1.034.149

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Vonzáskörzetek - Agglomerációk I. (töredék)

Szerkesztő

Kiadó: Akadémiai Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 315 oldal
Sorozatcím: Értekezések
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN: 963-05-2766-9
Megjegyzés: Töredék kötet. Fekete-fehér ábrákkal, térképekkel illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A termelőerők fejlődésével a települések közötti gazdasági-társadalmi összefüggések felerősödnek, kiszélesednek, újabb és újabb kapcsolati rendszereket hoznak létre. Ennek eredményeként a... Tovább

Előszó

A termelőerők fejlődésével a települések közötti gazdasági-társadalmi összefüggések felerősödnek, kiszélesednek, újabb és újabb kapcsolati rendszereket hoznak létre. Ennek eredményeként a településhálózatban mélyreható szerkezetváltozások következnek be, amelynek egyik megjelenési formája az urbanizáció magasabb szintje; az agglomeráció, a termelőerők egyre nagyobb területi koncentrációja. A települések közti kapcsolatok e mennyiségileg és minőségileg összetettebb fokának a kutatása az eddigiektől eltérő módszerek alkalmazását teszi szükségessé, hiszen az agglomeráció kialakulásának folyamatában és annak egy-egy fejlődési szintjében az ismeretlen jelenségek egész sorozatával találkozik a kutató. Az újabb elemzési eljárások - véleményünk szerint - abban különböznek más területi elemzésektől, hogy az agglomerálódáshoz kapcsolódó minden egyes társadalmi-gazdasági és környezeti tényezőt, ható és befolyásoló faktort együttesen, komplex módon szükséges feltárni. Azok a települések, ahol az agglomerációs fejlődés megindul, kedvező térbeni-gazdasági helyzetük folytán elősegítik a termelőerők egyre intenzívebb letelepülését, s hozzájárulnak ahhoz, hogy a településeken belüli, illetve azok közötti kölcsönös kapcsolatok kiszélesedjenek, egyre intenzívebbekké váljanak. Ennek folytán egyrészt megindul a korszerű, termeléshez nélkülözhetetlen szolgáltatói és ellátói bázis kialakulása, másrészt a munkaerő mennyiségi növekedésével a belső társadalmi folyamatok egészen új formái, típusai jönnek létre. A társadalmi és gazdasági - egymást kölcsönösen feltételező - változások mellett az emberi-természeti környezetben is lényeges átstrukturálódás következik be. Az agglomeráció rendszerét alkotó e három alrendszer tehát egymást kölcsönösen feltételezi, és szükségszerűvé teszi hatásainak együttes, átfogó vizsgálatát, kutatását. Az agglomerálódási folyamat és az agglomeráció összetett jellegéből következő komplex kutatási módszer egyik lehetséges formája, hogy több tudományág együttesen, sajátos elméleti és módszertani eszközeinek felhasználásával adjon magyarázatot a jelenségre, annak kialakulására, a gazdaság térszerkezetében betöltött szerepére, valamint fejlesztési és fejlődési lehetőségeire. A kötet tanulmányai az MTA Dunántúli Tudományos Intézetében 1973-ban megkezdett agglomeráció-kutatáshoz kapcsolódnak. Vissza

Tartalom

TARTALOM
Bihari Ottó: Előszó 9
LEHOCZKY JUDIT: Az urbanizáció és az agglomeráció társadalmi-gazdasági alapja 11
I. Természet-társadalom-település néhány általános összefüggése 11
II. A munkamegosztás-árutermelés-urbanizáció-agglomeráció kapcsolata 15
III. A települések funkciói „községek" funkciói 22
1. Az ázsiai termelési módban 22
2. Az antik termelési módban 27
3. A germán termelési módban 32
4. A kapitalista termelési módban 38
5. A szocialista társadalomban 43
BIES KLÁRA - SZABÓ KÁLMÁN: A pécsi agglomeráció demográfiai vonatkozásainak vizsgálata 45
I. Feladatmeghatározás - az agglomeráció definíciója - a vizsgálat előkészítése 47
II. A pécsi agglomeráció elhelyezkedése 49
1. Vizsgálati módszer 49
2. A nem mezőgazdasági foglalkozású népesség aránya 51
3. Vándorlás 53
4. Az ingázók aránya 54
5. A férfi-nő arány változása 55
6. A települések lakónépessége 57
7. A 100 lakásra jutó személyek száma 58
8. Az 1960-1969 között épített lakások aránya 59
9. Az izoráták összevetése 60
III. A módszer kiterjesztése 63
1. A további települések adatai 63
2. A további ismérvek vizsgálata 64
3. Az anomáliák vizsgálata 64
IV. összefoglalás 65
ERDÖSI FERENC: Pécs munkaerő-vonzáskörzete és annak övezetei az inga-vándorforgalom alapján 67
I. A munkaerő-vonzáskörzet alakulása a kapitalista iparosítás óta 69
II. A munkaerő-vonzáskörzet meghatározásának módszertani problémái 71
III. Az ingázás jelentősége a falusi lakosság munkavállalásában 72
IV. Pécs munkaerő-vonzáskörzetének kiterjedését és intenzitási övezetek szerinti tagozódását befolyásoló tényezők 75
V. Az ingázás időigénye mint a vonzáskörzet alakulását befolyásoló tényező, és az izokron térképek szerkesztésének problémái 80
MÜLLER LÁSZLÓ: Településstruktúrák és azok fejlődési dinamizmusának modellezése számítógépes módszerrel 89
I. A településstruktúrák rendszerelméleti értelmezésének alapjai 91
II. Az összetett településstruktúrák jellemző folyamatainak dinamikája. Az időfüggő folyamatok modellezésének kérdései 94
III. A szimulációs modelllstruktúra 95
1. Az állapotleíró elemek tulajdonságai 96
2. A dinamikus elemek tulajdonságai 97
3. A modell-elemek közötti kommunikáció jellege 98
4. A település-aggregátum lehatárolásának kérdése, az agglomeráció határának matematikai értelmezése 99
5. A rendszerelemekből alkotott szimulációs modell működésének feltételei. Az információ-visszacsatolás 100
IV. A településstruktúrák szimultációs modelljének felépítése, a számítógépes rendszer algoritmusa 102
1. Az improduktív létszámot meghatározó programrész 108
2. A produktív termelő létszám meghatározását végző programrész 113
3. A termelésirányító-létszám meghatározásának algoritmusa 118
4. A magas kategóriájú lakások számának alakulását szimuláló blokk 121
5. Az átlagkategóriájú lakások számának alakulását szimuláló blokk 123
6. Alacsony értékű lakások számának alakulását szimuláló blokk 125
7. Az új termelő objektumok szimulációs algoritmusa 127
8. Termelő objektumok (produktív, fejlesztett) szimulációs algoritmusa 129
9. A nem rentábilis, megszűnő (rekonstrukciós tevékenységet igénylő) termelés szimulációja 129
V. A településstruktúra számítógépes modell algoritmusának működési feltételei 131
1. A faktoranalízis alkalmazási lehetősége településstruktúrák modellfüggvényeinek meghatározásánál 132
2. Eljárás a változók közötti kapcsolatok matematikai leírására 136
HÁNTÓ ZSUZSA - KÁRPÁTI ZOLTÁN: Az agglomeráció-kutatás szociológiai módszeréről 139
I. A város és az agglomeráció 142
II. Kísérletek a vonzáskörzet demográfiai, településföldrajzi és gazdaságszociológiai lehatárolására Magyarországon 147
III. A szociológiai agglomeráció-kutatás tárgya és módszerei. Javaslat a pécsi agglomeráció szociológiai vizsgálatára 157
ANDRÁSFALVY BERTALAN: Falusi műveltségi csoportok Baranyában 1975. (Az agglomeráció és urbanizációs folyamatok mikéntje a mai falu társadalmi rétegei és műveltségi csoportjai szerint) 167
I. A vizsgálat célkitűzése és módszere 167
II. A falu: Nagydobsza 168
1. A műveltségi csoportok története és elhelyezkedése Nagydobszán 169
2. Az ellenkező irányú mozgás, a társadalmi süllyedés indítékai 183
3. Következtetések és az összehasonlítások lehetőségei 184
III. A falvak: Orfű. Mecsekrákos, Mecsekszakál, Tekeres és Bános 184
1. Műveltségi csoportok az orfűi tanács területén ma 186
IVÁNCSICS IMRE: A kialakuló agglomerációk igazgatási rendszerének problémái 201
I. Az igazgatás helye és szerepe az agglomerálódás jelenlegi folyamatában 201
II. A települések közötti kapcsolatok néhány igazgatási problémája 204
III. A város és a város környéki községek igazgatási kapcsolatai 207
IV. A kialakulóban levő agglomerációk igazgatási problémái 212
V. Az agglomerálódó térségek igazgatási rendszerének fejlesztésével kapcsolatos feltevések 216
LEHMANN ANTAL: Az agglomerálódás hatása a növényzetre és a talajokra Pécs térségében 229
I. A növényzet- és talajtípusok mennyiségi változásai 234
1. A vizsgált terület potenciális vegetációja és talaja 234
2. Nedves és üde retek 257
3. Száraz gyepek 258
4. Mezőgazdasági kultúrák és gyomnövényzetük 259
5. Ruderális gyomnövényzet 261
6. Lombos erdők 263
II. A ruderális gyomnövényzet, mint az urbanizálódási, agglomerálódási folyamatok egyik indikátora 265
III. A növényzet- és talajtípusok minőségi változásai 272
1. Nedves és üde rétek (I.) 275
2. Száraz gyepek (II.) 294
3. Mezőgazdasági kultúrák és gyomnövényzetük (III.) 295
4. Ruderális gyomnövényzet (IV.) 297
5. Lombos erdők (V.) 299
IV. A pécsi agglomeráció ökológiai értékelése és a várostervezés feladatai 301
1. A város és az agglomeráció D-i részének erdősítése: az aszimmetrikus erdőelhelyezkedés megszüntetése 308
2. A kő-, szén- és homokbányák területének újraerdősítése 311
3. A természet- és tájvédelemre javasolt objektumok, területek 311
4. A belterületi zöldfelületek növelése 313
5. Talajvédelem 314
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv