Előszó a harmadik kiadáshoz | 11 |
A világgazdaság és legfontosabb tényezői | 13 |
A világgazdaság fogalma és a világgazdaságtan tárgya | 15 |
A világgazdaság fogalma | 15 |
A világgazdaságtan tárgya | 19 |
A világgazdasági kapcsolatok | 26 |
A világgazdasági kapcsolatok fejlődési szakaszai | 26 |
A világgazdasági kapcsolatok rendszere | 29 |
A világgazdasági kapcsolatok sajátosságai és szerepük a gazdasági fejlődésben | 35 |
A nemzetközi munkamegosztás meghatározó tényezői | 38 |
A világgazdaság termelési viszonyai és főbb törvényszerűségei | 51 |
A nemzetkközi termelési viszonyok általános vonásai | 51 |
A nemzetközi termelési viszonyok típusai | 53 |
Alaptípusok | 54 |
Átmeneti konglomerátumok | 55 |
A világgazdaság főbb törvényszerűségei | 58 |
A világgazdaságtan és a gazdasági gyakorlat | 68 |
A világgazdasági kutatások szélesedésének okai a szocialista országokban | 68 |
A világgazdasági kutatások hasznosításának főbb területei | 70 |
A nemzetközi munkamegosztás és csere elméletének, a tőkés világgazdaság centrum-periféria viszonyának fejlődése | 77 |
A nemzetközi munkamegosztás, a csere és a világgazdaság mozgástörvényei az elméletekben | 79 |
A polgári közgazdaságtan hagyományos nézetei és apologetikus koncepciója | 79 |
A marxizmus klasszikusainak felfogása és alapvető tézisei | 84 |
A hagyományos nézetek revíziója a polgári közgazdaságtan egy újabb irányzatában | 89 |
"Újbaloldali" koncepciók az imperializmusról és a nemzetközi kereskedelemről | 92 |
Az első világméretű nemzetközi munkamegosztás kialakulása, mozgatórugói és következményei | 97 |
A tőkekivitel általános indítékai és hatása a világgazdasági kapcsolatokra | 99 |
A tőkekivitel és tőkeberuházások "gyarmati" szerkezete | 104 |
Az egyenlőtlen kolonialista típusú munkamegosztás következményei | 105 |
A "kolonialista típusú" nemzetközi munkamegosztás válsága és átalakulásának iránya. Egy neokolonialista munkamegosztás kibontakozásának tendenciája | 110 |
Az átrendeződés háttere | 111 |
A neokolonializmus mint az imperialista politika módszereinek és a nemzetközi munkamegosztás szerkezetének módosulása | 115 |
A hetvenes évek világgazdasági válságának gyökerei | 121 |
Régi és új asszimetriák a tőkés világgazdaság centruma és perifériája közötti viszonyban | 123 |
A termelőerők fejlődésének főbb kérdései a világgazdaságban | 129 |
Bevezetés | 131 |
A tudomány és a technika szerepe a társadalmi fejlődésben | 132 |
A technikai haladás fogalma | 135 |
A termelőerők fejlődésének főbb történelmi tendenciái és szakaszai | 136 |
A munkaerő mennyiségi és minőségi változásainak tendenciái | 136 |
A munkaeszközök és az energiaforrások fejlődésének főbb szakaszai | 140 |
A technikai haladás gyorsuló tendenciája | 146 |
A jelenlegi tudományos-technikai forradalom sajátosságai és fontosabb tényezői | 152 |
A tudományos-technikai forradalom sajátosságai | 152 |
A tudományok fejlődésének új vonásai | 160 |
A technikaki haladás új vívmányai és az azokban rejlő gazdasági lehetőségek | 169 |
Az űrkutatás jelentősége | 170 |
Az automatizálás és fontosabb gazdasági következményei | 172 |
Az atomenergia jelentősége | 183 |
A kemizálással létrejött gazdasági lehetőségek | 188 |
Az új tudományos-technikai vívmányok hasznosításnak legfontosabb feltételei | 195 |
Az átfogó, távlati szervezés szükségszerűsége | 196 |
A termelés országok közötti távlati megosztásának szükségessége | 200 |
A termelés fejlődésének új követelményeiből adódó legfontosabb következtetések | 204 |
A tudományos-technikai forradalom történelmi helye és szereep | 207 |
A tudományos-technikai forradalom fontosabb következményei a világgazdaságban | 214 |
A technikai haladás fő mozgatóerőinek a változásai a második világháború után | 214 |
A tudományos-technikai forradalom követelményeihez való alkalmazkodás fontosabb tényezői és problémái | 219 |
A fejlett tőkésországokban | 219 |
A fejlődő országokban | 236 |
A szocialista országokban | 239 |
A strukturális változások iránya és főbb következményei a világgazdaságban | 251 |
Szerkezeti változások a világtermelésben | 253 |
A struktúraváltozások tényezői, irányai és intenzitása | 253 |
A struktúrapolitika és a világgazdasági viszonyok | 257 |
A strukturális illeszkedés és a nemzeti gazdaság | 259 |
A szerkezeti változások méretei és fő irányai a világtermelésben | 265 |
Az ipar és a mezőgazdaság arányai a világtermelésben | 266 |
A mezőgazdaság világgazdasági jelentősége és termelésének növekedése | 269 |
Az ipari fejlődés fő irányai és arányai a világgazdaságban a 20. század második felében | 283 |
A "kitermelő ipar" fejlődésének főbb tendenciái | 287 |
A feldolgozó ipar a világgazdaság fejlődésének motorja | 297 |
A szolgáltatások és az anyagi termelés (Az ipar utáni társadalom fikciói) | 306 |
A fogyasztás fejlődésének fő irányai és szerkezetének megváltozása a világgazdaságban | 311 |
A fogyasztás és a beruházások | 311 |
A közbenső felhasználás struktúrája és a végtermék | 319 |
A lakossági fogyasztás növekedése és szerkezete | 325 |
A közületek fogyasztása és a fegyverkezés növekvő súlya | 341 |
A felhalmozás "fogyasztása". A beruházások szerepe a termelt jevek felhasználásban | 350 |
A szerkezeti változások néhány általános következménye | 362 |
A nemzetközi gazdasági integráció | 369 |
A világgazdaság és a nemzetközi gazdasági integráció | 371 |
Bevezetés | 371 |
A második világháború utáni világgazdaság fejlődésének néhány fontosabb tendenciája | 372 |
A nemzetközi gazdasági integráció elméleti kérdései | 376 |
Az integrációs folyamatokat meghatározó tényezők | 376 |
A gazdasági integráció lényege és tartalmi meghatározása | 381 |
A nemzetközi integráció általános kritériumai és feltételei | 388 |
Mikro- és makrointegráció | 396 |
A nemzetközi gazdasági integráció különböző polgári felfogásai | 400 |
Nemzetközi integráció a tőkés világgazdaságban. Az Európai Gazdasági Közösség | 411 |
A nemzetközi integráció és a fejlődő országok | 428 |
A nemzetközi gazdasági integráció a szocialista világgazdaságban | 434 |
Az állam nemzetközi gazdasági feladatai | 443 |
Az állam mint gazdasági tényező | 445 |
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakulása a kapitalizmus egyes időszakaiban | 447 |
Szabadkereskedelem - protekcionista vámpolitika | 447 |
A monopolkapitalista viszonyok és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok | 450 |
A kapitalizmus általános válsága és az állam gazdasági tevékenysége | 457 |
A gazdasági világválság és az állam beavatkozási tevékenysége | 460 |
Az állammonopolista beavatkozó tevékenység kiteljesedése a második világháború után | 465 |
A gazdaságba történő beavatkozás fő vonásai és azok okai | 465 |
A gazdaságpolitikai célok és eszközök a külgazdasági kapcsolatokban | 467 |
A költségvetési politika | 469 |
A költségvetés és a fizetési mérleg egyensúlya | 469 |
Az adópolitika | 470 |
A költségvetés kiadási oldala és a külgazdasági kapcsolatok összefüggése | 472 |
A pénz- és hitelpolitika | 473 |
Kamatláb-politika | 474 |
A bankok hitelműveleteinek szabályozása | 475 |
A nyílt piaci műveletek | 476 |
Egyéb szabályozó tevékenység | 477 |
Az állam kölcsöntevékenysége | 478 |
Nemzetközi pénzügyek és kereskedelem | 479 |
A monetáris fejlődés sajátos vonásai | 479 |
A nemzetközi kereskedelem mai tendenciái | 486 |
A tervezés mint a gazdaságpolitika koordinációja | 492 |
Az állam hazai és nemzetközi gazdasági tevékenysége a fejlődő országokban | 497 |
A fejlődő országok társadalmának és gazdaságának gyarmati öröksége | 497 |
Az államkapitalizmus történelmi szerepe a fejlődő országokban | 498 |
A gazdasági fejlődsét elősegítő gazdaságpolitikai intézkedések és a tervezés | 500 |
A fejlődő országok kereskedelmi politikája és a világgazdaság | 506 |
A szocialista állam fejlesztési és külgazdasági szerepe | 512 |
A tervezés és az állami gazdasági irányítás | 513 |
Az állam irányító szerepe a külgazdasági kapcsolatokban | 517 |
Gazdaságpolitika a világgazdaság három országcsoportjában | 525 |
Gazdaságpolitikáról általában | 527 |
A gazdaságpolitika fogalma | 527 |
Az államhatalom | 527 |
A gazdaságpolitikai célok | 529 |
A gazdaságpolitika eszközei | 532 |
A gazdaságpolitika kapcsolata más fogalmakkal | 533 |
A gazdaságpolitikák értékelése | 534 |
Gazdaságpolitika a tőkésországokban | 534 |
Történeti áttekintés | 534 |
A tőkés gazdaságpolitikák általános jellemvonásai | 537 |
A gazdaságpolitika eszközei a fejlett tőkésországokban | 539 |
Költségvetési politika | 540 |
Adók | 541 |
Egyenes adók | 541 |
Közvetett adók | 543 |
Vámok | 544 |
Tarifák | 544 |
Garanciák | 545 |
Hitelpolitikai eszközök | 545 |
Közvetlen gazdaságpolitikai eszközök | 546 |
A gazdaságpolitika néhány fő területe a tőkésországokban | 547 |
A növekedési és egyensúlyi követelmények összeegyeztetése | 547 |
A gazdasági struktúra alakítása | 548 |
A szervezeti stuktúra megváltoztatása | 549 |
Bérpolitika | 550 |
A nemzetközi kereskedelmi és fizetési forgalom | 550 |
Valutapolitika | 551 |
Nemzetközi tőkemozgás | 552 |
A tőkésországok gazdaságpolitikai problémái 1973 után | 552 |
Gazdaságpolitika a szocialista országokban | 555 |
A gazdaságpolitika és a gazdaságirányítás általános kérdései | 556 |
A gazdasági irányítás interdependens folyamatai | 556 |
A szocialista állam funkciói a gazdasági irányításban | 556 |
A transzmisszió különböző módjai: a tervutasítás és a gazdasági környezet | 557 |
Változások a magyar gazdaságpolitikában és az irányítás rendszerében 1957 óta | 558 |
Gazdaságpolitika és nemzetközi kereskedelem | 559 |
A gazdaságpolitika fő kérdései a fejlődő országokban | 569 |
A gazdasági elmaradottság ismérvei | 569 |
A gazdaságpolitika mint racionális cselekvés nemzetgazdasági szférában a fejlődő országokban | 571 |
A fejlődő országok államhatalmának gazdaságpolitikai cselekvőképessége | 571 |
Célok és eszközök a gazdaságpolitikában | 571 |
A gazdaságpolitikai célok egymáshoz való viszonya | 574 |
Az eszközök viszonya a célokhoz és egymáshoz | 578 |
A gazdaságpolitika végrehajtásának kérdései a fejlődő országokban | 580 |
Racionális gazdasági cselekvés és tervezés a "három világban" | 584 |
Tervezési kísérletek a tőkés társadalomban | 585 |
A tervezés időszerű problémái a szocialista országokban | 588 |
A tervezés problémái a fejlődő országokban | 593 |
A racionális gazdasági cselekvés lehetőségei nemzetközi síkon | 596 |
Új tényezők a világgazdasági kapcsolatok rendszerében | 600 |
Az 1973 óta kibontakozó világgazdasági változások főbb társadalmi-gazdasági és politikai problémái | 600 |
A világgazdasági problémák globális jellege | 607 |