Elméleti gazdaságtan II. - Makroökonómia/Nemzetközi gazdaságtan

Ifjúsági Szakképzési Világbanki Program/A közgazdasági szakközépiskolák IV. osztálya számára

Szerző

Lektor

Szabóné dr. Berki Éva

'Dr. Solt Katalin: Elméleti gazdaságtan II. - Makroökonómia/Nemzetközi gazdaságtan ' összes példány

Kiadó:	Novoprint Öltevényi
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	196 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: KGD-1204/2. Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az Elméleti gazdaságtan I. Mikroökonómia című tankönyv folytatását tartja kezében a Tisztelt Olvasó. A Mikroökonómia tankönyvhöz írt Bevezetőben jeleztük, hogy a közgazdaságtan tanulmányozása csak azzal lehet teljes, ha kiterjed a makrogazdasági és a nemzetközi gazdasági folyamatokra is. Ebben a kötetben ezeket az ismereteket foglaltuk össze, rendszereztük és öntöttük olyan formába, ami a középiskola negyedik osztályosai számára könnyen tanulható.
Az Elméleti gazdaságtan II. tartalmában kapcsolódik az első részhez. Az ott megtanult fogalmakat folyamatosan, didaktikusán használjuk; építünk az elsajátított összefüggésekre, ismeretekre. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy szükséges az első kötet tartalmának rendszeres ismétlése, hiszen anélkül nehézkes az újabb kategóriák, törvényszerűségek megértése. Ezek az ismétlések jól szolgálhatják az érettségire és a felsőfokú intézményekbe való felkészülést is. A tankönyv és a munkafüzet szövegében gyakran utalunk azokra a mikrogazdaságtani ismeretekre, amelyeket az adott anyagrészben használtunk.
A tankönyv formai megoldásai követik az első részben már alkalmazott módszereket.
A fontos, hangsúlyos elemeket vastagon szedtük, kiemelve az adott bekezdés legfontosabb mondanivalóját.
A megtanulandó definíciókat - az itt jelölt módon - a főszövegtől eltérő behúzással jelöltük, így azok még jobban kiemelkednek a szövegből.
Az elméleti összefüggések jobb megértését szolgáló példákat, az ábrákhoz fűzött kiegészítő magyarázatokat dőlt betűvel jelenítettük meg; jelezve, hogy ezek a tananyag jobb megértését eredményezik - inkább elolvasandó, mint megtanulandó részek.
Az Elméleti gazdaságtan II. kötet megírása során felhasználtuk azokat a hasznos tanácsokat és észrevételeket, amelyeket az első részt oktató kollégáktól kaptunk. Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani segítségükért. Külön köszönettel tartozunk azoknak a diákoknak, akik oktatói munkánk során dolgozták fel irányításunkkal a tananyagot, és aktív munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a könyv szövege minél jobban tanulható, elsajátítható legyen.
Dr. Solt Katalin Vissza

Tartalom

Bevezetés 7

MAKROÖKONÓMIA
1. A makroökonómia gazdasági szereplői és kapcsolataik 11
1.1. Gazdasági szektorok és piacok 11
1.2. A termékek és jövedelmek áramlása - a makrofolyamatok áttekintése 16
1.2.1. Jövedelmek és költségek 17
1.2.2. A jövedelmek és a termékek áramlása a szektorok között 21
1.3. A nemzetgazdasági teljesítmény mérése - az SNA 26
1.4. Nominális és reálkibocsátás, árszínvonal 30
1.5. Az összkeresleti és az összkínálati függvény 32
2. Az árupiaci kereslet 35
2.1. A fogyasztási kereslet 35
2.1.1. A fogyasztási függvény 37
2.1.2. A megtakarítási függvény 41
2.1.3. A fogyasztási és a megtakarítási függvény változásai 42
2.2. A beruházási kereslet 43
2.3. Az összkereslet és az egyensúlyi reáljövedelem 45
2.4. Az összkeresleti függvény 51
3. Az összkínálat 54
3.1. A makroszintű termelési függvény és az összkínálat 54
3.1.1. A kibocsátási (termelési) függvény 54
3.1.2. A profit maximalizálása és a munka kereslete 56
3.1.3. Az árszínvonal és a kibocsátás kapcsolata 58
3.2. A munkapiac 59
3.2.1. A munka kínálata 59
3.2.2. A munkapiac egyensúlya és a foglalkoztatás 63
3.3. Az összkínálati függvény 69
3.4. Az összkínálati függvény hosszú távon 72
4. Az összkereslet és összkínálat 74
4.1. Az összkereslet és összkínálat egyensúlya 74
4.2. A munkanélküliség 76
5. Az állam szerepe a kereslet alakításában - a költségvetési politika 81
5.1. A kormányzati kiadások hatása a makroegyensúlyra 83
5.1.1. A kormányzati beruházások (áruvásárlások) hatása 83
5.1.2. A transzferkifizetések hatása 87
5.2. Az adók hatása a makroegyensúlyra 89
5.3. A kormányzati kiadások és az adóztatás együttes hatása 93
5.4. A költségvetési (fiskális) politika 95
6. A pénzfolyamatok és a monetáris politika 98
6.1. A modem pénz tulajdonságai 98
6.1.1. A pénz értéke 99
6.1.2. A pénzpiac fogalma 100
6.2. A pénzkínálat 101
6.2.1. A kereskedelmi banki számlapénz forgalomképessége 101
6.2.2. A kereskedelmi bankok pénzteremtési lehetőségei 102
6.2.3. A pénzkínálat szabályozása 105
6.3. A pénzkereslet 109
6.4. A pénzpiac egyensúlya 112
6.5. A pénzpiac és az árupiac 115
6.5.1. Az összkeresleti függvény levezetése 116
6.5.2. A pénzmennyiség változásának hatása az összkeresletre 119
6.6. A monetáris politika hatása a pénzpiacra és a reálfolyamatokra 120
7. Az infláció 123
7.1. Az infláció lényege és hatása 123
7.1.1. Az infláció fogalma és fajtái 123
7.1.2. Az infláció hatása a gazdaságra 124
7.2. Az infláció okai 126
7.2.1. A keresleti infláció 126
7.2.2. A kínálati infláció 128
7.2.3. Az infláció felgyorsulása 131
7.3. Az infláció megfékezésének lehetőségei 132
8. A költségvetési és monetáris politika, az állam gazdaságszabályozó szerepe 134
9. Hosszú távú folyamatok - gazdasági növekedés és gazdasági ciklusok 138

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN
Bevezetés 145
10. A nemzetközi munkamegosztás és a külkereskedelem 147
10.1. A külkereskedelmből származó előnyök 147
10.1.1. Külkereskedelem a komparatív előny alapján 148
10.1.2. A komparatív előny forrásai 154
10.2. Az állam szerepe a külkereskedelem alakításában 155
10.2.1. A vámok és a mennyiségi korlátozások hatása 157
10.2.2. A külkereskedelem szabályozásának egyéb eszközei 159
10.3. A külkereskedelem hatása a makroegyensúlyra 160
11. A nemzetközi pénzforgalom 164
11.1. A nemzetközi elszámolások eszközei 164
11.2. A valutaárfolyam és a valutapiac 165
11.2.1. A valutaárfolyam meghatározása 166
11.2.2. A valutaárfolyam formái 170
11.3. A fizetési mérleg 173
11.3.1. A külkereskedelmi mérleg 174
11.3.2. A fizetési mérleg 174
11.3.3. A fizetési mérleg hiánya 177
11.4. A nemzetközi tőkeáramlás 179
12. Nemzetközi gazdasági szervezetek és tömörülések 181
12.1. A Nemzetközi Valutaalap 181
12.2. A Világbank 182
12.3. A Kereskedelmi Világszervezet - WTO 183
12.4. Az Európai Unió 184
13. Vállalatok a nemzetközi piacon 187
13.1. A nemzetközi kereskedelem hatása a vállalatok piaci helyzetére 187
13.2. A külkereskedelem és a gazdasági hatékonyság 191
13.3. A nemzetközi nagyvállalatok 192
14. A világgazdaság napjainkban 195