| Általános tudnivalók | |
| Bölcselkedés | 4 |
| Kezdő mozzanatai, történeti forrása | |
| Célja, kezdete | |
| Racionális és pozitiv vallás | |
| A filozófia név jelentése és tartalma a történeti fejlődésben | |
| A filozófia tartalmának megosztása | 8 |
| A metafizika, a noetika (ismeretelmélet) és történeti fejlődésük | |
| A logika: Aristoteles Organonja | |
| A logika mai tartalma: Wolff Ker, Kant, Hegel, Herbart, J. Stuart Mill | |
| A különös vagy alkalmazott bölcselkedés | 29 |
| A természetbölcselet, kezdete, történeti fejlődése, hatása | |
| A lélektan, kezdete, fejlődése | |
| Fiziologiai lélektan | |
| A lélek a theologiában s a mai pozitiv pszichologiában | |
| Az ethika, jelentése, tartalma | |
| A klasszikus, a keresztény és a modern ethika | |
| A belátás (intutitio) és a mértékelés (ponderatio, utilitarizmus) elmélete | |
| Determinizmus, indeterminizmus | |
| A jogbölcselet: a jog forrása, tartalma | |
| Ius naturae, ius civilie v. gentium, - a tételes jog | |
| A jogbölcselet rövid fejlődése | |
| Az esztétika; a szép és felfogása | |
| Objektiv és szubjektiv szép | |
| Tartalmi és alaki szép | |
| Az egyéni állapot | |
| Taine milieu-je az esztétikában s az evolució | |
| A vallásbölcselet célja és eszközei; fejlődése | |
| A történet bölcselet s a szociologia | 32 |
| Spencer Herbert társadalmi evolució elmélete | |
| A társadalom statikája és dinamikája | |
| A fejlődés három fokozata | |
| A filozófia két legrégebben "elvált" alapvető tudománya: a mathematika s a nyelvbuvárlat | 34 |
| A bölcselkedés irányai s ezeknek elágazása a vezető elvek szerint: | |
| A metafizikában a végső ok quantitas-a, qualitas-a (klasszikus metafizika); továbbá az isten, az emberi akarat és az emberi lélek felfogása folytán | 35 |
| A noetikában az ismeret forrásának, érvényességének, tartalmának felfogása szerint | 37 |
| Az ethikában az erkölcsiség (ethos) végső mozzanatának, indító okának, tárgyának, végre céljának felfogása szerint | 38 |
| A bölcselkedés története | |
| A klasszikus filozófia korszakai | |
| Első korszak Anaxagorasig | 42 |
| A természet keletkezését magyarázó iskolák | |
| A végős ok: konkrét | |
| Ion iskola: Thales, Anaximander Anaximenes (a miletosi triász) | 43 |
| Hippo és Apolloniai Diogenes | |
| Dór iskola: Pythagoras, Architas, Philolaos (metempsychosis) | 43 |
| Eleai iskola: Xenophanes, parmenides, Zenon (az első dialektikus); Melissos | 44 |
| Herakleitos: Világ-égés | 45 |
| Az emberi lélek isteni szikra | |
| Kratylos | |
| Empedokle: A négy ős-elem s a két ős-elv | 46 |
| Orphikusok (metamorphosis) | 47 |
| Atomisták: Leukippos, Demokritos | 47 |
| Anaxagoras: a mindenség végső oka: a rendező értelem | 48 |
| Második korszak a szofistáktól Aristotelesig | 49 |
| A szofisták: Protagoras (az ember a mértéke mindennek) | 49 |
| Gorgias (az első nihilista) | |
| Prodikos, Thrasymachos, Hippias | |
| Filozófiai fatalizmus | |
| A szofisták hatása | |
| Sokrates: a fogalom, a tudás a mértéke mindennek | 50 |
| Az erény | |
| A félszeg Sokratikusok: a megarai Euklides, Diodoros, Stilpo; - az elisi Phaidon; a cynikus antisthenes, Diogenes; - és a cyrenei Aristippos | 51 |
| Platon: az ideák, a teremtő értelem; a lélek; az állami rend | 52 |
| Aristoteles: a tiszta fogalom | 54 |
| Fizikája, ethikája; hatása | |
| Aristoteles epigonjai: Teophrastos, Eudemos, Strato (az első igazi materialista) | 57 |
| Harmadik korszak Plotinosig | 58 |
| A stoikusok: Kleanthes, Krysippos | 58 |
| Az ismeret vizsgálása | |
| Ethikájuk, apathia | |
| Az epikureusok: a kánon, a gyönyörüség; ataraxia | 59 |
| A skeptikusok: Pyrrho, Karneades, Enesidemos, Sextus Empirikus; a tudományos kritika kezdete | 60 |
| A római bölcselkedés: Cicero, Seneca | 60 |
| Marcus Aurelis, Musonius, Epiktetus | |
| Az alexandriai bölcselkedő iskola: a neopythagoreusok és a neo-platonisták | 61 |
| Philon és Plotinos | |
| A filozófia visszatér a vallásba | |
| A kereszténység és a filozófia | |
| A patrisztika: a gnosztikusok; szent Agoston | 64 |
| A skolasztika; tanitása, érdemei, hatása | |
| A modern bölcselet | |
| Humanizmus, reneszánsz, reformáció | 68 |
| Antik és modern bölcselkedés | |
| I. korszak Bacon és Descartestől - Kantig | 71 |
| Bacon: a realisztikus irány | |
| Descartes: a racionalisztikus irány | 72 |
| "Ocassio"-nisták: Genulinx és Malebranche | 73 |
| A velünk született eszmék | |
| Spinoza: A mathematikai szükségesség; pantheizmusa; ismeret elmélete | 74 |
| Az angol nemzeti bölcselkedés: Hobbes: a mathematikai naturalizmus | |
| Locke: objektivizmus | |
| Berkeley: szubjektivizmus | |
| Hume: szkepticizmus | 75 |
| A francia materalizmus: condillac, Cabanis, Destutt de Tracy | 77 |
| Voltaire | |
| Az enciklopedisták | |
| A német nemzeti filozofálás kezdete | 78 |
| Leibniz: monaszok; harmonia és a szép | |
| A német eklektikusok | |
| II. korszak Kanttól - Hegelig | 79 |
| Kant: alapelvei | |
| Az ismeret eredete | |
| A priori és a posteriori ismeretek | |
| A tiszta ész | |
| Tér és idő | |
| Kategoriák | |
| Öntudat | |
| Moralfilozófiai elvei | |
| Kategorikus imperativus | |
| Az itélőképesség; az esztétikai eszme | |
| Célszerűség | |
| Ész-vallás | |
| Erkölcs | |
| Jog | |
| Hatása | |
| Kant ellenei: Jacobi | 87 |
| Követői: Humboldt V. Schiller | |
| Krug | |
| Fries | |
| Kant filozófiája nálunk | |
| Az idealizmus: | |
| Fichte: az egységes Én | 90 |
| Kant és Fichte | |
| Az öntudat; az Én objektivizálódása; az abszolut Én | |
| Schleiermacher és Schelling: a világlélek | |
| Pantheizmusa | |
| Objektiv idealizmus | |
| Hegel: Az idealizmus betetőzése | 95 |
| Abszolut idealizmus | |
| Természetbölcselete: panlogizmus | |
| Hegel epigonjai: a jung-hegelianerek, alt-hegelianerek | 97 |
| Hegel a mi főiskoláinkon | |
| III. korszak Herbarttól napjainkig | 98 |
| A reálizmus kora | |
| Herbart reálé-i s a régi iskolák atomja, ideája, monasz-ai | 99 |
| Ellenmondások képzése | |
| A lélek: eszes reále | |
| Exakt bölcselet | |
| Beneke: lélektani alapelvek | 100 |
| Schopenhauer: a pesszimizmus | 101 |
| A világ nem más, mint az akarat evoluciója | |
| Ethikája: az én érvényesülése | |
| A Nirwana | |
| Hartmann Ed | 102 |
| A lét elve | |
| Transzcendentális realizmus | |
| Pesszimizmusa és hédonizmusa | |
| Ujabb rendszerek | 104 |
| A materiális és reális irány egybeolvadása | |
| Lotze: abszolut szubstancia, ember, isten, Tanitványai | 105 |
| Fechner: az életműködés | 107 |
| Uj Kantizmus: Lange, Paulsen, Ritschl | 109 |
| Uj materiálizmus | 112 |
| Feuerbach, Büchner, Vogt, Moleschott | |
| Ellenhatás: Cousin | |
| A pozitivizmus: neve, mivolta, keletkezése | 117 |
| Comte Ágost: előzői és rendszerének alaptételei | 119 |
| A tudományok osztályozása | |
| A lélek | |
| Az emberi gondolkodás fejlődése | |
| A pozitiv filozófia vallása, nevelése | |
| Szociológiája | |
| Comte tanitványai: Neolog és ortodoksz pozitivisták | 127 |
| Littré és Lafitte | |
| Antoine | |
| Mill Stuart: a pozitiv logika | 130 |
| Lélektana | |
| Determinizmusa | |
| Ethikája | |
| Taine: metafizikai illuzió | 133 |
| Spencer Herbert: A megismerés igazsága | 134 |
| A fejlődés folyamat (evolució) | |
| Erkölcstana | |
| Lewes György: szenzualizmus; módszere | 136 |
| Igazolás módja | |
| Értékelés | |
| A német pozitivizmus és neokantizmus | 138 |
| Dühring: dualizmusa és pozitív materálizmusa | 139 |
| Riehl: Kritikus reálizmusa | |
| Laas | |
| Wundt: kozmologikus, pszichologiai és metafizikai alapelve | 140 |
| A pozitivizmus a külföldön | |
| Hatása a tudományos életben | 143 |
| Richet, Bresson | |
| A büntetőjog | |
| Nietzsche Fr. Übermensch | 147 |
| A pozitivizmus a mi irodalmunkban | 149 |
| Bezáró | 150 |
