A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar honfoglalás mondái

Szerző
Szerkesztő
Grafikus

Kiadó: Magyar Ház
Kiadás helye: Brüsszel
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 514 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 17 cm
ISBN: 963-9335-02-9
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Közel egy évszázada már, hogy 1904-ben először megjelent Sebestyén Gyula műve a magyar honfoglalás mondáiról. A kortársak nagy megbecsüléssel fogadták a két vaskos kötetet, hiszen bennük első ízben... Tovább

Előszó

Közel egy évszázada már, hogy 1904-ben először megjelent Sebestyén Gyula műve a magyar honfoglalás mondáiról. A kortársak nagy megbecsüléssel fogadták a két vaskos kötetet, hiszen bennük első ízben történt kísérlet a honfoglalás kori teljes magyar mondavilág kritikai elemzésére, az évezredes emlékek szálainak felbontására, a történeti források, a magyar krónikák és a népi emlékezet összevetésére. Azt senki, maga a szerző sem gondolta, hogy ezzel a munka végleg el volna végezve, további kutatásoknak már nincs helye. Sebestyénnek a teljesség igényével megírt tanulmánya mégis olyan alapvetésnek bizonyult, amelyre minden további kutatás biztosín támaszkodhat.
Éppen ez a tény indította a Magyar Ház Könyvkiadót, hogy az új évezred küszöbén a művelt nagyközönség és a téma iránt tudományos igénnyel közelítő olvasók számára ismét hozzáférhetővé tegye. Az új kiadással távolról sem azt kívánjuk kifejezésre juttatni, hogy minden tekintetben egyetértenénk Sebestyén Gyula megálllapításaival. Az elmúlt évszázadban hatalmasan fejlődött a történettudomány, és sok korábbi nézet felülvizsgálatra szorult. Sebestyén mentségére mindenekelőtt el kell mondanunk, hogy az ő idejében a régészet még nem rendelkezett azokkal az eszközökkel és módszerekkel, mint manapság, akkoriban összehasonlíthatatlanul kevesebb ásatási leletet ismertek, és még azokból is lényegesen kevesebb információt voltak képesek nyerni. Pedig hogy magukból a szakszerűen feltárt sírokból milyen messzemenő következtetéseket lehet levonni, arra elegendő bizonyíték László Gyula munkássága, aki, mint ismeretes, ásatási leletekkel bizonyította a kettős honfoglalásról szóló elméletét. De fejlődött, gazdagodott a forráskritika is, és mára a tudomány már megalapozottabb következtetéseket képes levonni a régóta ismert forrásokból (például Jordanes, Priszkosz rbetor, Bölcs Leo császár, stb.). Végül említést kell tennünk az azóta megismert arab, kínai és más forrásokról is. Mindezek eredményeképpen az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltozott az elképzelésünk a magyarok eredetéről, a honfoglalásról, ami természetesen hatással van az ősi magyar mondavilág fennmaradt emlékeinek értékelésére is.
Mindez azonban nem teszi semmissé Sebestyén Gyula munkájának értékeit. Ismételjük: A magyar honfoglalás mondái alapvetés, mélkülözhetetlen mindazok számára, akik alapos ismereteket kívánnak szerezni a honfoglalás történetéről, a honfoglalók kultúrájáról. Ezért van az, hogy hosszú mérlegelés után a kiadó úgy döntött a művet változatlan formában adja közre, holott annak némely része, így különösen az első könyv első, a honfoglalókról szóló fejezete már valóban felülvizsgálatra szorul, sőt akár azt is megkockáztathatjuk, hogy túlhaladott. A mű hibáival együtt alkot egészet, és a kritikus olvasó meg fogja találni azokat a részeket, amelyek átértékelendők, és azokat amelyek ismereteit bővítik, gazdagítják.
Mindezeken túl még egy cél vezérelte a kiadót, mikor a közreadásról döntött. Hátha a mű némelyeket arra serkent, hogy hasonló egényességgel, de már a modern tudomány eszközeivel felszerelkezve újból hozzáfognak a magyar honfoglalás mondai emlékei kritikai elemzéséhez, kezdve a legrégibb írott krónikáktól, a népmese és a tárgyi népművészet évezredeket átélő motívumain át egésze a máig élő regős énekekig. Ha akadna ilyen vállalkozó, nagy értékkel gazdagíthatná a magyar kultúra kincsestárát.
Amíg ez a mű el nem készül, marad alapvető forrásunk A magyar honfoglalás mondái. Olyan forrás, amelynek a magyar kultúrát teljes mélységében megismerni vágyó minden ember könyvespolcán ott a helye. Vissza

Tartalom

Első könyv
A honfoglalók
A magyar nép megjelenése mai hazájában11
Nyugaton az avarok és hunok utódainak tekintik őket11
Nyelvük azonos volt a finnugor nyelvek déli ugor csoportjához tartozó mai magyar nyelvvel12
Az iráni és kaukázusi érintkezés nyoma12
Az ugor népek legrégibb hazája13
A szkíták és ótörökök szerepe13
A hunok és avarok első megjelenése14
A népnevek őstörténeti értékének megállapítása14
Az ungárok, magyarok és szabírok neve15
Az onogur, unugor és urg nevekhez fűződő legrégibb emlékek15
Az onogurok és szabírok együttes szerepe16
A magyar nevű néptörzs első megjelenése17
Az unugorok, ut-urgurok, kut-urgurok nevének megfejtése17
Az ungár és bulgár név azonos jelentése18
Az ugor népnevek eltörökösödése18
A bulgár szomszédok szerepe19
A kozárok szomszédsága és a türk nevezet20
Az ugorok és oghuzok nevének állítólagos azonossága és a belőle vont következtetések21
A volga vidéki őshaza elhagyása és a déli ungárokkal és szabírokkal való egyesülés22
Dent, Dent-magyer vagy Lebedia22
Az arab kútfők földrajzi és néprajzi adatai22
A kozár befolyás nyoma23
A kozár-kabarok csatlakozása24
Kende, gyula és harka nevű három méltóság keletkezése24
Etelköz25
A szabíroktól való elválás ideje25
Bölcs Leo hadi taktikájának adatai25
Bulgár háború27
A mai haza megszállása27
A rögtöni olasz hadjárat oka28
A törzsek és fejedelmi méltóságok viszonyából folyó következmények28
A külföldi kalandok jellege29
A riadei és augsburgi kudarcok következményei31
A honfoglaló törzse tervszerű elhelyezkedése31
A határőrökül alkalmazott kozár-kabar és hun-avar hódolók32
A dunántúli avar kerítések nyoma32
A határőrség hadi szervezete34
A székely név határőrt, a székelyek Csigamező nevű honfoglalás kori földje bekerített területet jelent34
A székely hagyomány keleti hódolói kabarok, nyugati hódolói avarok voltak35
A dunántúli avar őrség gyors pusztulása36
A maradványok gyors elmagyarosodásának és beolvadásának oka36
Felső-Magyarország és Erdély fokozatos elfoglalása37
Az erdélyi székelyek végleges letelepedésének módozata37
A régi végeken található nyomok38
Anonymus bihari kozárjai38
E krónikás Csaba keleten csatlakozó népét a ruténiai kun csatlakozókkal helyettesíti40
A keleti és nyugati csatlakozók összezavarásának magyarázata40
Miképpen tért ki Anonymus Csaba emlékének tárgyalása elől?41
A hun krónikás a hun-székely kapcsolat emlékeivel a mondai tévedésen alapuló hun-magyar azonosságot akarta igazolni42
A kerítéseken belül támadó élet jellege43
Az állandó letelepedés következményei44
A földközösség44
A nyílhúzás45
Szláv eredetű kölcsönszavak45
Az idegen szolgák elmagyarosodása46
A közép-európai rovás magyar eredete47
A pogány kori magyar otthon47
Régészeti leletek48
A pogány vallás emlékei48
A temetkezés és túlvilági hit48
A tor, áldozat és áldomás49
A rokonnépek sámánizmusának felismerhető nyomai50
A pogány vallási képzetek nyelvi és oklevéltári emlékei50
Magyar sámánok51
Szent állatok51
A külföldi kútfők meddőségének oka52
A hazai hagyományok ápolására hivatott énekmondók és krónikások52
Az énekmondók
Az énekmondás keletkezése54
Az európai népek régi énekmondói55
Az avarok és hunok történetében található emlékek55
Az ázsiai törökség bakszái, kámjai és sámánjai56
A finnugor népek rituális énekmondása56
Az urál-altáji népcsalád énekmondása a sámánizmusban gyökerezik s a közös eredet jegye minden idetartozó nép énekmondóin felismerhető57
A legrégibb magyar énekmondás emléke57
A honfoglalók áldomásai és énekmondói Anonymusnál58
A Vatha-lázadás táltosai, varázslói és javasasszonyai60
A sámánkodás felismerhető nyoma61
A hét augsburgi menekült énekmondásáról szóló krónikatoldás és a vele összefüggő középkori és újkori tévedések62
A "hét magyar", "Lázár" és "gyák (diák)" nevezet63
A Pozsonyi Krónika felvilágosító adata64
A hét menekült németországi emléke65
A hazai följegyzések kora és hitele65
A hét menekült utódaira ügyelő lazariták emléke tévedésen alapul67
A tévedést a bélpoklosok szerepe idézte elő67
Szent István beavatkozása a népi regősénekek tartalmával igazolható68
A nép regősei a hét menekült XI. századi üldözött utódainak nemzeti nevét és újévi trufáját az avar eredetű nyugati székely határőrség területén őrizték meg70
Szent István megrendzabályozott énekmondói utóbb udvari regősökké lettek72
Oklevéltári adatok az alvinci Regős udvarnokról és a Pet melletti Regtelők királyi regőseiről73
A XIII-XIV. századi krónikások a vándor énekmondókat azért figyelték meg, mert ezek foglalták le a pogány korig visszanyúló genealógiát73
A név és a hagyomány a letelepített udvai ének mondók öröksége lett74
Az udvari énekmondás kialakulását nyugati minták befolyásolják75
Szent Gellért himnuszmagyarázatának adata75
A XI. századi pécsi székesegyház Dávid-szobra76
A keresztes hadjáratok idejére eső nyugati énekmondás76
Magyarországon megforduló német énekmondók76
Peire Vidal, Imre király trubadúr vendége 1198-ban77
Klingsor von Ungerland77
Szent Erzsébet Farkas és Dávid nevű kísérőinek hazatérése77
A jokultátorok79
Igrictelepek79
Név szerint említett Árpád-kori jokulátorok: Chiper, Mikó, Hamzó, Énekös Lőrinc és Szombat80
Az 1279-i budai zsinat tilalma82
A főurak mulattatói83
István hegedős és Tamás histrio83
Hangszerek84
Hegedősök, kobzosok, lantosok, gajdosok, tombások, és pakocsások84
Az igricek és egyéb mulattatók nevének változatai86
A Schlágli Szószedet adatai86
Mátyás király udvara88
Magyar Gábor, Budai Simon és Janus Pannonius89
Énekes deákok, apródok és inasok89
A XVI. század népi hegedősei és lantos deákjai90
A könyvnyomtatás átalakító hatása91
A versszerzők tulajdonjogának nyilvántartása91
A köztulajdonnak tekintett hagyomány ápolása megszűnik92
A krónikások
A hittérítés idején elsajátított írásművészet93
A magyar legendák és hagyomány93
Az új vallást szolgáló könyvírás94
Könyves Kálmán és a könyvkedvelő királyok94
Az első könyvgyüjtemények94
A királyi kancellária95
Magános könyvgyűjtők95
A főiskolák szerepe96
Árpád-kori kódexek97
A krónikairodalom kezdete97
A pozsonyi évkönyv98
A Zágrádi és Váradi Krónikák98
A Salamon-kori király-krónika 1075 táján keletkezett98
Ezt Vak Béla névtelen udvari krónikása 1132 táján bővítette ki99
A betoldások nyoma és mondai forrása99
II. Geicsa névtelenje 1146-ig folytatja az utóbb 1173-ig kiegészített régi királykrónikát101
III.Béla és az új királyi kancellária102
Anonymus II. Béla kancelláriájának jegyzője volt102
Krónikája előszava102
Miként lehet a krónika keletkezésének időpontját megállapítani?103
I., II. és IV. Béla kora ellen bizonyító adatok103
III. Béla kora mellett bizonyító adatok 106
A szerző csakis magyar egyházi férfiú lehetett107
A "P. dictus" és "Pradictus"108
A P. mögött rejlő nevek özöne108
III.Béla számba vehető jegyzői109
Dares Phygius nyomra vezető könyvét csakis a párizsi egyetemen tanították109
Az itt tanult külföldi írók és kancellisták110
A magyarországi párizsi tanulók111
Adorján és Jakab ott időzéséről szóló egykorú adatok112
Adorjn III. Béla jegyzője és prépost-kancellárja lesz, Imre király idejében pedig az erdélyi püspöki széken tevékenykedik113
Jakab Imre testvérét, II. Andrást neveli, s a rác hercegségben kancellárja lesz, majd kalocsai préposttá és váci püspökké választatik113
A király a herceg viszálykodása s az egykorú krónika jogi vonatkozásai 113
A krónika csonkaságának és névtelen voltának oka114
Richard e kkrónikát utóbb a váci püspök székhelyén ismeri meg114
A rendelkezésre álló adatok egybehangzó bizonyossága szerint Adorján püspök Jakab számára 1203 táján írta a krónikát115
Adorján és Jakab viszonyára valló vonatkozások115
Miért nevezte a szerző magát jegyzőnek?116
Franciás ortográfiája117
Krónikájának írott és mondai forrásai117
III. Béla kancelláriájára valló felfogás118
A helyi hagyományok és a külföldi vonatkozások ismerete119
Hitele121
A hun Krónika szerzőjének vállalkozása elvégre egy teljes magyar krónikát eredményezett121
A tőle származó betoldások felismerése121
A hunok történetével kiegészített mű Szent Erzsébet 1221-i lakodalmára készült122
A türingiai viszonyok ismerete123
A hunokról szóló rész mondai anyaga a dunántúli hagyományokból meríttetett123
A hun-magyar kapcsolat mondáinak minden ízülete értékesül124
E krónikás kódexét a későbbi folytatók már teljes Nemzeti Krónikának tekintették125
Az udvari krónikások politikai szolgálatai126
A történeti és mondai elemek összeolvasztása126
A szétválasztást irodalomtörténeti hozzájárulás nélkül a köztörténelem kutatója csak egyoldalúan végezheti el127
Toldi Ferenc és Arany János előmunkálatai127
Második könyv
A hun-magyar eredet mondája
A legrégibb emlékeknek nálunk legkésőbb akad lejegyzője131
A nyilvántartott nemzeti hagyományok tartalma131
A magyar "hun" neve és a hun-magyar azonosság hite132
III. Béla jegyzője a hazai hagyomány hun vonatkozásaival szemben tartózkodó132
Az 1221-i hun krónikás vállalkozása132
A kötelező bibliai eredet133
A hun-magyar eredet mondájának krónikás szövege134
Eltérő magyarázatok135
A magyar hagyomány kialakulására ható történelmi okok és mondai tévedések135
A pannóniai avar és gepid néptöredékek közvetítő szerepe137
A hun-avar és kozár-kabar eredetű székelység elmagyarosodása a nemzeti hagyományok összekeveredését is maga után vonja137
A hun krónikás jóhiszemű följegyzése138
Ménrót óriás, Tana fia139
Soknejűsége a ménnek nevezett Marótéval azonos140
Tana neve egy Don vidéki várost jelent140
Evilát földjének különféle értelmezése141
Enech ősanya neve ünőt, azaz tehenet jelent141
Hunor és Mogor együttes szerepe keleti jellegű142
A magyar hagyomány más őse helyett szereplő Hunort mondai alapon igazolni nem lehet143
Szerepe a hun-magyar azonosság genealógiájában zavart idéz elő143
Mogor és a magyar nemzet neve145
Belár a volgai Nagy-Bulgárország fővárosával azonos; Dula nem alán fejedelem, hanem a bulgár Dulo-dinasztia tagja volt145
A sátorozó belázi leányok kürtünnepe a Meotis vidéki zsidózó kozárok újesztendejét jelenti146
A hunok eredetéről szóló gót mese Kézainál146
Bereka147
Jordanes a hunok csodaszarvasának mondáját Priscus Rhetor elveszett följegyzése után beszéli el147
Procopius e mondát az uturgurok és kturgurok őseivel hozza kapcsolatba148
Agathias följegyzése149
Krónikásunk a monda hazai változatát Jordanes bátorítására beszéli el149
A királyi jegyző Garam melletti csodaszarvasa150
A szarvas Vácnál Szent László előtt teljes pompájában jelenik meg150
A népi regősök bikája és csodafiúszarvasa151
Az újévi ökörsütés és szarvasvadászat emléke153
A párok újévi összeregölése154
A IV-IX. századi újévi alakoskodók cervulájának és vitulájának emlékét őrző európai népszokások154
A középkori alakoskodók és bikaölő Mithras napisten ünnepének újévi szokásait utánozták155
E keleti eredetű kultusz a nap és a zodiákusi bika-csillagzat Kr. e. 4000-2100 közti tavaszi aquinoctiális konstellációját szimbolizálta155
A szarvas szerepe a nap és a halban végződő zodiákusi bak-csillagzat téli solstitiális konstellációját a következő kétezer éves ciklusban szimbolizálta155
A kettőt a rómaiak idejében egyesítették a téli solstitium alkalmával születő napisten ünnepére156
A dec. 25-i solstitium emlékét őrző középkori karácsony-újév persza eredetű156
A magyarok csodafiúszarvasa a Maeotis mellett már újévi jelenség volt, s a perszákkal érintkező turkok és ugorok közös ősmondáiba tartozott157
A szarvasűző ősmítoszi jellege158
Az ős leányrablásnak szociológiai jelentősége158
A soknejűségből folyó állapotokat az exogémia szünteti meg159
A törzsalapítás és a fiági leszármazás160
A lakodalmi szokásokban rejlő ősi emlékek161
A nőrabló ősök idegen mondái161
Történeti és nyelvészeti nyomok161
A volga és Meotis vidéki magyar eredetmonda tökéletes formában maradt reánk162
Attila mondaköre
A magyar hun monda központja Attila volt164
A hun Krónikás eredetisége, forrásai és hitele164
Piligrin Passaui püspök a X. század végén nálunk hun hagyományokat gyűjtetett.166
A dunántúli ősgermán, hun, avar és magyar emlékek keveredése167
A hun-magyar rokonság és a közös őshaza167
A "szkíta" név eredete168
Szkítia leírása168
Dentumoger; Dentia, Mogoria és BAscardia168
Thuróczi messzemenő tanumányai172
Togata és Jória keletről hozott emléke172
Az őshaza emlékét a hun krónikás szőtte a hunok történetébe173
A hun honfoglalás mondájának krónikás szövege173
Az erre vonatkozó külföldi történeti és mondai források meddősége174
A három magyar fejedelmi méltóság és a hét magyar honfoglaló felismerhető emléke175
A magyar községi tanács és a Kádár176
Szóárd és Kadocsa eredetileg magyar honfoglalók voltak177
A dunántúli avar végek mondaközvetítésének nyoma180
Bela és Köve181
Bendakuz, Reuva, Ethela (Attila) és Buda181
Etzilburt, és Budavára181
Buda halála és a magyar ducatus emléke182
Ethela jellemzése és udvara183
A turulos címer magyar eredete184
Miként foglalják el a hunok Pannóniát?185
Az időszámítási és földrajzi adatok az avarokra vonatkoznak187
Nagy Károly és Pipin hadjáratainak s az avar birodalom bukásának felismerhető emlékei188
Potentiana és Morgentiana rgi germán mondai elemek188
A hazai mondák Haláltalan Detréje189
Százhalom190
Keveháza és Kajászó eredetileg Keveaszó, Köveaszója (Kővölgye, Bálványkővölgye) volt191
A frank krónikák sicambriája s Bonfinius hamis feliratos köve192
A fehér vármegyei Tárnokvölgy és a zala vármegyei Tárnokaszó192
A tullnzeiselmaueri ütközet azonos az avarok comagenei (tullni) vereségével193
Attila sövényi udvara az avar kerítések emlékeit őrízte meg194
A külföldi hadjáratok idegen eredetű leírásába szőtt hazai elemek196
A sabariai longobárd iskola emlékét a krónikás eszelte ki197
A pannóniai oláh pásztorok szerepe198
A kiáltók őrvonala avar intézmények alapul 201
Lipsius följegyzése202
A "Hennil, Hennil, wache!" magyar vonatkozása203
Attila magyar mondakörének minden naiv eleme népi és hazai eredetű203
Csaba mondaköre
Az incidentia205
Attila halála205
A hazai hagyományt krónikásunk Jordanes szövegével egyezteti206
Bracta és a bractanok királya206
Mikolt és Ildikó207
A magyar és skandináv monda találkozása207
A hun birodalom összeomlásáról és a hun utódok sorsáról szóló hazai monda szövege208
Különféle magyarázatok210
A magyar hun monda hitelének biztosítéka csak a monda záradékában jut kifejezésre210
A hun-magyar kapcsolat történeti vizsgálata211
A ruténiában csatlakozó csiglamezei avar hun utódokat, kik nyugati székelyek voltak, krónikásaink összezavarják a keleten csatlakozó erdélyi kabar székelyekkel211
A székelyek rovásírásáról szóló középkori emlékek hitele212
Csiglamező a három dunántúli avar kerítés egyikét jelenti214
Piligrin az egyházmegyébe tartozó felső dunántúli csiglában gyűjtetett hun hagyományokat215
A Rába és Dráva közti középső csigla honfoglalás kori avarjai és gepidjei215
A Dráva és Száva közti alsó csigla honfoglalás utáni avarjai215
Az avar eredetű nyugati székelység foglalkozást jelentő nevének és gyors elpusztulásának kövekezményei216
A nyugati székelyekkel összezavart kabad eredetű keleti székelység csatlakozása és letelepedése216
Az Erdélybe való áttelepedés217
Az avar és kabar hagyományok régibb keletű keveredése217
A hun utódokról szóló monda az avar végek tulajdona volt218
A monda régi Germn elemei219
Aladár neve és története a hunbuktató ardarich gepid király emlékét őrizte meg219
Csaba mondájához a hunbuktató Ardarich gepid király emlékét őrizte meg220
Csaba mondájához a Görögországban veszteglő Teodorich gót kirlyfi története szolgáltatott anyagot221
A hun utódok mondája a hun birodalom germán örököseinek történetéből alakult ki221
Honoris és Honoria222
Az avar emlékek beolvadásával megszűnt germán mondai felfogás222
Csaba emlékét a keleten csatlakozó kabarok szerepe eleveníti fel és foglalja le222
A keleti rokonok emlékének alakító hatása223
A mondát állandóan élesztő magyar-bizánci összeköttetések223
A hun krónikás és a királyi jegyző azonos célokat szolgáltak223
Eltérő eredményeik224
A királyi jegyző a hun-székely és hun-magyar kapcsolatot a genealógiai mondák szempontjából ítéli meg224
A kapcsolat kétes értékűnek tartott hitelét csak a bibliai eredetbe szőtt együgyű etimológiával kívánja támogatni225
Kideríti, hogy a görögországból várt Csaba népe a keleti őshazában nem csatlakozhatott226
A ruténiai hun csatlakozók utódait nem ismeri226
Emléküket helyi és geneológiai mondákkal ellenőrzi227
A Csabától származtatott Abák hagyománya kozár-kabar emlékek felkutatására indítja227
A felső-magyarországi palóc-kun területen talált emlékek félreértése és a hun utódokkal azonosított ruténiai kunok227
E palóc-kunok a fehér kunokkal azonosak228
Besenyő szomszédaik228
A megszakított mondai kapcsolat és a kárpótlásul nyújtott hun mondai emlékek229
A hét kun vezér229
E vezérek foglalási földjei alapján megállapítható, hogy a palóc-kun területen megfigyelt helyi és genealógiai mondák a kozár-kabar eredetű régi székelyek fel nem ismert emlékeit őrizték meg230
A megbízhatatlannak vélt Csaba-monda szétrombolása és a hagyomány elnémítására irányuló törekvés232
Csaba végrendletét Székely István Bonfinius szövege alapján eszelte ki234
Damasek isten és neve olvasási hibából keletkezett234
Csabaíre235
A Hadak útja237
A Tejút e népi nevét Perecsényi Nagy László hozza forgalomba237
A név a bihari határhegyek tájáról való239
Amit tőle Szirmay antal megtud, Grimm mitológiájába is belekerül239
A régi Tájszótár adata240
Lugossy József adalékai240
Egy újabb följegyzés szövege241
Külföldi változatok241
A nagy közutak Árpád-kori neve "hadút" volt241
A Tejutat 1420 táján még Hadi-útnak nevezték242
Szent Mihály útja és Szent Mihály lova242
A német Iringesstrasse (Iring útja)243
Iring egy Németországba menekült pannóniai avar fejedelem volt244
A germán hagyomány Iringet Detrével és Attilával hozta viszonyba244
A csillagmondát mindkét részen Detre emléke közvetíti244
A Réka sírjáról, Budváráról és Hunárkáról szóló etimológiai mondák nem régiek és nem népi eredetűek245
Végeredmény245
Harmadik könyv
"Hetu moger"
A hun-avar mondák keretéül szolgáló magyar hagyomány beolvasztó ereje253
A kereet kialakulásának következményei254
A bibliai eredet megismétlése252
Attila és Árpád közös származásának hibái255
Egyéb genealógiai furcsaságok255
A királyi jegyző moger és dentumoger nevű szkítái256
A hagyomány hét honfoglaló magyarja256
A régi törzsrendszer emlékét cáfoló krónikások257
A bejövetel kétféle iránya257
Erdély előzetes elfoglalásának betoldása a hun-krónikástól származik258
Kézai ügyetlen rekonstrukciója258
A száznyolc nemzetség szerepe és ahét választott kapitány neve szintén késői járulék259
A Nemzeti Krónika mellőzte a fejedelemválasztás emlékeit259
A megváltozott viszonyok hatása260
A fejedelemválasztás mondáját a királyi jegyző mentette meg260
A vérszerződés mondai hitele és nyoma az ókori, középkori és újkori kútfőkben261
A honfoglaló hét magyar kétféle névsora262
Az eltérés oka263
Konstantin császár följegyzései igazolják a későn lejegyzett magyar hagyományt264
A horka, gyula, kende méltóságának emléke a hét törzsfőnök ősibb mondájába olvad265
Tuhutum, Gyula és Horka téves elhelyezése266
Köndö266
Vér-Bulcs és Kál horka267
Kézai fonák megjegyzése267
A hármas fejedelemség homályos emléke268
Lél és Tas genealógiai viszonyai269
A királyi család genealógiájának beolvasztó ereje270
A hét magyar mondájában rejlő zavarokat az árpádok hegemóniája és a nemzetnevet elhomályosító "magyar" törzsnév idézte elő270
A hatalmas nemzetségek genealógiai törekvései272
Árpád családja és a helynevekben rejlő emlékek272
A mondai mellőzés oka272
A hét magyar és a számszerint nevezett keleti ugor népek273
A "hetu moger" név régisége274
A hét augsburgi menekült, hét hun és két kun szerepét a hét magyaré befolyásolta274
Álmos és Árpád
A magyar mndai gócok jogi természete275
A hegemóniát gyakorló fejedelmek emléke a hét magyaréval összekeveredett276
A későn megfigyelt genealógia szegénysége276
Az Árpádok Turul-nemzetségének mondai emléke277
Az Emes álmáról és Álmos születéséről szóló XII. századi krónikaszöveg277
Szabó Károly tévedése278
A Turul-nemzetség oklevéltári nyoma278
Az álomban szereplő madár jelentése278
Az ozmán-törökség Er-togrul mondája279
A teherbeejtő madarak mítoszának burját, persza és görög változatai280
Álmos neve és szerepe281
Tekinthető-e halála mitikus áldozatnak? 282
Előd és Ügek nevének magyarázata282
Emes neve eredetileg szoptató asszonyt jelentett283
Álmos atyja és anyja egy ősibb eredet-mondába tartozik283
A törzse eredet-mondáinak közös forrása284
Emes önedbeli származása és a fiagi genealógiát kezdő exogámia284
Az ural-altáji népek legrégibb mítoszi emlékei felé vivő nyomok. A vogul teremtés-monda madara285
A Kalevalában lvő finn változat285
A finn világ-tojás si szerepe az egyiptomi, ind, főníciai, iráni és görög világteremtési hagyomáokban287
A királyi család múltját dicsőítő udvari krónikások287
Árpád és szvatplug fesztelenül elbeszélt mondája a Nemzeti Krónikában289
A hun-krónikás pótlásai289
Marót kozár-kabar fejedelem nevének dunántúli emléke291
Az ural-altáji eredetű jelképes foglalás ókori és középkori emlékei291
A csuvas népszokások közt található volga vidéki nyomok292
Votják és mordvin változatok292
Az ugor népek földkultusza, a földkisasszonyés földanya293
Bornemissza Péter és Lisznyai Pál adalékai294
A magyar földeskü régi hivatalos alkalmazása a Copus Juris szerint294
Az ősmonda felelevenítésének sejthető indítékai294
A váltságul küldött fehér ló pogány áldozati állat volt295
A monda megállapítható pogány jellege295
Miként szerepeltetik krónikásaink a hét törzs kötelékeiből kibontakozó nemzetségek őseit296
A királyi jegyző sem a hét magyar származásrendjét, hanem az ország királyaiét és nemeseiét akarta megírni297
Miként képzelte el az ország honfoglalás kori állapotát?297
A folyóközök szerint elhelyezkedő törzsek emléke297
A Duna-Tisza vidéke sószállító bulgárok honfoglalás kori szerepe298
Szalán neve egy ilyen bulgár fejedelem emlékét sejteti298
A szvatoplug nevéhez fűződő mondát e krónikásunk Szalán történetébe szőtte bele298
A meghagyott naiv mondai felfogás302
Árpád hőseinek hármas szerepe302
A krónikás stratégiája303
A szabadon szerkesztett krónikában érvényesülő mondai elemek303
Kurszán szerepe304
Mén-Marót történetének redellenes elhelyezését mondai vonatkozások eredményezték304
A bihari helyi hagyományból felismerhető keleti kozás emlékek304
A XIII. századi székölszázi telep mondaközvetítése306
A veszprémi és bihari Marót azonossága306
A dunántúli hagyomány meddőségének oka307
Kalandok
A magyar honfoglalás mondáinak nehezen megállapítható határai308
A kalandok történeti és mondai elhelyezkedése308
A sanctgalleni látogatás hű leírása Ekkehard krónikáiban309
Az augsburgi ütközet emlékét énekmondóink őrizték meg311
Konrád neve mondai tévedést idézett elő311
Lél és Bulcs halála311
Thierry és Arany János véleménye312
Kézai kritikája312
A királyi jegyző eltérő előadása és a külföldi kútfők312
Az Ebersbergi Krónika hitele314
A magyar krónikások tévedéseinek külföldi vándorlásai314
A "másik" magyar hadsereg diadala314
Krónikásaink tudatos ferdítései315
A Lehel-kürtről szóló ujabb kori mese316
Botond mondai szerepe316
Emlékét csak a XIII. század elején kezdik följegyezni317
Időszámítási tévedés317
Konstantinápolyi kaland regényes elbeszélése317
Kézai simítása318
A monda pogány kori és keresztyén lovag kori elemeinek elütő sajátságai318
A bajor Botóhoz fződő mondai viszony mértéke319
Bátor Opos mondai típusa319
Boto, Poth és Botond nevének viszonya320
A lengyel Bátor Boleszlók mondáján felismerhető magyar befolyás321
Botond elhelyezése az uralkodóház genealógiájában322
Erdély elfoglalásának mondai emléke324
A királyi jegyző mellőzött kozár eredetű székelyei324
Tuhutum324
Az önálló szereplés nyoma325
A krónika szövegébe szőtt énekmondási termékek325
Esküllő neve327
Ki volt az erdélyi Gelou és Geula?327
Az Opa-Forkosnak nevezett Og-Mánd neve327
Az erdélyi gyula legyőzetése328
A szép Sarolta szerepe329
Monda és történelem329
Ki volt az erdélyi Keán?330
Az Erdőelvi Zoltán331
Kupán regénye332
A törzsrendzer végső emlékei331
Csanád mondájának krónikás följegyzése334
A Tisza vidéki bolgárok emléke334
A Gellért-legenda mndent részletező szövege335
Az Ajtony nemzetség ősének szerepe336
A kivágott nyelv mondája337
A Sahnahmeban található persza vltozat337
Rohde következtetései338
A Tristan-mondában található angol, francia és német változat keleti eredete338
A spanyol, olasz, cseh, dán, norvég és izlandi fordítások340
A magyar ponyvairodalom Tristan és Izoldéja340
Az európai mesék sárkányviadalai340
Hir és Ranjhan kelet-indiai története341
A magyar legendaíró alakításának nyoma342
A magyar monda keletről hozott költészeti emlékeink közé tartozik343
Végeredmény343
Negyedik könyv
Első feldolgozók
Az énekmondók, krónikások és műköltők szerepének természetes sorrendje353
A mondák feldolgozásának kétféle módja353
A históriás ének keletkezése354
Csáthi Demeter és a mohácsi vész után írott Pannóniai Ének355
Forrása a Nemzeti Krónika 1473-ban és 1488-ban kinyomatott szövege volt356
A szövegzavar kiigazítása357
Arany János véleménye az alliteráló sorokról358
E népi eredetű sorok nyelvének középkori régiségei359
A gázlót jelentő Cseke földrajzi megjelölése359
Buda nevéhez fűződő mondai zavar360
A Buda vidéki német hagyomány nyoma360
Dézs szerepét Csáthi eszelte ki361
Vándorlása Székely István, Heltai Gáspár, Pethő Gergely és Lisznyai Pál krónikáiban362
A dézsi kőoszlop feliratának forrása362
Csáthi és Székely érintkezésének irodalmi emléke364
Farkas András 1538-ban az egykorú viszonyok szellemét szólaltatta meg365
Forrása szintén a Nemzeti Krónika kinyomott szövege volt366
Egy régebbi históriás éneket sejtető adalék366
A folyókon való átkelés ősrégi módozatának ismerete367
Egy mohácsi vész utáni elveszett feldolgozás nyoma368
Valkai András 1567-i szép históriája368
Gosárvári Mátyás 1579-i verses krónikája a magyarok első bejöveteléről369
Kazi Ferenc latin epikai kísérlete 1731-ből370
Voltaire újításai törekvése a történeti színműírás terén371
Bessenyei drágaírói működésének irányítása371
Buda Tragédiája372
Magyar mondai forrásának minden német vonatkozása elmarad372
A mű feltűnő fogyatkozásai373
A csodás elem alkalmazása373
A második kiadás címváltozását a tragikus mag felismerése idézte elő375
Gróf Ráday Gedeon Árpádról irandó bajnoki éneke375
Dugonics Etelkája és az egykorú politikai viszonyok376
Mondával kevert mese377
Mese-kölcsönzésének rendszere377
A regény egykorú vonatkozásai és Dugonics Kommentárjai377
A finn-magyar rokonság szerepe378
Etelka Karjelben380
Jolánka381
Etédi Sós Márton Szkíta Királya383
Perecsényi Nagy László eposzi kísérletei383
Szakadár383
Léta384
Orithia384
Voltaire a beszélő versezetről385
Csokonai Vitéz Mihály tervei386
Árpád című eposzának vázlata386
Voltaire és Dugonics felismerhető hatása390
Előtanulmányok390
Mátsár István vállalkozása392
Kéziratban művének forrása és fogyatkozásai392
Kisfaludi sándor Regéinek hatása396
Horvát István és Horvát Endre Árpád megéneklését tervezik396
A magyar epikát irányító politikai viszonyok megváltozása398
Szép Jánnos együgyű kísérlete399
Az auróra megjelenése400
Döbrentei és Horvát István prózai vázlatai400
Szemere Pál a mítosz hiányáról402
Aranyos-Rákosi Székely Sándor fellépése az 1823-i Hébében402
Eposzának mítoszi elemei403
Vörösmarty kora
Czuczor és vörösmarty fellépése406
Az Aspasia mutatványa407
Czuczor és Kisfaludy Károly találkozása408
Az augsburgi ütközet tárgya s feldolgozásának saátságai408
A költő önbírálata409
Botond409
Regényes cselekvénye nem mondai410
A meseszövésben és jellemzésben nyilvánvaló erő410
Miért hagyta félben Czuczor az eposzírst?411
Gyöngyössy János Fiatal Árpádja412
Az eltitkolt német forrás kiderítése413
Aranyos-Rákosi Székely Sándor újabb eposzai413
Dierniász414
A nyelvakrobaták jelentkezése414
A Zalán futásának megjelenése és fogadtatása415
Tüneményes nyelve és cselekményéneklaza szerkezete415
A mondai források fogyatékos ismerete416
A mű mítoszi elemei417
Tündérvölgy417
A régies versforma alkalmazásának következményei417
Horvát István őstörténeti tanulmányai s Vörösmarty nagy eposzának töredékei418
A Délsziget, Magyarvár és Rom418
Árpád ébredése419
Az Áldozat mondai és mítoszi forrásai419
Horvát Endre Árpádja megjelenik421
Vörösmarty hatása422
A tartalom történeti és mondai elemei423
Toldy találó megjegyzése424
A feldolgozásban elkövetetttévedések nyelvének erőteljessége424
Debreczeni Márton425
A Kiovi csata keletkezése425
Voltaire és Vörösmarty hatása425
A cselekmény szövevényes volta426
A mítoszi elemek sokfélesée és téves alkalmazása427
Szerkezeti hibák430
Az epikus helyes történeti felfogása430
Epigonok431
Az elsekélyesedés jelei432
Hangok az eposz ellen: Kazinczy és Kölcsey431
Budafalvi Bors Sámuel vitézi drámája: A hét magyar kapitányokról431
Kisfaludy Károly kritikai jegyzetei434
Szontagh Gusztáv és Schedel (Toldy) Ferenc vitája az eposz és dráma korszerűségéről434
Szigligeti Gyászvitézek című drámájának két kidolgozása495
Gaal Jzsef Szvatoplukja437
Hazucha Xav. Ferenc (Kelmenffy László) Budája438
Vajda Péter Joguz, vagy a Honkeresők Című színműve, Attila Halála című elbeszélése és Buda Halála című szomorújátéka440
A többször átdolgozott szomorújáték hibái440
Bodor Lajos Álmos című drámai költeménye443
Arany János kora
Széchenyi reformmozgalmai445
A Kisfaludy Társaság megalakulása446
Schedel Ferenc felolvasásai az egykorú költészet állapotáról és a klasszikus versfromák kiküszöböléséről446
Erdélyi János tenulmányai és népköltési gyűjteményei447
Pályakérdések a nemzetiség és népiesség mibenlétéről, a korszerű eposzról és a magyar mitológiáról447
Müller Godofréd és Bangó Péter pályaművei447
Ipolyi mitológiája448
A Kisfaludy Társaság költői pályázatai449
Arany János Toldija és egyéb eposzai449
Garay János Árpádok című ciklusa449
A Hetumogerek450
Az utolsó magyar khán451
Balladapályázatok451
Petőfi Lehelje452
A Szerelem átka és a Lehel vezér452
Az utóbbinak modorossággal fenyegető népies hangja453
Forrásai453
Vahot Imre Álmos és Árpád című drámájának emléke454
Dózsa Dániel a hamisított Csíki Krónikából meríti Zandirhámja tárgyát454
Az új versforma sajátságai454
Az eposz regényes meséje455
Szigligeti Álmos Című szomorújátéka456
A tündéries tartalom epikai jellege457
Forrásai458
A belőle készített operaszöveg458
Arany János Csaba királyfi című eposzának első énekei459
Szabó Károly Priscus-fordításának hatása459
A magyar mondai felfogás érvényesülése460
A szerkezet hiányai461
A második tervben szereplő hun-trilógia461
A szem előtt tartott művészi feladat462
Szabó Károly Thierry-fordítása és a Nibelung-ének463
Az eposz világának benépesítése463
Buda Halála464
A trilógia utolsó vázlata465
Szász Károly Álmos című regényes hőskölteménye465
A regényes elem hibái467
Egyéb eposzi és drmai kísérletek467
Dobsa Lajos Attila és Ildikó című tragédiája467
Szász Károly Attila Halála című tragédiája469
Váradi Antal A Hun Utódok című regényes drámája469
Jókai milleniumi ígérete470
A Levente című történeti Drámai költemény470
Jókai vállalkozásának meddősége473
Név- és tárgymutató473

Dr. Sebestyén Gyula

Dr. Sebestyén Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Sebestyén Gyula könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv