Vízvédelem-víztelenítés

Előszó

A hazai bányászatra háruló termelési feladatok a bányászatot egyre kedvezőtlenebb vízföldtani adottságú ásványi nyersanyagok - szén, bauxit, mangán stb. - feltárására, művelésére kényszerítik, ami a bányaüzemek karszt- és rétegvíz-veszélyességének fokozódásában, a védekezési költségek növekedésében jelentkezik. A mélyműveléses bányászat vízveszélyességének eltolódása mellett nő a külszíni szénbányászatunk vízveszélyessége is, ahol karszt- és rétegvízveszéllyel együtt a külvízveszély szerepe is jelentős, ezért bányászatunknak az ember- és vagyonbiztonság megteremtése, a termelékenység növelése és a termelési költségek fokozatos csökkentése érdekében egyre hatékonyabban fel kell készülnie a vízveszély elhárítására. A vízveszély, kedvezőtlen hidrológia, hidrogeológiai adottságú területeken a mérnöki tevékenységnek, így a bányaművelésnek is szükségszerű velejárója. Ellene való védekezés szükségességét biztonsági és gazdaságossági tényezők szabják meg, A jegyzet elsősorban a bányaműveléssel kölcsönhatásban fellépő vízveszéllyel és a vízveszély gazdaságos elhárítási módszereivel, rendszereivel foglalkozik, ezért a jegyzet tárgya "a bányászati vízvédelem", röviden (bányavízvédelem" A hazai bányászatunk adott és várható bányavízvédelmi problémái a "gazdaságos biztonság" kielégítésével egyre kevésbé oldhatók meg hagyományos módszerekkel - csak az üzemi tapasztalatokra vagy a bányász jószerencsére bízva - hanem a védekezéshez célszerűen fel kell használni a tudomány és a legkorszerűbb technika eredményeit, alkalmazásukkal szerzett hazai és külföldi tapasztalatokat. A bányász a vízzel a bányászat kezdete óta folytat ádáz küzdelmet, mely küzdelemben sokáig a jószerencse, később az elemi veszély megismerésével, a tudomány és technikai adottságok felhasználásával a tudatos védekezés segített. Vissza