117
A hústermelő-képesség vizsgálata 118
A kosok értékelése 119
Milyen értékmérőkre alapítsuk a vizsgálatot és mikor kapunk ezekre adatokat ? 120
Elejthető-e egyes tulajdonságok értékelése? 120
Adott juhászat számára hogyan értékeljük az utód vizsgált kost? 121
Törzsnyáj-alakítás 122
Juhok törzskönyvezése 123
Állományfelvétel 123
Tenyésztési és termelési adatok gyűjtése 124
A küllemi bírálat előfeltételei 125
Jegyezzük fel összes anyajuhaink termelési adatait! 127
A juh életfenntartó (és gyapjútermelő) táplálóanyagszükséglete 130
A juh nyári takarmányai 133
Gyeplegelők 133
Tarlók 134
Mesterséges legelők 135
Óvóintézkedések legeltetés közben 135
A legeltetés rendje 136
A juhászkutya 138
A juh téli takarmányai 139
A szilázsok 140
Téli legelők 141
Nedvdús takarmányok 142
Szénafélék 142
Szalmafélék 143
Abrakfélék 143
A juhok itatása 143
A tenyészkosok takarmányozása 144
A juhakol 146
Az akolépítés általános elvei 146
Az aklok berendezése 147
Nyitott aklok (fészerek, színek) 150
A juh ápolása 153
Körömápolás 153
Orrbagócs-betegség (Oestrosis) 153
Kergeség (Coenurosis) 154
Hólyagférgesség 155
Bárányok galandférgessége 155
Gyomor-bélférgesség és tüdőférgesség 155
A mételykór 156
A juhcsimbe 157
A rühösség 159
A juhok büdössántasága (panaritiuma) 160
Tőgy gyulladás 162
Felfúvódás 162
Ötödik rész
A párosítás, pároztatás, vemhesség és elles
Tenyészeljárások 163
A párosítás 164
Az üzekedés (berregés) jelei, tartama és ismétlődése 165
Mikor ellessünk? 166
A sűrített (gyakoribb) elletés 170
Elletés az anyanyájak megosztásával 171
Egy koshoz hány anyajuh osztható be? 171
Az anyák és kosok előkészítése a pároztatásra 172
A pároztatás (behágatás, beűzetés) 175
A pároztatási idény időtartama 176
Az utópároztatás 177
A mesterséges termékenyítés 178
A vemhesség jelei és tartama 179
A vemhes anya takarmányozása és ápolása 180
Elvetélés és koraszülés 181
A juh szaporasága 182
Az ellés 183
A szoptató, illetőleg fejős anyák táplálása 184
Hatodik rész
A juh felnevelése
A szopós bárány ápolása és táplálása 187
A szopós bárányok osztályozása 192
A bárányok leválasztásának ideje 193
A növendékjerkék és ürük takarmányozása 194
A növendékkosok második bonitálása, takarmányozása és ápolása 195
Hetedik rész
A juhok gyapjú termelése
Milyen gyapjút termeljünk? 197
A gyapjú mennyiségére és minőségére befolyást gyakorló külső tényezők 197
Az egészségi állapot hatása 197
Idegizgalmak 198
A táplálás hatása 198
A nemi élet, vemhesség és szoptatás hatása 199
Vannak-e különleges gyapjúnövesztő anyagok 200
A talaj és a klíma hatása 201
A nyírás gyakoriságának hatása a gyapjú növekedésére 201
A bunda ápolása az élő juhon 203
A juhok nyírása 204
Mikor nyírjuk a juhokat? 204
Mikor nyírjuk a bárányokat? 205
Előkészületek a nyíráshoz 205
Nyírás kézi ollóval 206
Nyírás géppel 207
A lenyírt bundák zsákolása és tárolása 208
A gyapjú beváltása 210
A bundák gyári osztályozása 211
Nyolcadik rész
A juh tejtermelése
A juhtejgazdaság jelentősége 212
A juhtej kémiai és fizikai tulajdonságai 214
A tej mennyisége és hozamának növelése 216
A fejés módja 220
A juhtej értékesítése 225
A roquefort és merinofort 226
Csermajori juhsajt 226
Kaskaval 227
Egyéb juhsajtok 227
A juhtúró 228
A zsendice és az orda 229
Vajkészítés juhtejből és savóból 230
Kilencedik rész
A juh hústermelése
A hústermelés fontossága a magyar juhászatokban 231
Mi a teendő a jobb húsminőség érdekében? 232
A fiatal vágójuh keresettebb! 233
A juhhús különleges íze 233
Tejes (szopós) bárányok hizlalása 234
Választott bárányok expressz-hizlalása 235
Választott bárányok hizlalása legeltetés beiktatásával 236
Kifejlődött (1% évesnél idősebb) ürük hizlalása 238
Kiselejtezett anyák feljavítása 239
A hízójuhok ápolása általában 239
A levágott juh húsipari felosztása 239
A juhbőrök kezelése 240
A bőr lefejtése 240
A bőr szárítása 240
A bor sózása 241
A pannofix-szőrme termelése 241
A juh bastardjai rokonfajokkal 242
Függelék
A kecske tenyésztése
A kecske gazdasági jelentősége 243
A házi kecske domesztikációja 244
Előismeretek a kecske tenyésztésének gyakorlásához 245
A külső testtájak alakulása 245
A bőr, a szőrzet és a szín 246
Testméretek és testarányok 246
A súly 247
Az életkor meghatározása 247
A kecske fajtái 247
Tenyészállatok kiválasztása 250
A kecske takarmányozása 252
Pároztatás, vemhesség és ellés 254
A gödölyék és gidák felnevelése 255
A kecske ápolása 256
A kecske mint tejtermelő 256
A kecske mint hústermelő 257
A kecske mint erőtermelő 258
A kecske egyéb haszonvételei 258
A juh és kecske takarmányai (táblázat) 259
Tárgymutató 263

Dr. Schandl József

Dr. Schandl József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Schandl József könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv