A magyar honfoglalás mondái I.

Tartalom

I. kötet
ELSŐ KÖNYV.
ELSŐ FEJEZET.
A honfoglalók.
I. A magyar nép megjelenése mai hazájában 3. - Nyugoton az avarok és hunok utódainak tekintik őket 4. - Nyelvük azonos volt a finn-ugor nyelvek déli ugor csoportjához tartozó mai magyar nyelvvel 5. - Az iráni és kaukázusi érintkezés nyoma 6. - Az ugor népek legrégibb hazája 7. - A scythák és ó-törökök szerepe 8. - A hunok és avarok első megjelenése 10. - A népnevek őstörténeti értékének megállapítása 11. - Az ungárok, magyarok és szabirok neve 12. - Az onogur, unugor és urg nevekhez fűződő legrégibb emlékek 13. - Az onogurok és szabirok együttes szerepe 15. - A magyar nevű néptörzs első megjelenése 17. - Az un-ugorok, ut-urgurok, kut-urgurok nevének megfejtése 18. - Az ungár és bulgár név azonos jelentése 20. - Az ugor népnevek eltörökösödése 21. - A bulgár szomszédok szerepe 23. - A kozárok szomszédsága és a türk nevezet 26. - Az ugorok és oghuzok nevének állítólagos azonossága és a belőle vont következtetések 27.
II. A volga-vidéki őshaza elhagyása és a déli ungárokkal és szabirokkal való egyesülés 29. - Dent, Dent-magyer, vagy Lebedia 29. - Az arab kútfők földrajzi és néprajzi adatai 30. - A kozár befolyás nyoma 32. - A kozár-kabarok csatlakozása 34. - A kende, gyula és harka nevű három méltóság keletkezése 35. - Etelköz 36. - A szabiroktól való elválás ideje 37. - Bölcs Leo hadi taktikájának adatai 38. - A bulgár háború 41. - A mai haza megszállása 42. - A rögtöni olasz hadjárat oka 44. - A törzsek és fejedelmi méltóságok viszonyából folyó következmények 45. A külföldi kalandok jellege 47. - A riadei és augsburgi kudarczok következményei 50.
III. A honfoglaló törzsek tervszerű elhelyezkedése 52.
A határőrökül alkalmazott kozár-kabar és hunavar hódolók 54. - A dunántúli avar kerítések nyoma 55. - A határőrség hadi szervezete 58.- A székely név határőrt, a székelyek Csigamező nevű honfoglaláskori földje bekerített területet jelent 59. - A székely hagyomány keleti hódolói kabarok, nyugoti hódolói avarok voltak 61. - A dunántúli avar őrség gyors pusztulása 63. - A maradványok gyors elmagyarosodásának és beolvadásának oka 65. - Felső-Magyarország és Erdély fokozatos elfoglalása 66. - Az erdélyi székelyek végleges letelepedésének módozata 67. - A régi végeken található nyomok. 69. - Anonymus bihari kozárjai 70. - E krónikás Csaba keleten csatlakozó népét a ruthéniai kun csatlakozókkal helyettesíti 73. - A keleti és nyugoti csatlakozók összezavarásának magyarázata 75. - Miképpen tért ki Anonymus Csaba emlékének tárgyalása elől? 77.- A hun-krónikás a hun-székely kapcsolat emlékeivel a mondai tévedésen alapuló hun-magyar azonosságot akarta igazolni 78.
IV. A kerítéseken belül támadó élet jellege 81. - Az állandó letelepedés következményei 83. - A földközösség 84. - A nyílhúzás 85. - Szláv eredetű kölcsönszavak 86. - Az idegen szolgák elmagyarosodása 88. - A közép-európai rovás magyar eredete 90. - A pogánykori magyar otthona 91. - Régészeti leletek 92. - A pogány vallás emlékei 93. - A temetkezés és túlvilági hit 94. - A tor, áldozat és áldomás 96. - A rokonnépek samanizmusának felismerhető nyomai 98. - A pogány vallási képzetek nyelvi és oklevéltári emlékei 98. - Magyar sámánok 99. - Szent állatok 100. - A külföldi kútfők meddőségének oka 102. - A hazai hagyományok ápolására hivatott énekmondók és krónikások 104.
MÁSODIK FEJEZET.
Az énekmondók.
I. Az énekmondás keletkezése 105. - Az európai népek régi énekmondói 107. - Az avarok és hunok történetében található emlékek 108.-Az ázsiai törökség bakszái, kámjai és samánjai 109. -A finnugor népek rituális énekmondása 111. - Az uralaltáji népcsalád énekmondása a samanizmusban gyökerezik s a közös eredet jegye minden idetartozó nép énekmondóin felismerhető 112.
II. A legrégibb magyar énekmondás emléke 113. - A honfoglalók áldomásai és énekmondói Anonymusnál 114. - A Vatha-lázadás táltosai, varázslói és javasasszonyai 118. - A samánkodás felismerhető nyoma 122. - A hét augsburgi menekült énekmondásáról szóló krónika-toldás és a vele összefüggő középkori és újkori tévedések 123. - A «hét magyar», «Lázár» és «gyák (diák)» nevezet 127. - A Pozsonyi Krónika felvilágosító adata 129. - A hét menekült németországi emléke 131. - A hazai följegyzések kora és hitele 132. - A hét menekült utódaira ügyelő Lazariták emléke tévedésen alapul 135. - A tévedést a bélpoklosok szerepe idézte elő 136. - Szent István beavatkozása a népi regös-énekek tartalmával igazolható 140. - A nép regösei a hét menekült XI. századi üldözött utódainak nemzeti nevét és újévi trufáját az avar eredetű nyugoti székely határőrség területén őrizték meg 145. - Szent István megrendszabályozott énekmondói utóbb udvari regösökké lettek 148. - Oklevéltári adatok az alvinczi Regös udvarnokról és a Pest melletti Regtelök királyi regöseiről 149. - A XIII-XIV. századi krónikások a vándor énekmondókat azért figyelték meg, mert ezek foglalták le a pogánykorig visszanyúló genealógiát 151. - A név és a hagyomány a letelepített udvari énekmondók öröksége lett 153.
III. Az udvari énekmondás kialakúlását nyugoti minták befolyásolják 154. - Szent Gellért hymnus-magyarázatának adata 156. - A XI. századi pécsi székesegyház Dávid-szobra 157. - A keresztes hadjáratok idejére eső nyugoti énekmondás 157. - Magyarországon megforduló német énekmondók 158. - Peire Vidal, Imre király troubadour vendége 1198-ban 159. - Klingsorvon Ungerland 160. - Szent Erzsébet Farkas és Dávid nevű kísérőinek
hazatérése 161. - A joculatorok 163. - Igricztelepek 165. - Névszerint említett Árpádkori joculatorok: Chiper, Mikó, Hamzó, Énekös Lőrincz és Szombat 167. - Az 1278-iki budai zsinat tilalma 173.- A főurak mulattatói 174.- István hegedős és Tamás histrio 175. - Hangszerek 177. Hegedősök, kobzosok, lantosok, gajdosok, tombások és pakocsások 177. - Az igriczek és egyéb mulattatók nevének változatai 182. - A Schlägli Szószedet adatai 183. - Mátyás király udvara 187. - Magyar Gábor, Budai Simon és Janus Pannonius 188. - Énekes deákok, apródok és inasok 189.- A XVI. század népi hegedősei és lantos deákjai 191. - A könyvnyomtatás átalakító hatása 193.- A versszerzők tulajdonjogának nyilvántartása 194. A köztulajdonnak tekintett hagyomány ápolása megszünik 195.
HARMADIK FEJEZET.
A krónikások.
I. A hittérítés idején elsajátított irásművészet 197. - A magyar legendák és a hagyomány 198. - Az új vallást szolgáló könyvírás 199. - Könyves Kálmán és a könyvkedvelő királyok 200. - Az első könyvgyüjtemények 201. - A királyi kanczellária 201. - Magános könyvgyüjtők 203. - A főiskolák szerepe 205. - Arpádkori codexek 206. - A krónika-irodalom kezdete 208. - A Pozsonyi Évkönyv 209. - A Zágrábi és Váradi Krónikák 209. - A Salamonkori király-krónika 1075 táján keletkezett 210. - Ezt Vak Béla névtelen udvari krónikása 1132 táján bővítette ki 211. - A betoldások nyoma és mondai forrása 212. - II. Geicsa névtelene 1146-ig folytatja az utóbb 1173-ig kiegészített régi király-krónikát 217.
III. Béla és az új királyi kanczellária 218. - Anonymus III. Béla kanczelláriájának jegyzője volt 219. - Krónikája előszava 220. - Miként lehet a krónika keletkezésének időpontját megállapítani ? 221. - I., II. és IV. Béla kora ellen bizonyító adatok 222. - III. Béla kora mellett bizonyító adatok 228. - A szerző csakis magyar egyházi férfiú lehetett 232. - A «P. dictus» és «Praedictus» 233. - A P. mögött rejlő nevek özöne 233. - III. Béla számbavehető jegyzői 236. Dares Phrygius nyomra vezető könyvét csakis a párisi egyetemen tanították 237. - Az itt tanult külföldi irók és kanczellisták 239. - A magyarországi párisi tanulók 241. - Adorján és Jakab ott időzéséről szóló egykorú adatok 242. - Adorján III. Béla, jegyzője és prépost-kanczellárja lesz, Imre király idejében pedig az erdélyi püspöki széken tevékenykedik 244. - Jakab Imre testvérét, II. Andrást neveli s a rácz herczegségben kanczellárja lesz, majd kalocsai préposttá és váczi püspökké választtatik 246. - A király és herczeg viszálykodása s az egykorú krónika jogi vonatkozásai 247. - A krónika csonkaságának és névtelen voltának oka 248. - Richárd e krónikát utóbb a váczi püspök székhelyén ismeri meg 249. - A rendelkezésül álló adatok egybehangzó bizonysága szerint Adorján püspök Jakab számára 1203 táján irta a krónikát 250. - Adorján és Jakab viszonyára valló vonatkozások 251. - Miért nevezte a szerző magát jegyzőnek ? 254. - Francziás orthographiája 256. - Krónikájának irott és mondai forrásai 257.- III. Béla kanczelláriájára valló felfogás 259. - A helyi hagyományok és a külföldi vonatkozások ismerete 261. - Hitele 265.
III. A Hun-krónika szerzőjének vállalkozása elvégre egy teljes magyar krónikát eredményezett 265. - A tőle származó betoldások felismerése 266. - A hunok történetével kiegészített mű Szent Erzsébet 1221-iki lakodalmára készült 267. - A thüringiai viszonyok ismerete 269. - A hunokról szóló rész mondai anyaga a dunántúli hagyományokból meríttetett 271. - A hun-magyar kapcsolat mondáinak minden izülete értékesül 272. - E krónikás codexét a későbbi folytatók már teljes Nemzeti Krónikának tekintették 276. - Az udvari krónikások politikai szolgálatai 277. - A történeti és mondai elemek összeolvasztása 278. - A szétválasztást irodalomtörténeti hozzájárulás nélkül a köztörténelem kutatója csak egyoldalúan végezheti el 279. - Toldy Ferencz és Arany János előmunkálatai 279.
MÁSODIK KÖNYV.
ELSŐ FEJEZET.
A hun-magyar eredet mondája.
I. A legrégibb emlékeknek nálunk legkésőbb akad lejegyzője 283. - A nyilvántartott nemzeti hagyományok tartalma 284. - A magyarok «hun» neve és a hun-magyar azonosság hite 285. - III. Béla jegyzője a hazai hagyomány hun vonatkozásaival szemben tartózkodó 286. - Az 1221-iki hun-krónikás vállalkozása 287. - A kötelező bibliai eredet 288. - A hun-magyar eredet mondájának krónikás szövege 290. - Eltérő magyarázatok 292. - A magyar hagyomány kialakulására ható történelmi okok és mondai tévedések 294. - A pannóniai avar és gepid néptöredékek közvetítő szerepe. 297. - A hunavar és kozár-kabar eredetű székelység elmagyarosodása a nemzeti hagyományok összekeveredését is maga után vonja 298. - A hun-krónikás jóhiszemű följegyzése 300.
II. Ménrót óriás, Tana fia 301. - Soknejűsége a ménnek nevezett Marótéval azonos 304. - Tana neve egy don-vidéki várost jelent 306. - Evilát földjének különféle értelmezése 307. - Enech ősanya neve ünőt, azaz tehenet jelent 308. - Hunor és Mogor együttes szerepe keleti jellegű 310. - A magyar hagyomány más őse helyett szereplő Hunort mondai alapon igazolni nem lehet 312. - Szerepe a hun-magyar azonosság genealógiájában zavart idéz elő 313. - Mogor és a magyar nemzet neve 317. - Belár a volgai Nagy-Bulgárország fővárosával azonos ; Dula nem alán fejedelem, hanem a bulgár Dulo-dynastia tagja volt 318. - A sátorozó belári leányok kürt-ünnepe a maeotis-vidéki zsidózó kozárok újesztendejét jelenti 320. - A hunok eredetéről szóló gót mese Kézainál 321. - Bereka 322.
III. Jordanes a hunok csodaszarvasának mondáját Priscus Rhetor elveszett följegyzése után beszéli el 323. Procopius e mondát az uturgurok ós kuturgurok őseivel hozza kapcsolatba 325. - Agathias följegyzése 326. - Krónikásunk a monda hazai változatát Jordanes bátorítására beszéli el 327. - A királyi jegyző garammelletti csodaszarvasa 328. - E szarvas Vácznál Szent László előtt teljes pompájában jelenik meg 330. - A népi regösök bikája és csodafiúszarvasa 332. - Az újévi ökörsütés és szarvasvadászat emléke 335. - A párok újévi öszszeregölése 337. - A IV-IX. századi újévi alakoskodók cervulájának és vitulájának emlékét őrző európai népszokások 337. - A középkori alakoskodók a bikaölő Mithras napisten ünnepének újévi szokásait utánozták 338. - E keleti eredetű cultus a nap és a zodiákusi bika-csillagzat Kr. e. 4000-2100 közti tavaszi aequinoctiális constellatióját symbolizálta 339. - A szarvas szerepe a nap és a halban végződő zodiákusi bak-csillagzat téli solstitiális constellatióját a következő kétezer éves cyclusban symbolizálta 340. - A kettőt a rómaiak idejében egyesítették a téli solstitium alkalmával születő napisten ünnepére 341. - A decz. 25-iki solstitium emlékét őrző középkori karácsony-újév
persa eredetű 342. - A magyarok csodafiúszarvasa a Maeotis mellett már újévi jelenség volt s a persákkal érintkező turkok és ugorok közös ősmondáiba tartozott 345. - A szarvasűző ős mythosi jellege 346. - Az ős leányrablásának sociologiai jelentősége 348. - A soknejűségből folyó állapotokat az exogamia szünteti meg 350. - A törzsalapítás és a fiági leszármazás 351. - A lakodalmi szokásokban rejlő ősi emlékek 353. - A nőrabló ősök idegen mondái 354. - Történeti és nyelvészeti nyomok 355. - A volga- és maeotis-vidéki magyar eredet-monda tökéletes formában maradt reánk 357.
MÁSODIK FEJEZET.
Attila mondaköre.
I. A magyar hun-monda központja Attila volt 359. - A hun-krónikás eredetisége, forrásai és hitele 360.- Piligrin passaui püspök a X. század végén nálunk hun hagyományokat gyűjtetett. 363. - A dunántúli ős germán, hun, avar és magyar emlékek keveredése 365. - A hun-magyar rokonság és a közös őshaza 366. - A «scytha» név eredete 368. - Scythia leirása 369. - Dentumoger; Dentia, Mogoria és Bascardia 369. - Thuróczi messzemenő tanulmányai 377. - Togata és Jória keletről hozott emléke 378. - Az őshaza emlékét a hun-krónikás szőtte a hunok történetébe 379.
II. A hun honfoglalás mondájának krónikás szövege 381. - Az erre vonatkozó külföldi történeti és mondai források meddősége 384. - A három magyar fejedelmi méltóság és a hét magyar honfoglaló felismerhető emléke 385. - A magyar községi tanács és a Kádár 388. - Szóárd és Kadocsa eredetileg magyar honfoglalók voltak 390. - A dunántúli avar végek mondaközvetítésének nyoma 398. Béla és Köve 399. - Bendakuz, Reuva, Ethela (Attila) és Buda 400. - Etzilburg és Budavára 401. Buda halála és a magyar ducatus emléke 404. - Ethela jellemzése és udvara 405. - A turulos czímer magyar eredete 407.
III. Miként foglalják el a hunok Pannónniát ? 411.- Az időszámítási és földrajzi adatok az avarokra vonatkoznak 414. - Nagy Károly és Pipin hadjáratainak s az avar birodalom bukásának felismerhető emlékei 417. - Potentiana és Mogentiana; régi germán mondai elemek 418. - A hazai mondák Haláltalan Detréje 421. - Százhalom 423. - Keveháza és Kajászó eredetileg Keveaszó, Köveaszója (Kővölgye, Bálványkővölgye) volt 424. - A frank krónikák Sicambriája s Bonfinius hamis feliratos köve 427. - A fehér-vármegyei Tárnokvölgy és a zala-vármegyei Tárnokaszó 428. - A tullnzeiselmaueri ütközet azonos az avarok comagenei (tullni) vereségével 430. - Attila sövényi udvara az avar kerítések emlékét őrizte meg 432. - A külföldi hadjáratok idegen eredetű leírásába szőtt hazai elemek 437.--A sabariai longobard iskola emlékét a krónikás eszelte ki 439. - A pannóniai oláh pásztorok szerepe 442. - A kiáltók őrvonala avar intézményen alapul 450. - Lipsius följegyzése 452. - A «Hennil, Hennil, wache!» magyar vonatkozása 453. - Attila magyar mondakörének minden naiv eleme népi és hazai eredetű 455.
HARMADIK FEJEZET.
Csaba mondaköre.
I. Az Incidentia 457. - Attila halála 458. - A hazai hagyományt krónikásunk Jordanes szövegével egyezteti 459. - Bracta és a bractanok királya 459. - Mikolt és Ildikó 462. - A magyar és a skandináv monda találkozása 463. - A hun birodalom összeomlásáról és a hunutódok sorsáról szóló hazai monda szövege 465. - Különféle magyarázatok 469.
A magyar hun-monda hitelének biztosítéka csak a monda záradékában jut kifejezésre 470. - A hun-magyar kapcsolat történeti vizsgálata 471. - A Ruthéniában csatlakozó csigla-mezei avar hunutódokat, kik nyugoti székelyek voltak, krónikásaink összezavarják a keleten csatlakozó erdélyi kabar székelyekkel 472. - A székelyek rovásírásáról szóló középkori emlékek hitele 475. - Csiglamező a három dunántúli avar kerítés egyikét jelenti 479. - Piligrin az egyházmegyéjébe tartozó felső dunántúli csiglában gyűjtetett hun hagyományokat 482. - A Rába és Dráva közti középső csigla honfoglaláskori avarjai és gepidjei 482. - A Dráva és Száva közti alsó csigla honfoglalás utáni avarjai 483. - Az avar eredetű nyugati székelység foglalkozást jelentő nevének és gyors elpusztulásának következményei 484. - A nyugati székelyekkel összezavart kabar eredetű keleti székelység csatlakozása és letelepedése 485. - Az Erdélybe való áttelepedés 487. - Az avar és kabar hagyományok régibb keletű keveredése 488. - A hunutódokról szóló monda az avar végek tulajdona volt 489. - A monda régi germán elemei 491. - Aladár neve és története a hunbuktató Ardarich gépid király emlékét őrizte meg 492. - Csaba mondájához a Görögországban veszteglő Theodorich gót királyfi története szolgáltatott anyagot 494. - A hunutódok mondája a hun birodalom germán örököseinek történetéből alakult ki 496.- Honorius és Honoria 497. - Az avar emlékek beolvadásával megszűnt germán mondai felfogás 498.- Csaba emlékét a keleten csatlakozó kabarok szerepe eleveníti fel és foglalja le 499. - A keleti rokonok emlékének alakító hatása. 500. - A mondát állandóan élesztő magyar-byzánczi összeköttetések 501.
II. A hun-krónikás és a királyi jegyző azonos czélokat szolgáltak 502. - Eltérő eredményeik 503. - A királyi jegyző a hun-székely és hun-magyar kapcsolatot a genealógiai mondák szempontjából itéli meg 505.- A kapcsolat kétes értékűnek tartott hitelét csak a bibliai eredetbe szőtt együgyű etymologiával kívánja támogatni 506. - Kideríti, hogy a Görögországból várt Csaba népe a keleti őshazában nem csatlakozhatott 508. - A ruthéniai hun csatlakozók utódait nem ismeri 509. - Emléküket helyi és genealógiai mondákkal ellenőrzi 511.- A Csabától származtatott Abák hagyománya kozár-kabar emlékek felkutatására indítja 512. - A felsőmagyarországi palócz-kun területen talált emlékek félreértése és a hunutódokkal azonosított ruthéniai kunok 512. - E palócz-kunok a fehér kunokkal azonosak 513. - Besenyő szomszédaik 515. - A megszakított mondai kapcsolat és a kárpótlásul nyújtott hun-mondai elemek 516. - A hét kun vezér 517. - E vezérek foglalási földjei alapján megállapítható, hogy a palócz-kun területen megfigyelt helyi és genealógiai mondák a kozárkabar eredetű régi székelyek fel nem ismert emlékeit őrizték meg 518. - A megbízhatatlannak vélt Csaba-monda szétrombolása és a hagyomány elnémítására irányuló törekvés 523.
III. Csaba végrendeletét Székely István Bonfinius szövege alapján eszelte ki 527. - Damasek isten és neve olvasási hibából keletkezett 528. -- Csabaíre 531. - A Hadakútja 535. - A Tejút e népi nevét Perecsényi Nagy László hozza forgalomba 536. - A név a bihari határhegyek tájáról való 539. - A mit tőle Szirmay Antal megtud, Grimm mythologiájába is belekerül 540. - A régi Tájszótár adata 541. - Lugossy József adalékai 541. - Egy újabb följegyzés szövege 544. - Külföldi változatok 544. - A nagy közutak Árpádkori neve «hadút» volt 545. - Az öttevény 546. - A Tejútat 1420 táján még Hadi-útnak nevezték 546. - Szent Mihály útja és Szent Mihály lova 547. - A német Iringesstraza (Iring útja) 549. - Iring egy Németországba menekült pannóniai avar fejedelem volt 550. - A germán hagyomány Iringet Detrével és Attilával hozta viszonyba 551. - A csillagmondát mindkét részen. Detre emléke közvetíti 552. - A Béka sirjáról, Budváráról és Hunarkáról szóló etymologiai mondák nem régiek és nem népi eredetűek 553. - Végeredmény 555.

Témakörök