Az orthodontia alapvonalai II.

Előszó

Szerző „Az orthodontia alapvonalai"-nak első kötetét, - mely az orthodontia diagnosztikai részét tárgyalta - igen célszerűen úgy írta meg, hogy abból ne csak a fogorvos okulhasson, hanem az általános, vagy gyermekgyógyászati gyakorlatot folytató kollega is megtanulhassa azt, amit e tárgykörből feltétlenül tudnia kell.
E kötet előszavában a szerző azt ígérte, hogy a gyakorlati terápiát tárgyaló és kizárólag a fogszabályozással foglalkozó szakorvosok számára irt második kötet rövidesen el fogja hagyni a sajtót. Szerző ezen igéretét nem váltotta valóra, de ha az első kötet megjelenése óta eltelt öt esztendővel túl is lépte ezt a rövidnek igért határidőt, meg kell állapítanunk, hogy ez az önhibáján kívüleső késedelem semmiképen sem vált a mű kárára.
A terápiai rész megírására csak az a gazdag tapasztalat adhatja meg a jogosultságot, amivel szerző bőségesen rendelkezett. Hogy aztán a kényszerű várakozás ezen öt éve alatt ezek a tapasztalatok még jobban kibővültek és az abból vont következtetések még jobban leszűrődtek és elmélyültek, azt megelégedéssel fogja megállapíthatni e kötet olvasóközönsége.
A második kötet a használatos anyagok kritikai ismertetésén és rövid laboratóriumi útmutatáson kívül kizárólag a gyakorlati terápiával foglalkozik. Szerző e téren sem törekszik teljességre, - amit a munka lehető terjedelme ki is zár - csupán azokat az eljárásokat ismerteti, amit minden orthodontusnak feltétlenül ismernie kell és amit saját tapasztalatai alapján a legjobbnak tart. Munkája tehát nem forrásmű, hanem kifejezetten tankönyv. Megtanít arra, hogy ő milyen módon végzi a fogszabályozást, mely munka metódus egyébként egyezik osztályomon a gr. Apponyi poliklinika fogászati osztályán követett eljárással is.
Az orthodontia alapvonalainak jelen második kötete kitűnő terápiai vezérfonal úgy kezdő, mint előrehaladott orthodontusok részére s ezért azt a fogorvosi szakirodalom határozott nyereségének tartom. Budapest, 1939. március hava. SIMON BÉLA. Vissza