| Előszó | |
| Útmutató a könyvet tankönyvként használók számára | |
| Idézett és ajánlott irodalom | |
| Tartalomjegyzék | |
| A műszaki fizika alapjai | 1 |
| A fizikai megismerés útja | 1 |
| A fizikai forgalmak (mennyiségek) | 3 |
| A fizikai rendszer, környezet és ezek kölcsönhatásai | 8 |
| A fontosabb fizikai modellek | 11 |
| A fizikai törvények, axiómák. A fizikai törvények érvényességi köre; az (ún Bohr-féle) korreszpondencia elv | 12 |
| Néhány fizikai rendszer jellemzése | 14 |
| Kis szabadsági fokú mechanikai (tömegpont) rendszerek | 14 |
| Nagy szabadsági fokú, kényszerfeltételekkel nem korlátozott tömegpont rendszerek leírása statisztikus fizikai illetve termodinamikai módszerekkel | 16 |
| Kvantummechanikai rendszerek, mikrorészecskék | 22 |
| Lineáris rendszerek | 27 |
| Megmaradási törvények és szimmetriák | 29 |
| Impulzusmegmaradás | 30 |
| Impulzusmomentum megmaradás | 34 |
| Az energiamegmaradás törvénye | 34 |
| A mérlegegyenletek | 36 |
| A tömegpont és a pontrendszer mechanikája | 39 |
| A tömegpont kinematikája | 40 |
| A sebesség | 41 |
| A gyorsulás | 44 |
| A szögsebesség és a szöggyorsulás | 45 |
| Sebesség és gyorsulás általános kifejezése inerciarendszerben. | |
| Vonatkoztatási rendszerek | 57 |
| Vonatkoztatási és koordinátarendszerek | 57 |
| Inerciarendszerek | 57 |
| A Galilei-féle relativitási elv | 58 |
| Az Einstein-féle relativitási elv | 65 |
| Dinamika | 82 |
| A tömegpont dinamikája. A Newton-axiómák | 82 |
| A Newton-féle általános gravitációs törvény | 93 |
| A tömegpont dinamikája gyorsuló vonatkoztatási rendszerekben. Tehetetlenségi erők. Súly és súlytalanság | 97 |
| Erőtörvények | 107 |
| Munka és teljesítmény | 112 |
| Az erőterekről általában. Térerősség | 120 |
| Pontrendszerek finamikája | 126 |
| Merev testek kinematikai és dinamikai leírásának alapjai | 137 |
| A merev testek kinematikai leírása | 137 |
| A merev testek mozgásának dinamikai leírása | 138 |
| Merev testek egyensúlya | 139 |
| A tehetetlenségi nyomaték. Merev testek tehetetlenségi nyomatéka. Molekulák egyszerű modellje és tehetetlenségi nyomatékának számítása | 140 |
| A merev test haladó ill. forgó mozgására vonatkozó megfelelő mennyiségek összefoglalása | 147 |
| Az energia | 148 |
| A kinetikus (mozgási) energia és munkatétel. Forgó tstek kinetikus energiája | 150 |
| A konzervatív erőtér fogalma és jellemzői. A potenciális (helyzeti) energia. A potenciál. Az ún. potenciáldiagrammok | 153 |
| A mechanikai energia megmaradásának tétele. "Potenciáldiagramok" | 166 |
| Nem konzervatív erőterek | 173 |
| A belső energia. Kötési energia, kötött állapot | 174 |
| A munka, a kinetikus energia és az energiamegmaradás a relativitáselméletben, tömeg-energia ekvivalencia, tömegdefektus | 177 |
| A munka relativisztikus kifejezése | 177 |
| A kinetikus és teljes energia relativisztikus kifejezése | 179 |
| Néhány fontos mechanikai törvény összefoglalása | 186 |
| Kinetikus gázelmélet | 189 |
| A kinetikus gázelmélet alapfeltevései | 191 |
| A kinetikus gázelmélet alapegyenlete (a nyomás mikrofizikai értelmezése) | 192 |
| Az anyagmennyiség mértékegysége és az Avogadro-állandó | 194 |
| A hőmérséklet fogalma, hőmérsékleti skálák | 197 |
| Az ideális gáztörvény, az ideális gáztörvényen alapuló abszolút hőmérséklet | 199 |
| A hőmérséklet kinetikus mikrofizikai értelmezése | 201 |
| A barometrikus formula és a Boltzmann-faktor | 205 |
| Molekuláris ütközések klasszikus közelítésben | 208 |
| Transzportfolyamatok nem egyensúlyi rendszerekben | 212 |
| A driftsebesség, a mozgékonyság és fajlagos vezetés mikrofizikai kifejezése | 213 |
| A diffúzió | 217 |
| Az Einstein-féle bolyongási és az abból leszármaztatott közelítő diffúziós képlet | 222 |
| Hővezetés | 226 |
| A statisztikus fizika alapjai | 228 |
| A makroszkópikus fizikai mennyiségek átlagértéke; időbeli és sokaságra vett átlag | 231 |
| A statisztikus fizika módszere és gondolatmenete | 234 |
| N darab megkülönböztethető részecske legvalószínűbb térbeli eloszlása | 236 |
| A megkülönböztethető részecskék energiaszerinti egyensúlyi eloszlása diszkrét energianívójú elszigetelt rendszerekben. (a Maxwell-Boltzmann eloszlás.) | 246 |
| Az energiaeloszlás jellemzése, a fogalmak értelmezése | 247 |
| A maximális termodinamikai valószínűséghez tartozó energiaeloszlás megkülönböztethető részecskéknél: a Maxwell-Boltzmann eloszlás | 251 |
| Egy rendszer egyensúlyi állapota a W=w max valószínűségű Boltzmann-eloszlással jellemezhető. Az ettől eltérő valószínűségű állapotok magára hagyott elszigetelt rendzserben megfordíthatatlanul a W legvalószínűbb állapot felé rendeződnek át | 257 |
| A termodinamikai valószínűség és az entrópia kapcsolata | 264 |
| Az egyensúlyi termodinamikai vaószínűség (W) kapcsolata a rendszer egyensúlyi hőcseréjéval | 266 |
| A nemegyensúlyi elszigetelt rendszerekben spontán lefolyó valódi folyamatok egyirányúsága, irreverzibililtása a nagyobb termodinamikai valószínűségű (rendezetlenebb) állapotba való spontán átmenet következménye. A spontán folyamatok entrópiaváltozásának statisztikus fizikai értelmezése | 269 |
| A termodinamika III. főtétele | 271 |
| A sokrészecskerendszerek tipikus energianívói és ezek gerjesztettsége | 272 |
| Gázok energianívórendszere | 273 |
| Szilárdtestek rezgési energianívói | 274 |
| Az energianívók gerjesztettsége gázok esetén | 274 |
| A Maxwell-Boltzmann sebességeloszlás | 277 |
| A sebesség irányától (is) függő Maxwell-Boltzmann-féle sebességeloszlás ideális gázban | 277 |
| A sebességiránytól is függő fizikai mennyiségek átlagértékének kiszámítása | 282 |
| A sebesség abszolút értékétől függő Maxwell-Boltzmann-féle sebességeloszlás ideális gázban | 284 |
| Az ekvipartíció tétele. A fajlagos hőkapacitás | 288 |
| A konfigurációs és az elegyedési entrópia | 295 |
| A szilárdtestek konfigurációs entrópiája | 295 |
| Elegyedési entrópia | 298 |
| Kvantumstatisztikák és eloszlási függvények | 302 |
| A Bose-Einstein eloszlás | 305 |
| A Bose-Einstein statisztika alkalmazása ideális entrópiája | 299 |
| A Fermi-Dirac eloszlás ideális Fermi elektrongázban | 312 |
| Az eloszlási függvények összehasonlítása | 313 |
| A műszaki és kémiai termodinamika alapjai | 316 |
| A termodinamikai rendszerek jellemzése | 320 |
| Extenzív állapotjelzők. Az egyszerű termodinamikai rendszer definíciója. Fajlagos mennyiségek | 322 |
| Intenzív állapotjelzők. A termodinamika 0. főtetele | 324 |
| Az ideális, illetve reaális gáz állapotegyenletei | 328 |
| Állapotváltozások. (Az állapottérbeli út) Kváziegyensúlyi (egyensúlyi) állaptváltozások ill. folyamatok; valódi (reális) folyamatok | 331 |
| Az állapotfüggvények ill. útfüggvények általános tulajdonságai, matematikai jellemzése | 336 |
| A termodinamika I. főtétele | 341 |
| A termodinamika I. főtételének különböző alakjai. Az egyensúlyi Gibbs-egyenlet | 341 |
| Az intenzív és extenzív állapotjelzők kapcsolata. A T, P és mű i (i=1,2,..., K) termodinamikai definíciója | 347 |
| A Gibbs-Duhem reláció | 351 |
| Ideális gáz kváziegyensúlyi állapotváltozásai. A kváziegyensúlyi állapotváltozások térfogati munkája és hőcseréje | 352 |
| Az egyensúlyi termodinamikai rendszerek szabadsági fokának meghatározása. A Gibbs-féle fázistörvény | 356 |
| A termodinamika II. főtétele (A). (A reális folyamatok egyirányúsága, a természetes egyensúlyi feltételek termodinamikai származtatása. Zárt rendszerek entrópiváltozásának számítása.) | 361 |
| Ideális gáz izoterm térfogati munkája és hőcseréje. Reális és kváziegyensúlyi folyamatok összehasonlítása | 361 |
| Az elszigetelt (magára hagyott) rendszerben lefolyó (reális, valódi spontán) folyamatok egyirányúsága. A II. főtétel kvantitatív alakja | 366 |
| A termodinamika II. főtétele (B) (A hőcserével járó munkatermelő körfolyamatok hatásfoka. A II. főtétel műszaki megfogalmazásai.) | 374 |
| A kváziegyensúlyi direkts és fordított Carnot-körfolyamat | 375 |
| A Carnot-Clausius-tétel | 379 |
| A termodinamika II. főtételének különböző megfogalmazásai | 382 |
| A redukált hőmennyiségek és az entrópia függvény | 384 |
| A Carnot-ciklus éta hatásfokfüggvénye alkalmas egy abszolút termodinamikai hőmérsékletskála definiálására | 387 |
| Nyílt termodinamikai rendszerek leírása | 388 |
| Az egyensúly feltétele, illetve a spontán folyamatok iránya nyílt rendszerekre | 388 |
| Az egykomponensű rendszer két fázisának egyensúlyát megfogalmazó Clausius-Clapeyron egyenlet | 399 |
| Kémiai reakciók egyensúlya. Fémek oxidációjának egyensúlya | 402 |
| Elektromágnességtan | 409 |
| Elektrosztatika | 409 |
| Az elektromos töltés | 410 |
| A Coulomb-törvény | 419 |
| Az eletrosztatikus erőtér | 422 |
| Az eletromos erőtér munkája az elektrosztatikában. Az elektromos feszültség. Az elektrosztatikus erőtér konzervatív (az elektrosztatika II. törvénye). Az elektromos potenciál | 433 |
| Az elektromos dipólus | 440 |
| Elektromos tér szigetelő anyagokban (elektromos palarizáció) | 446 |
| Az eletromos térjellemzőkre vonatkozó határfeltételek és ezek néhány jellegzetes alkalmazása | 466 |
| Az eletrosztatikus tér energiája | 471 |
| Stacionárius (egyen-) áramok, ezek mágneses tere. A mágneses tér erőhatása vezetőkre | 474 |
| Alapfogalmak | 474 |
| Az Ohm-törvény. A stacionárius elektromos áram munkája | 481 |
| Mágneses alapjelenségek és alapkísérletek, az áram mágneses tere | 484 |
| A Lorentz-féle erőtörvény, a mágneses indukció vektora. Maxwell III. törvénye | 489 |
| Áramok mágneses tere. A gerjesztési törvény vákuumban (Maxwell I. törvényének speciális esete) | 495 |
| Áramkeretre ható forgatónyomaték mágneses térben. Köráramok mágneses momentuma | 505 |
| A mágneses tér makroszkópikus leírása | 508 |
| A mágneses- és elektromos térjellemzők analógiája | 513 |
| A mágnesség mikrofizikai elméletének alapjai | 516 |
| Egyetlen atomi elektron pályamozgáshoz tartozó mágneses momentuma | 516 |
| Az elektron teljes mágneses momentuma | 518 |
| Atomok, molekulák teljse mágneses momentumának z-komponense | 519 |
| Szilárdtestek mágneses tulajdonságai | 521 |
| A Hall-effektus | 523 |
| Időben változó elektromágneses terek | 526 |
| Az eltolási árammal kiegészített gerjesztési törvény (Maxwell I. törvénye) | 526 |
| A Faraday-féle indukciós törvény (Maxwell II.) | 530 |
| Kölcsönös- és önindukció | 536 |
| Harmonikusan váltakozó áramok. (Alapfogalmak | 541 |
| A Maxwell-egyenletek teljse rendszere | 549 |
| Általános rezgés- és hullámtan | 551 |
| Rezgéstan | 552 |
| A komplex számokkal kapcsolatos alapvető összefüggések összefoglalása | 560 |
| A csillapíthatatlan harmonikus rezgőmozgás leírása a komplex számok segítségével | 565 |
| Csillapított harmonikus rezgőmozgás | 569 |
| Kényszerrezgések, Rezonancia. | 573 |
| A hullámmozgás leírásának alapfogalmai | 576 |
| A deformációmentes eltolás | 578 |
| A harmonikus síkhullám leírása | 579 |
| A harmonikus gömbhulllám. A síkhullám, mint közelítés | 584 |
| Hullámfüggvények komplex írásmódja | 585 |
| A hullámegyenlet | 587 |
| A hullámegyenlet általános levezetése | 587 |
| Az eletromágneses hullámok egyenlete izotróp, homogén és szabad töltéseket nem tartalmazó térre | 590 |
| Elektromágneses hullámok palarizációja | 594 |
| A komplex anyagjellemzők (komplex törésmutató, komplex permittivitás és komplex hullámszám). Az ún. "homogén hullámegyenlet" | 601 |
| Energiaterjedés elektromágneses hullámokban | 605 |
| Elektromágneses energia terjedése vákuumban (ill. abszobeáló közegben) | 606 |
| Fényabszorpció. Lambert - Beer-törvény | 608 |
| A dielektromos veszteség | 609 |
| A hullámcsoport és csoportsebesség | 612 |
| Hullámcsoport létrehozása harmonikus síkhullámok szuperpozíciójával | 613 |
| A hullámcsoport tulajdonságai. A csoportsebesség | 614 |
| A hullámcsoport alakja és az abból levonható következtetések | 624 |
| A csoport- és fázissebesség kapcsolata diszperziós közegben. A Raylight-összefüggés | 626 |
| Hullámcsomag - mikrorészecske formális összerendelése | 628 |
| Interferencia, állóhullámok | 633 |
| Hullámok szuperpozíciója, interferenciája | 633 |
| Két koherens fényhullám interferenciája vákuumban (levegőben) | 636 |
| A fény interferenciaképességét (koherenciáját) korlátozó okok. Koherenciahossz, koherencia idő | 642 |
| Állóhullámok | 645 |
| A fényelhajlás (fénydiffrakció) | 650 |
| Fényelhajlás egyetlen résen | 652 |
| Optikai rácson való fényelhajlás | 657 |
| A Young-féle kétréses kísérlet | 662 |
| Röntgensugarak és elektronok elhajlása kristályrácsok felületi- és tömbi atomjain | 664 |
| A kvantummechanika alapjai | 666 |
| A fizikai mennyiségek kvantált jellege | 667 |
| A hőmérsékleti sugárzás | 668 |
| Külső fényelektromos effektus. Einstein értelmezése (fotonok) | 680 |
| Szilárdtestek kvantált rezgései. Szilárdtestek moláris hőkapacitása | 685 |
| Az atomi nívók és az elektron impulzusmomentumának kvantáltsága (a hidrogén atom vonalas színképe) | 688 |
| Az elektromágneses hullámok korpuszkuláris illetve a mikrorészecskék hullámsajátságai | 695 |
| A Compton-effektus és leírása a fény korpuszkuláris modelljével | 695 |
| Az anyag hullámsajátosságai | 701 |
| A hullámfüggvény (állapotfüggvény) a mikrorészecske teljes leírását adja | 708 |
| A kvantummechanikai állapotleírás | 714 |
| Az időfüggő Schrödinger-egyenlet (A kvantummechanikai állapotegyenlet) | 714 |
| Az időfüggetlen (stacionárius) Schrödinger-egyenlet | 717 |
| A kvantummechanikai kontinuitási egyenlet. Az állapotfüggvény valószínűségi értelmezése. Az állapotfüggvény normálása | 720 |
| A Schrödinger-egyenlet megoldásainak tulajdonságai. A kötött állapot sajátértékegyenletének megoldása. Reguláris függvények | 726 |
| # Az Ehrenfest-tétel (kvalitatív magyarázat) | 733 |
| A kvantált fizikai mennyiségek leírása operátorokkal | 735 |
| A fizikai mennyiségek liírására használható operátorok tulajdonságai | 740 |
| Hogyan kell a fizikai mennyiségek operátorát meghatároznunk? Az impulzus, a hely, az impulzusmomentum és az energia operátora | 743 |
| Az energia operátora | 743 |
| Az impulzusmomentum operátora | 745 |
| A fizikai mennyiségek mérése | 745 |
| A Heisenberg-féle felcserélési és határozatlansági relációk | 750 |
| Az impulzusmomentum és az elektronspin | 754 |
| Néhány kvantummechanikai feladat stacionárius Schöndinger-egyenletének megoldása | 758 |
| Szabad részecske | 758 |
| A fémek Sonmerfeld-modellje. Potenciálkádba zárt szabad elektronok diszkrét energia értékei | 760 |
| A lineáris harmonikus oszcillátor energiája (közelítő megoldás) | 770 |
| # A hidrogénatom Schrödinger-egyenletének megoldása. Az atombeli elektron teljes impulzusmomentuma | 773 |
| Többelektronos rendszerek. A Pauli-elv. A periodusos rendszer felépítése | 781 |
| Az alagúteffektus | 783 |
| A Schrödinger-egyenlet összefoglaló ismertetése | 790 |
| Függelék | 792 |
| A gradiens vektor | 793 |
| Egy a(r) vektor-vektor függvény (vektortér) fluxusa és divergenciája | 795 |
| A rotáció vektora | 799 |
| A Poisson- és a Laplace-egyenlet | 801 |
| Az elektromágneses hullámok hullámegyenletének levezetése | 802 |
| Néhány (periodikus, ill. aperiodikus) függvény és amplitúdóspektruma | 804 |
| Az elektromágneses hullámok spektruma | 810 |
| Nyomás átszámítási táblázat | 811 |
| Energia átszámítási táblázat | 812 |
| Az atomok elektronszerkezete | 813 |
| Alapvető fizikai állandók | 816 |
| Tárgymutató | 818 |
